Csernobil-sorozat: mi maradt ki belőle és mi a legfőbb tévedése?

Csernobil 1986-os egészségügyi katasztrófája a politika nélkül megérthetetlen. Egy friss minisorozat ismét ráirányította a figyelmet a 33 évvel ezelőtt bekövetkezett szörnyű nukleáris balesetre. Mi igaz az anyát a radioaktivitás "magába szívásával" megmentő magzatról, vagy a sugárzás miatt a reaktormagba zuhanó helikopterről? Egy biztos, a sorozat hatásosságát a kisebb tévedések sem gyengítik.

Az emberiség történetének egyik legsúlyosabb ipari katasztrófáját szovjet mérnökök és döntéshozók idézték elő. Az vitatott - és részben erről szól az HBO óriási visszhangot kiváltó új Csernobil-minisorozata -, hogy mekkora része van a tragédiában a hibát hibára halmozó, az erőművet túl sokáig instabil állapotban tartó rutintalan operátoroknak, illetve a létesítményt eleve rosszul megtervező mérnököknek. A lényeget azonban Teller Edétől, a magyar származású fizikustól tudjuk: Amerikában ismerték már korábban is a szovjet RBMK-típusú reaktorok "öngerjesztő", azaz kritikus helyzetben robbanáshoz vezető tulajdonságait, amit tudományos nyelven "pozitív üregtényezőnek" neveznek, ezért ott leállították az ilyen típusú, második világháború alatti fejlesztéseket.

Mennyire biztonságos ma Csernobil? Korábbi cikkünkért kattintson !

A szovjet döntéshozók még közvetlenül a robbanás után sem állították le a csernobili típusú reaktorokat, illetve nem végezték el a szükséges módosításokat - ezt az HBO sorozata állítja. A főhős Legaszov professzor e küzdelemben bukik el, és csak öngyilkossága vezet áttöréshez. Itt azonban a film torzítja a valóságot: a katasztrófa vizsgálatát a szovjet hatóságok gyorsan megkezdték, és igen gyorsan rájöttek a hiba okára - a folyamat nem húzódott évekig. Ám a vizsgálat tanulságait valóban nem kommunikálták a lakossággal.

Jelenet a Csernobil c. minisorozatból
Jelenet a Csernobil című minisorozatból. Fotó: IMDb

A tájékoztatás közvetlenül a robbanás után is kíméletlenül lassú volt: későn telepítették ki a közeli Pripjaty városka lakosságát, és a titkolózás miatt a nem túl messzi Kijevben is megtartották a május elseji felvonulást. Az is igaz, hogy a világ végül is csak észak- és nyugat-európai államokban megnövekedett sugárzás után szerzett tudomást az 1986-os csernobili balesetről. A szovjet hivatalok csak akkor tették közzé az első hivatalos közleményüket, amikor a svéd kormány már megszólalt az ügyben.

A film azt suggalja, hogy a titkolózás mindvégig tartott Csernobil ügyében, és végül is ez vezetett a Szovjetunió bukásához. Csernobil a valóságban éppen a Szovjetunió demokratizálásához járult hozzá, igaz, iszonyatos áldozatok árán. Archie Brown brit történész szerint Gorbacsov három hónap múlva leváltotta a baleset felelőseit, és az "emberi hibát" emelte ki a tragédia előidézésében. Tehát nem csupán évek múlva keresték a felelősöket egy leszámolásjellegű kirakatperben.

Igaz viszont, hogy az adatok nyilvánosságra kerülésekor egy küzdelmes folyamatról volt szó, és az egészségügyi statisztikákról és azok eltitkolásáról pedig azóta is folyik a vita. (Az adatokat a halálozásról a Szovjetunió idején titkosították, ugyanakkor a Nemzetközi Atomenergia Bizottságnak megengedték, hogy szakértői csoportot küldjön a helyszínre.)

Hányan haltak meg?

A sorozat összeveti a hivatalos szovjet/orosz statisztikákat, melyek pár tucatnyi ember haláláról szólnak, olyan becslésekkel, amelyek szerint 4-93 ezer ember halhatott meg Csernobil következtében. Az ukrán kormány hivatalos adatai szerint 125 ezer haláleset hozható összefüggésbe a reaktorbalesettel (ebben a számban alighanem a rákos megbetegedések áldozatai is bennefoglaltatnak). Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azonban eltúlzottnak tartja ezt a számot.

