Amikor a levegő halálossá válik

A légmell az életkor előrehaladtával szinte mindenkit érint kisebb-nagyobb mértékben, azonban a baleseti sérülések és bizonyos belgyógyászati betegségek kísérője is lehet.

A mellhártya

Tüdőnk nem rendelkezik önálló izomzattal, így mozgása közvetetten történik. A be- és kilégző folyamatokban a rekeszizomnak és a mellkasnak van jelentős szerepe. A mellkas és a tüdők közt a mellhártya helyezkedik el, amely egy kétrétegű hártya. A mellhártya (pleura) a nagy savós hártyák egyike, amelynek külső, ún. fali lemeze a csontos-izmos mellkasfalat belülről béleli, míg zsigeri lemeze szorosan tapad a tüdőkön. A pleuralemezek zsigeri és fali lemeze között néhány milliliter savós folyadékot tartalmazó rés van (cavum pleurae). Ezt teszi lehetővé légzésnél és erősebb testmozgásoknál a két hártya egymáshoz képest történő elcsúszását.
Ennek a folyadék rétegnek köszönhető, hogy a mellhártya két fele összetapadt, így a mellkashoz tapadó hártya a mellkas mozgását követve a másik, tüdőhöz tapadt hártyát is mozgatja. Így tehát a tüdők teljes egészében követik a mellkas mozgását.

Légmell (Pneumothorax, PTX) akkor alakul ki, ha a mellhártya két lemeze közé valamilyen ok miatt levegő, vér vagy egyéb folyadék kerül és a tüdő teljesen vagy részlegesen összeesik.

A lég­mell típusai

A légmell kialakulásnak három lehetséges módját ismerjük. Kialakulhat spontán, váratlanul, megelőzheti traumás esemény - baleset - vagy orvosi kezelések szövődményeként. A spontán kialakuló légmell váratlanul, különösebb bevezető tünetek nélkül alakul ki. Leggyakrabban két életkori csoportban jelentkezik, a 20 és 30 év közöttiek, illetve a 60 és 70 év közöttiek érintettek. A fiatalabb korcsoportba főleg a hirtelen nőtt, nyurga, dohányos férfiak tartoznak, akiknél a tüdőcsúcsokban elhelyezkedő felszínes hólyagokból (bulla) megrepedéséből kerülhet kevés levegő a mellhártya lemezei közé. Az idősebb korosztályban a spontán légmell másodlagosan, valamilyen korábbi tüdőbetegség - pl. TBC, tüdőtályog, daganat - nyomán alakul ki. Az életkor előrehaladtával szinte mindenkit érint a tüdő kötőszövetének sorvadása. A pleura alatt kisebb nagyobb ún. emphysemás hólyagok keletkeznek, és megrepedésükkel levegő jut a pleuraüregbe.A traumás pneumothorax nyílt vagy zárt mellkasi sérülésekhez csatlakozhat, sokszor jár egyéb szervek sérülésével. A mellkason áthatoló (szúrás, lövés, nyársalás) vagy tompa erőbehatás sérülést okozhat a mellhártyalemezeken. Gyakran a bordák is törnek. Az orvosi beavatkozást kísérő pneumothorax keletkezhet kezelés szövődményeként.
A légmell más szempontok alapján is csoportosítható. A levegőgyülem kiterjedése alapján beszélhetünk teljes (komplett) és részleges légmellről, utóbbi esetben a tüdő részlegesen még érintkezik a mellkassal. A traumás légmellek lehetnek nyíltak és zártak. Előbbi esetben a mellhártya ürege (pleuraűr) és a külvilág közt kapcsolat alakul ki, míg a zárt esetén a pleuraűr nincs összeköttetésben a külvilággal. Nyílt esetén különösen veszélyes állapot, ha a létrejött nyílás szelepszerűen működik, ezt nevezik ventill-pneumothoraxnak: Belégzéskor a tüdő vagy a mellkasfal sérülésén át levegő áramlik be a mellüregbe, a nyílás kilégzéskor szelepszerűen záródik. Ennek következtében minden légvételkor egyre több levegő kerül be, és fokozatosan a légköri nyomásnál nagyobb nyomás alakul ki a mellüregben Ezt az állapotot feszülő légmellnek nevezik, életveszélyes állapotot jelent. Az érintett oldalon a tüdő nem tud tágulni. A két tüdő között elhelyezkedő szervek - a szív, nagyerek, légcső - az ép oldal felé tolódnak, gátlódik a szív telődése a nagyerek felől, és károsodik az ép oldali tüdő légző mozgása is.

A légmell tünetei

Látogasson el betegséglexikon oldalunkra, ahol többek között a légmell kialakulásának okairól is olvashat!

A panaszok nagymértékben változnak a pneumothorax méretétől és a kiváltó ok jellegétől függően. A tünetek az enyhe rosszulléttől a súlyos nehézlégzésig, az életveszélyes légzési elégtelenségig, illetve a keringés összeomlásáig terjedhetnek. Először hirtelen, többnyire nyugalomban fellépő, éles, szúró, késszúrásszerű mellkasi fájdalom, nehézlégzés és esetleg köpet nélküli, száraz köhögés jelentkezik. A fájdalom kisugározhat az azonos oldali vállba, a mellkasba, hasba. Heveny szívkoszorúér elzáródást vagy acut hasi kórképet utánozhat. Később a tünetek közül - főleg a nem feszülő és a fiatal spontán pneumothoraxos betegeknél - csak a terhelésre jelentkező nehézlégzés maradhat meg, a kezdeti tünetek (a fájdalom és a köhögési inger) teljesen elmaradhatnak, ami félrevezető lehet. Feszülő légmell esetén és idősebbeknél gyakori, hogy az oxigénszegény vér miatt a koszorú-verőrekben is csökken az oxigéntartalom, elégtelenné válik a szívizom vérellátása. Ilyenkor szív eredetű panaszok is csatlakozhatnak (tachycardia, extrasystolia, akut szívelégtelenség). Ilyenkor jellemző a bőr kékes elszíneződése (cyanosis). Ritkán a pleurális összenövések felszakadásával vérzés (haemothorax) társulhat a légmellhez.

A leggyakoribb tünetek összegezve a következők:
  • hirtelen fellépő szúró mellkasi fájdalom;
  • nyílt PTX esetén a sérülés nyomai;
  • légmell feletti területen dobozos kopogtatási hang;
  • légzési nehézség;
  • oxigénhiányos állapot;

A PTX-es sérült ellátása

A zárt PTX-es sérült ellátásának lépései nagymértékben hasonlítanak a bordatörött sérült ellátásához. Helyezzük a sérültet a számára legkedvezőbb testhelyzetbe, ez az esetek döntő többségében a félülő helyzet. A megfelelő testhelyzetben a légzés könnyebb, a fájdalom kisebb. A nyílt PTX-es sérült ellátását a Mellkas szúrt sérüléseinél ismertetjük. Minden esetben hívjunk azonnal mentőt! Kövessük figyelemmel a sérült életfunkcióit!



Mit tesznek a kiérkező mentők?

A betegek ellátása számtalan körülménytől függ. Az alábbi ellátás csak nagy általánosságban igaz, ezektől jelentős mértékben eltérő ellátás is indokolt lehet.

A légmell súlyos állapotú beteget jelent. Elsődleges, mint minden ilyen esetben az alapvető életfunkciók, tehát a légzés és a keringés ellenőrzése, stabilizálása.

Többször ellenőrizni kell a mérhető paramétereket, mint vérnyomás, pulzus, légzésszám, vér oxigén szintje. A beteg állapota gyorsan romolhat, ezért erre fel kell készülni, szoros megfigyelést igényel. Szükség lehet gyógyszeres beavatkozásra, ezért infúzió bekötésével kell biztosítani a gyógyszeres beavatkozás lehetőségét. Fontos a nyugalom biztosítása, megfelelő pozícionálás, oxigén adása.

Súlyos esetben életmentő lehet a mellkas punkció, vagy drenálás, melynek segítségével a mellhártyák közé került levegő eltávolítható. Ezáltal az érintett tüdő fél összeesése, illetve a légzés és keringés összeomlása megelőzhető.

Értékelje a cikket!

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Hidegfront

Maximum:
+15, +21 °C
Minimum:
+5, +10 °C

Hazánkban kedden délelőtt a Dunántúlon közepesen felhős, másutt gyengén felhős lesz az ég.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag