A napokban publikálta jelentését az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete. A riport azt is vizsgálja, hogyan hat az éghajlatváltozás az óceánok élővilágára és a Földön található hó- és jégtakaró állapotára. Közel hétezer tanulmány alapján összefoglalta azt is, mi lesz a sorsa a partvidékeknek - írja a hvg.hu .
Rengeteg szárazföldet öntene el a víz
A klímaváltozásnak az óceánok élővilágára is komoly hatása van: ezek a hatalmas víztömegek a levegőből hőt és a szén-dioxidot nyelnek el, ám minél jobban "igénybe vesszük" ezt az elraktározó képességüket, annál melegebbek lesznek. Ennek következtében egyre savasabbá válik, a felső rétegében található oxigén mennyisége pedig akár 80 százalékkal is csökkenhet. Emiatt a tenger élővilága jelentősen lecsökken, és a halászok hálójába is akár 24 százalékkal kevesebb hal kerülhet az évszázad végére. Veszélyben vannak a korallzátonyok és a nagy hínárerdők is, amelyek szintén rengeteg fajnak biztosítanak otthont.
A felmelegedés következtében a grönlandi és az antarktiszi jéglemezek olvadnak, ezáltal pedig évente több mint 400 milliárd tonna víz keletkezik. Az Északi-sarkvidék hóval borított területe 13 százalékkal csökken évtizedenként, ha a felmelegedés mértéke eléri a 2 fokot. A sarkvidék környékén mintegy négymillió ember él, őket közvetlenül érinti a változás, közvetve azonban az egész világra komoly hatást gyakorol.
Az üvegházhatású gázok kibocsátása miatt eddig 16 centiméterrel emelkedett a tengerszint, és ez a változás folyamatosan gyorsul. Ha a károsanyag-kibocsátás mértéke is tovább emelkedik, a tenger szintjének növekedése száz év múlva már négyszer olyan gyors lesz, mint napjainkban. Ez esetben a tenger szintje 2100-ra 1,1 méterrel lenne magasabb a mostaninál, hogyha viszont radikálisan csökkentjük a kibocsátást, a víz csak 43 centiméterrel emelkedne meg.
A víz néhány országtól komoly mértékben venne el területeket. Az IPCC egy korábbi dokumentuma alapján az évszázad végére arányaiban Málta veszítheti el a legtöbb szárazföldet az európai államok közül - az ország szárazföldi területének 12 százaléka kerülhet víz alá, míg Görögországnak 3,5 százalékát öntheti el a tenger. A sós víz a talajba is beszivárogna, ami több ország vízkészletét és mezőgazdaságát is befolyásolja.
