Amikor a levegő halálossá válik
LégmellA légmell az életkor előrehaladtával szinte mindenkit érint kisebb-nagyobb mértékben, azonban a baleseti sérülések és bizonyos belgyógyászati betegségek kísérője is lehet.
h i r d e t é s
A mellhártya

Ennek a folyadék rétegnek köszönhető, hogy a mellhártya két fele összetapadt, így a mellkashoz tapadó hártya a mellkas mozgását követve a másik, tüdőhöz tapadt hártyát is mozgatja. Így tehát a tüdők teljes egészében követik a mellkas mozgását.
Légmell (Pneumothorax, PTX) akkor alakul ki, ha a mellhártya két lemeze közé valamilyen ok miatt levegő, vér vagy egyéb folyadék kerül és a tüdő teljesen vagy részlegesen összeesik.
A légmell típusai
A légmell kialakulásnak három lehetséges módját ismerjük. Kialakulhat spontán, váratlanul, megelőzheti traumás esemény - baleset - vagy orvosi kezelések szövődményeként. A spontán kialakuló légmell váratlanul, különösebb bevezető tünetek nélkül alakul ki. Leggyakrabban két életkori csoportban jelentkezik, a 20 és 30 év közöttiek, illetve a 60 és 70 év közöttiek érintettek. A fiatalabb korcsoportba főleg a hirtelen nőtt, nyurga, dohányos férfiak tartoznak, akiknél a tüdőcsúcsokban elhelyezkedő felszínes hólyagokból (bulla) megrepedéséből kerülhet kevés levegő a mellhártya lemezei közé. Az idősebb korosztályban a spontán légmell másodlagosan, valamilyen korábbi tüdőbetegség - pl. TBC, tüdőtályog, daganat - nyomán alakul ki. Az életkor előrehaladtával szinte mindenkit érint a tüdő kötőszövetének sorvadása. A pleura alatt kisebb nagyobb ún. emphysemás hólyagok keletkeznek, és megrepedésükkel levegő jut a pleuraüregbe.A traumás pneumothorax nyílt vagy zárt mellkasi sérülésekhez csatlakozhat, sokszor jár egyéb szervek sérülésével. A mellkason áthatoló (szúrás, lövés, nyársalás) vagy tompa erőbehatás sérülést okozhat a mellhártyalemezeken. Gyakran a bordák is törnek. Az orvosi beavatkozást kísérő pneumothorax keletkezhet kezelés szövődményeként.A légmell más szempontok alapján is csoportosítható. A levegőgyülem kiterjedése alapján beszélhetünk teljes (komplett) és részleges légmellről, utóbbi esetben a tüdő részlegesen még érintkezik a mellkassal. A traumás légmellek lehetnek nyíltak és zártak. Előbbi esetben a mellhártya ürege (pleuraűr) és a külvilág közt kapcsolat alakul ki, míg a zárt esetén a pleuraűr nincs összeköttetésben a külvilággal. Nyílt esetén különösen veszélyes állapot, ha a létrejött nyílás szelepszerűen működik, ezt nevezik ventill-pneumothoraxnak: Belégzéskor a tüdő vagy a mellkasfal sérülésén át levegő áramlik be a mellüregbe, a nyílás kilégzéskor szelepszerűen záródik. Ennek következtében minden légvételkor egyre több levegő kerül be, és fokozatosan a légköri nyomásnál nagyobb nyomás alakul ki a mellüregben Ezt az állapotot feszülő légmellnek nevezik, életveszélyes állapotot jelent. Az érintett oldalon a tüdő nem tud tágulni. A két tüdő között elhelyezkedő szervek - a szív, nagyerek, légcső - az ép oldal felé tolódnak, gátlódik a szív telődése a nagyerek felől, és károsodik az ép oldali tüdő légző mozgása is.
A légmell tünetei
Látogasson el betegséglexikon oldalunkra, ahol többek között a légmell kialakulásának okairól is olvashat!
A leggyakoribb tünetek összegezve a következők:
- hirtelen fellépő szúró mellkasi fájdalom;
- nyílt PTX esetén a sérülés nyomai;
- légmell feletti területen dobozos kopogtatási hang;
- légzési nehézség;
- oxigénhiányos állapot;
A PTX-es sérült ellátása
A zárt PTX-es sérült ellátásának lépései nagymértékben hasonlítanak a bordatörött sérült ellátásához. Helyezzük a sérültet a számára legkedvezőbb testhelyzetbe, ez az esetek döntő többségében a félülő helyzet. A megfelelő testhelyzetben a légzés könnyebb, a fájdalom kisebb. A nyílt PTX-es sérült ellátását a Mellkas szúrt sérüléseinél ismertetjük. Minden esetben hívjunk azonnal mentőt! Kövessük figyelemmel a sérült életfunkcióit!Mit tesznek a kiérkező mentők?
A betegek ellátása számtalan körülménytől függ. Az alábbi ellátás csak nagy általánosságban igaz, ezektől jelentős mértékben eltérő ellátás is indokolt lehet.A légmell súlyos állapotú beteget jelent. Elsődleges, mint minden ilyen esetben az alapvető életfunkciók, tehát a légzés és a keringés ellenőrzése, stabilizálása.
Többször ellenőrizni kell a mérhető paramétereket, mint vérnyomás, pulzus, légzésszám, vér oxigén szintje. A beteg állapota gyorsan romolhat, ezért erre fel kell készülni, szoros megfigyelést igényel. Szükség lehet gyógyszeres beavatkozásra, ezért infúzió bekötésével kell biztosítani a gyógyszeres beavatkozás lehetőségét. Fontos a nyugalom biztosítása, megfelelő pozícionálás, oxigén adása.
Súlyos esetben életmentő lehet a mellkas punkció, vagy drenálás, melynek segítségével a mellhártyák közé került levegő eltávolítható. Ezáltal az érintett tüdő fél összeesése, illetve a légzés és keringés összeomlása megelőzhető.
h i r d e t é s
Értékelje a cikket!