Arról, hogy milyen hatással volt az emberekre a csernobili nukleáris baleset, a WHO több tanulmánya és jelentése is elérhető az interneten. Ezekből kiderül, hogy közvetlenül az atomerőműben 1986-ban bekövetkezett robbanás után, a direkt kárelhárítás során több száz személy - őket nevezik likvidátoroknak - kapott súlyos sugárszennyeződést, és így kialakult bennük a sugárbetegség. Jelentős részük, több mint százan meg is haltak viszonylag rövid időn belül.

A sugárbetegséget olyan izotópok, illetve radioaktív elemek okozták, mint a reaktorrobbanás után kiszabadult jód-131-es, cézium-137-es és stroncium-90-es. A mentés során a film hitelesen ábrázolta, hogy az illetékesek bórral és homokkal oltották el a reaktortüzet. A WHO szerint elsősorban a gyermekeknél növekedett meg a pajzsmirigyrákos esetek száma a baleset következtében. Gyerekeknél a vérszegénység és a diabétesz is gyakoribbá vált Csernobil után.

Védőburok a csernobili reaktor maradványain
Védőburok a csernobili reaktor maradványain. 100 évig nyújthat védelmet. Fotó: iStock

Ólomkoporsók friss betonba öntve

A film legdrámaibb szála egy tűzoltó, Vaszilij Ignatyenko és feleségének története. A tévésorozat ezt a történetet - amelyet Nobel-díjas irodalmi alkotás is megörökített már - hűen ábrázolja. Ignatyenko az elsők között érkezett a helyszínre a reaktor felrobbanása után, és közvetlenül érintkezett óriási sugárzást kibocsátó anyagokkal, amelyek végül a halálát okozták. Felesége, Ljudmila terhesen látogatta meg őt a kórházban, ahol magzata óriási dózist kapott a sugárbeteg férfi testéből, s a később megszületett gyermek néhány nap után meg is halt.

Tévedés azonban, hogy a magzat meg tudná védeni az anyát a radioaktivitás "magába szívásával". A magzat rendkívül érzékeny szervezetére valójában ugyanaz a sugárzás hatott, mint az anyára, csak éppen a méhben fejlődő magzat számára ez végzetes volt. (A nő a film végén közölt adatok szerint később teherbe tudott esni, és fiával együtt él jelenleg is Kijevben.)

A nukleáris katasztrófákban keletkező gammasugárzás ellen csak a beton és ólom nyújt védelmet. Ennek igazolását a filmben akkor láthatjuk, amikor a sugárbetegségben elhunyt tűzoltókat borzalmas körülmények között, ólomkoporsókban temetik el. A temetés legmegrázóbb része, amikor egy hatalmas betonkeverő jelenik meg, friss betont öntve a sírgödörben fekvő fémkoporsókra.

Sugárbetegség: mi okozza a gyors halált?

A sugárbetegség elsősorban a gyorsan osztódó sejtek pusztulásából adódik. A gammasugárzás, amely a reaktorbaleset után szabadult fel, a sejtek DNS-ét roncsolja. A magzatok és a gyerekek számára veszélyesebb a radioaktivitás. Gyorsan osztódó sejtek a felnőtteknél leginkább a bélrendszerben találhatók, de a vérképző szervek, a csontvelő is károsodik. Ez egyrészt belső fertőzésekhez vezet (a bélrendszer károsodása, kórokozó baktériumok szétszóródása miatt), viszont a csontvelő képtelen jól működni, emiatt pedig éppen a fertőzések legyőzését szolgáló immunrendszer is végzetesen meggyengül.

Ez vezet súlyos sugárdózis esetén általában viszonylag gyors, napokon, heteken belüli halálhoz. Valójában tehát az általános vérmérgezés, a szepszis végez sokszor a sugárbetegség áldozataival. A betegség során viszont valóban van egy olyan fázis, amikor a szervezet mintha magához térne, legalábbis rövid ideig, és javulna a beteg állapota - ez a filmből szintén kiderül. A filmben ábrázolt sugárbetegség azonban csak az egyik változata ennek a kórnak. A sugárterhelés miatt három fő szindróma (csontvelői, gyomor- és bélrendszeri, illetve agyi erekre ható) alakulhat ki.

