A Duna fővárosi szakaszán 52 féle gyógyszerhatóanyag jelenlétét lehet kimutatni a folyó vizéből. Ezek közül 32 az ivóvízbe is bekerül - írja a Víz, Gáz, Fűtéstechnika és Hűtő, Klíma, Légtechnika című épületgépészeti szaklap magyar kutatók vizsgálati adataira hivatkozva. A szakértők azt vették górcső alá, mennyire hatékony a természetes parti szűrés (ez a pleisztocén kori kavics és homokréteget jelenti) a kémiailag aktív gyógyszermaradványokkal szemben, melyek az emberi anyagcsere és a vécén lehúzott, lejárt szavatosságú gyógyszerek révén kerülnek a folyó vizébe a tisztított vagy tisztítatlan szennyvízzel együtt. Mint ismeretes, két nagy vízmű mintegy kétmillió embert lát el parti szűrésű ivóvízzel Budapesten és környékén, tehát a régió ivóvizének 90 százaléka a Dunából származik. A cikkből kiderült, a legnagyobb arányban a fájdalomcsillapító lidokain, az epilepszia kezelésére használt lamotrogin és karbamazepin, illetve egy ópiátszármazék, a tramadol kerül át a folyó vizéből a csapvízbe.
Az Enviroment Pollution legfrissebb számában publikált tanulmány több éven át készült, adatai pedig egyrészt mintegy 100 folyamkilométeres szakaszon közvetlenül a Duna vizéből vett összesen 107 mintából származnak, valamint a víznyerő kutak csapjaiból is vettek majd száz mintát a főváros térségében. Ezekben nemcsak azt vizsgálták, hogy egyes hatóanyagok milyen gyakoriak, de kutatták azt is, hogy a levett minták hány százalékában jelennek meg, és milyen koncentrációban vannak jelen (nanogramm/liter). Vizsgálták továbbá azt is, hogyan változik a koncentráció, miközben a folyó vize a természetes parti szűrőn át a vízkivételi kutakba jut.
Ilyen gyógyszerszármazékok vannak a Dunában
A kutatók a dunai mintákban 111 különféle gyógyszerhatóanyagot kerestek, és összesen 52 nyomára bukkantak. "Minden mintában azonosították a szív- és érrendszeri megbetegedések kezelésére használt bisoprololt (107 minta, 100 százalékos gyakoriság, átlagosan 3,80 ng/liter) és csaknem mindegyikben a metoprololt (105 minta, 98, 1 százalékos gyakoriság, átlagosan 11,4 ng/liter). A magas vérnyomás kezelésére használt perindopril előfordulása is meghaladta a 90 százalékot (99 minta, 92,5 százalékos gyakoriság, átlagosan 5,16 ng/liter)" - írja a szakportál.
Nemcsak gyógyszermaradványokat mutattak azonban ki a vízből, de különböző hormonokat is. Ezek közül is kiemelkedő volt a női fogamzásgátlókban használt ösztrogén , melyet a minták 42 százalékában mutatták ki, átlagosan 0,32 ng/liter koncentrációban.
Nem mindent szűr a parti homok és kavics
Bár a tanulmány szerint igen hatékony, 95 százalékos eredményességű a parti szűrés, mégsem tud mindent "felfogni" a pleisztocén kori homok és kavics, így az ivóvízben is 32 féle gyógyszermaradványt találtak. Leginkább a karbamazepin, lidokain, tramadol és lamotrigin volt az, ami átjutott a szűrőn, és a folyóban mérhető hasonló koncentrációban jelent meg a mintákban.
Veszélyes lehet
"Bár csak nanogrammokról (10
-9 gramm, másképpen 0,000000001 gramm) beszélünk, a gyógyszermaradványok egészségkárosító hatásúak lehetnek" - figyelmeztet a tanulmányra hivatkozva a cikk szerzője, hangsúlyozva, a karbamazepin például bizonyíthatóan káros hatással van a varangyos békák növekedésére, így akár az emberre is veszélyesnek bizonyulhat. Emlékeztet, az Európai Unió Vízügyi Keretirányelve alapján 2001-ben született határozat azokról az anyagokról, amelyek jelentős kockázatot jelentenek a környezetre. Ezen a már kétszer is bővített listán jelenleg 33 anyag vagy anyagcsoport szerepel.
