Mókusok terjeszthették a leprát a középkori Angliában

A vörös mókuson keresztül kerülhettek az emberi szervezetbe a lepra baktériumtörzsei.

Habár a betegségek terjedése kapcsán a legtöbbeknek a patkányok jutnak eszükbe, egy frissen publikált tanulmány szerint a lepra terjedéséhez jelentős részben a mókusok járulhattak hozzá a középkori Angliában - írja az Independent. A szakemberek ugyanakkor azt is megerősítették: a napjainkban élő mókusok nem jelentenek ilyen veszélyt az emberekre.

A lepra a bibliai idők óta ismert fertőző betegség, amit súlyosan torzító bőrgyulladás, perifériás idegkárosodások és progresszív testi és szellemi leépülés jellemez. A kutatók a középkori Winchester város két régészeti lelőhelyéről gyűjtöttek arra utaló leleteket, hogy a vörös mókusok gazdatestként szolgálhattak a Mycobacterium leprae – vagyis az emberekben leprát okozó baktérium – számára.

mókus
Súlyos betegséget terjeszthettek a mókusok. Fotó: Getty Images

Az eredetileg a Current Biology folyóiratban megjelent tanulmányhoz a kutatók 25 emberi és 12 mókuscsontmintát elemeztek Winchester környéki lelőhelyekről. A genetikai elemzés kimutatta, hogy a M. leprae mind az emberi, mind a mókusmintákban jelen volt, ami arra utal, hogy a fertőzés a középkorban az emberek és a rágcsálók között keringett. Winchesterben a 10-11. században több leprakórház is üzemelt, illetve az állat szőrét is feldolgozták itt - illetve Anglia más területein is - ruhák díszítésére. Az emberek emiatt sűrűbben is érintkeztek a rágcsálókkal, így juthatott át egyik fajról a másikra a betegséget kiváltó kórokozó. 

A ma élő vörös mókusok is hordozhatják a leprabaktérium bizonyos törzseit, de a kutatók szerint ezek a rágcsálók már nem jelentenek veszélyt az emberekre. A betegség ugyanakkor ma is létezik, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a világon körülbelül 208 ezer ember szenved tőle, főleg Ázsiában és Afrikában. Antibiotikumokkal viszonylag jól gyógyítható, kezeletlenül azonban maradandó fogyatékosságot, testi deformitást és vakságot eredményezhet.

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

vastagbélrák
Vastagbélrák 50 felett: ezekre a korai tünetekre érdemes különösen figyelni
Túl párás a levegő otthon? Ezt a filléres trükköt vesd be, mielőtt megjelenne a penész
Ezt teszi a savanyú káposzta a belekkel – Ezért érdemes rendszeresen fogyasztani
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják
Hasnyálmirigy-gyulladás: ez az 5 korai tünet figyelmeztethet a betegségre
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +15 °C
Minimum: +6 °C

Tovább csökken, majd hajnalban délnyugat felől újra növekszik a felhőzet. Elsősorban a nyugati, délnyugati tájakon, illetve a középső országrészben pára, köd képződhet. Néhol zápor, esetleg zivatar előfordulhat. A délnyugati szelet főként északkeleten élénk lökések kísérhetik.Késő estére általában 5 és 10 fok közé hűl le a levegő.A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -1 és +8 fok között alakul. Szerdán kettősfronti hatás érvényesül.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

Influenzaoltás: 7 kérdésből kiderül, bedőlsz-e a leggyakoribb tévhiteknek A szezonális influenzaoltást számos félreértés és tévhit lengi körül, ami akár a járvány elleni hatékony védekezést is alááshatja. Teszteld tudásod kvízünk segítségével, hogy kiderüljön, mennyire vagy jól tájékozott a témában!
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják Sokan élnek magasvérnyomás-betegséggel (hipertónia) úgy, hogy nem is tudnak róla, pedig a kezeletlen állapot jelentősen növeli a szívroham, a stroke és a vesebetegség kockázatát. Töltsd ki kvízünket, és teszteld, mennyit tudsz a magasvérnyomás-betegség tüneteiről és veszélyeiről!