A sugárbetegség akut változatában négy szakasz figyelhető meg: a kezdeti fázis, a latencia időszaka, a betegség fő- vagy kritikus szakasza, illetve a lábadozás. Az akut sugárbetegség klinikai lefolyásakor a legérzékenyebb szerv a csontvelő. Ennek károsodása miatt úgynevezett csontvelői szindróma alakulhat ki. Bevérzések keletkeznek például a száj nyálkahártyáján és a bőrön. A nagyobb dózisok már a gyonor- és bélrendszer nyálkahártyáját is károsítják, a következő fokozat a cardiovasuláris rendszert (szív- és érrendszert) érintik, illetve a központi idegrendszert.

A kezdeti szakasz 1-2 napig tart, ekkor a központi és a vegetatív idegrendszer károsodik közvetlenül, illetve az endokrin (belső elválasztású mirigyek) rendszer egyensúlyzavara, anyagcsere-termékek, toxikus anyagok képződése és felszaporodása figyelhető meg. A látens időszak - ahogy a filmben is látható - tünetszegény vagy tünetmentes. Oka az időeltolódás, ami a kezdeti szövetkárosodások kialakulása és a következmények megjelenése között eltelik. A látens időszak akár 10-20 napig is eltarthat, ezután viszont a kritikus szakasz kezdődik.

Elhagyott óvoda Pripjaty városában
Elhagyott óvoda Pripjaty városában. Fotó: iStock

A kritikus szakaszban a csontvelő, a vékonybél majd a központi idegrendszer károsodásának tünetei figyelhetők meg. A vérképzés őssejtjei károsodnak a sugárbetegségben, és emiatt csökken a szervezetben a fehérvérsejtek, a trombociták és a vörösvérsejtek száma. Ennek következtében fertőzések, csökkent immunitás következik be, vérzések, vérszegénység alakul ki. Az endogén (belső eredetű) bakérium és gombafertőzések miatt láz, szapora pulzus, szapora légzés léphet fel. A fertőzések súlyosbodhatnak, hiszen csökkent az immunrendszer védekezőképessége. A halál ilyenkor 4-10 héten belül következik be. Nagyobb sugárterhelés esetén tüdőödéma, majd kóma és halál áll be. Sok betegnél szájfertőzések lépnek fel, majd gombás pharyngitis (garat nyálkahártyájának gyulladása), és herpesz léphet fel, masszív pörkökkel az arcon és az arcbőrön. A 7-10. napon hajhullás kezdődhet, a sugárbetegség halálos kimenetelű a keringési elégtelenség, az agyi ödéma, enterocolitis (bélrendszeri gyulladás), vérzések és fertőzések miatt.

A gyomor- és bélrendszeri szindróma e szervek károsodásakor alakulhat ki. Ilyenkor a bél nyálkahártyájának sejtjei pusztulnak el, és e szervrendszer nem tud regenerálódni. A bél hámsejtei közötti rés megnyílik, ahol baktérium endotoxinjai (mérgei) szívódhatnak fel. A bélnyálkahártya néhány napon belül elpusztulhat. A folyamat a vékonybélben a leggyorsabb, és halálos kimenetelű lehet a különböző további következmények miatt.

A harmadik szindróma az agyi-érrendszeri, amikor agyi ödéma alakul ki. Ilyenkor a halál nagyon gyorsan, akár két napon belül is bekövetkezhet be. Általában kóma előzi meg a halál beállását.

Ígéretes kutatások Az HBO-sorozatból - bár a végén vannak utalások a jelenlegi helyzetre -, nem derülnek ki pozitív fejlemények. Így például ma már ígéretes kutatások folynak a legsúlyosabb következmények elhárítására. Részben magyarok is folytatják ezeket a vizsgálatokat, erről 2015-ben a Magyar Tudományos Akadémia adott hírt. A közlemény szerint "Tigyi Gábor kutatóorvos és csoportja olyan hatóanyagot fejlesztett ki, amely napokkal a sugárhatás után is képes hatékonyan kezelni a sugárbetegséget. Találmányuk biztonságosabbá teheti az atomenergia felhasználását, a rák gyógyítását célzó sugárterápiát, sőt a jövő űrhajósait is megvédheti a hosszú bolygóközi utazások során." A WHO jelentéseiből kiderül, hogy a sugárbetegségnek azonban hosszabb távú hatásai is vannak, azáltal, hogy ionizálja az ember szervezet sejtjeit. Így nemcsak a csontvelő, hanem a pajzsmirigy megbetegedései is gyakoribbá válhatnak. Ezért fontos szintén egy másik magyar tudományos eredmény , hogy a jódfogyasztás segíthet a sugárzás következményeinek enyhítésében, mert így a pajzsmirigyben nem halmozódik fel radioaktív jód.

A három búvár esete

Szintén emlékezetes rész a sorozatból, amikor három búvár visszamegy a reaktortűz lecsitítása után az erőműbe. Itt még azt gondoljuk, hogy olyan sugárzási dózist kaptak, ami halálos volt számukra. A film végén azonban kitérnek rá, hogy ketten még élnek a három búvár közül. (A harmadik sem sugárbetegségben halt meg.) Hogy miért élték túl az akciójukat, máig talány, talán az jelenthetett számukra védelmet, hogy ugyan radioaktív vízben mozogtak, de védőfelszerlésben, és térdig ért csak a víz. Ismeretes, hogy ha nem a test egésze kap sugárterhelést, hanem kis felületen történik mindez, akkor a regeneráció jobb eséllyel történik meg, míg a kis dózis nagy testfelületen akár halálos is lehet.

A búvárokat önkéntesnek állítja be a sorozat, de tudjuk más forrásokból, hogy egyikük, Alekszej Ananyenko egy olyan atomerőművi műszaki szakember volt, aki egyedül volt képes megtalálni azt a csapot, amelynek mozgatásával megakadályozták egy újabb nukleáris katasztrófa bekövetkezését. Így bár ő is "önként" ment vissza az erőmű vízzel borított részébe, de valójában nem volt más választása. A BBC szerint nem ajánlottak neki jutalmat, és tapsot sem kapott, amikor kiért a járatból, a feladat sikeres teljesítése után.

Az sem igaz szakértők szerint, hogy egy esetleges második katasztrófa még nagyobb, akár "négy megatonnás" robbanást idézett volna elő, ami Hirosimánál is pusztítóbb lett volna, és többek között Magyarországot is súlyosan érintette volna. A megszólaltatott nemzetközi szakértők ugyan nem mertek pontos adatokról nyilatkozni, de szerintük ez túlzás volt a filmben. Az sem igaz, hogy a bekövetkezett katasztrófa már maga is Hirosimával lett volna egyenértékű.

Szintén dramaturgiai túlzás a filmben, hogy az égő reaktormagot, pontosabban annak helyét bórral és homokkal beszóró helikopterek közül az egyik belezuhan a füstölgő erőműbe. Egy helikopter ugyan jóval később, hónapokkal a reaktormag eloltása után lezuhan az erőműnél, de valószínűleg azért, mert egy daruba beakadt. Nem valószínű az sem, hogy az erőmű alatt alagutat fúró bányászok meztelenül dolgoztak volna, talán egy-kettő közülük megtette ezt, de általánosságban ez aligha történt így.



Felhasznált irodalom:

Teller Ede - Zeley László: A bizonytalanság bizonytalansága. Budapest, 1991.

Archie Brown (szerk.): Political Leadership in the Sovit Union. 1989.

Jamer R. Millar (szerk.): Encyclopedia of Russian History. New York, 2004.

Turai István - Köteles György: Sugáregészségtan, Medicina, Budapest, 2014.

Kumar, V. - Abbas, A. K. - Aster, J.: Robbins: A patológia alapjai. Medicina, 2013.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Dipankrin reklámvideó (X)
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +10 °C
Minimum: -2 °C

A Nyugat-Dunántúlon egész nap derült idő valószínű, másutt viszont erőteljes lesz a gomolyfelhő-képződés, de a legtöbb helyen így is többórás napsütésre lehet számítani. Ez alól az északkeleti megyék lehet kivétel, ott tartósabb lehet a felhőzet. Csapadék nem valószínű. A Dunától keletre megélénkül, a Tiszántúlon olykor meg is erősödik az északi szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 13 fok között valószínű. Hidegfronti hatásokkal kell számolni az arra érzékenyeknek, lesz viszont sok napsütés, ami segíti a D-vitamin termelődését.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra