Általános meglepetést okozott, hogy a márciusi infláció változatlanul igen magas lett, miközben egy-egy versenyre kelő élelmiszerüzletben már jelentős árcsökkenéseket is tapasztalunk a korábbi irreálisan magasra emelt árakhoz képest. A magyarázat részben a számítás módszertanában rejlik - írja a Napi.hu.
Miért maradt a magas infláció?
A fogyasztói árak márciusban átlagosan 25,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, ami nem lett ugyan lényegesen magasabb, mint az előző hónapban, de nem került még érdemben lejjebb, noha sokan már erre számítottak. Az élelmiszerek egy részénél már mutatkozik a korábbi indokolatlanul nagynak tűnő áremelések korrekciója, a tejtermékek, különösen a sajtok egy részénél kifejezetten verseny indult az üzletek, üzletláncok között, ennek hatása azonban nem jelentkezik még ilyen rövid távon.
Az inflációt magasan tartja az is, hogy egyes termékek és szolgáltatások ára még most is emelkedik, sokszor nem kis mértékben, noha már sem a forint árfolyama, sem az energiaárak nem indokolják ezt. A másik, talán fontosabb tényező az, hogy a havi inflációt az előző év azonos hónapjához viszonyítva kapjuk, és miután az inflációs robbanás tavaly márciusban még nem indult el, értelemszerűen igen magasak az árak az akkorihoz képest, még akkor is, ha az utolsó hetekben már változik a folyamat.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője is hangsúlyozza, hogy az elmúlt hetekben bejelentett árcsökkenések hatása még nem jelent meg az inflációban, a bázishatások miatt csak az év közepétől számíthatunk meredek mérséklődésre. Az elemző szerint a tetőzésen túl vagyunk: erre januárban került sor. A bázishatásokat erősítheti, hogy a nemzetközi nyersanyag-, termény-, és energiaárak és szállítási költségek jelentősen visszaestek az utóbbi hónapokban, így újabb külső ársokkra nem kell számítanunk.
