A halálzóna árnyékában

Ma egyre divatosabbá vált az extrém sportok űzése, kipróbálása, bár ezek cseppet sem veszélytelen "kalandok". Hogy milyen veszélyeket rejthet a magas hegyek világa, arról Ács Zoltánt, az egyik legsikeresebb magyar hegymászót kérdeztük.

Az utazási irodák is felismerve az igényt, egyre több utat szerveznek magashegyi régiókba.
Nyári pihenésként sokaknál közkedvelt úti cél lett a hegyek csodálatos világa, és többen közülük nem sajnálják a pénzt a felvonókra, amelyek pár perc alatt akár 3000 méteres magasságba is "felrepítik" őket. De vajon mindenki tisztában van a magashegyek szervezetünkre gyakorolt hatásaival, s a ránk leselkedő veszélyekkel?
Ennek megválaszolására nem is találhattunk volna autentikusabb személyt Ács Zoltánnál, akinek több expedíció keretében volt szerencséje megtapasztalni a Mount Everest régióját, és több 8000 méteres csúcs meghódítása is fűződik a nevéhez.

Mit érdemes tudni a magashegyek "élettanáról"?

Akár milyen magasra is megyünk egy hegyen, a levegő oxigéntartalma mindig 21 százalék lesz, csak a légnyomás és ezzel az oxigén parciális nyomása csökken. Ezt figyelembe véve lehet az az állítás helytálló, hogy 5000 méteres magasságban mintegy fele annyi oxigén, 8000 méteres magasságban pedig1/3 annyi oxigén van jelen, mint tengerszinten. Így kevesebb oxigén áll rendelkezésre, illetve a nyomáscsökkenés is bizonyos terhet ró a szervezetre. Ha számunkra túl gyorsan következik be a nyomáscsökkenés, akkor ödémásodási folyamatok indulhatnak el a szervezetünkben.

Milyen tünetek kísérik az ödémásodást?

Ezt leginkább a "léggömb" effektussal lehet szemléltetni. Ha egy léggömböt egyre magasabbra viszünk, az egyre inkább tágulni fog az alacsony légnyomás miatt. Ha magasra megyünk, a külső körülmények miatt a sejtekben is megnő a nyomás, ezért a sejtfalon át a sejt közötti térbe folyadék távozhat. Ha ez a folyamat gyors, és szervezet nem tud ehhez alkalmazkodni, akkor elindul az ödémásodás. Ha ez ember mozog, aktív, akkor kevésbé ödémásodik, mert a keringési rendszere segít elszállítani a felesleges folyadékot. Ellenkező esetben viszont hamar elindulhatnak a káros folyamatok.
Kezdetben a szem alatt jelenik meg az ödémásodás, és olyan erős is lehet, hogy az érintett alig bírja kinyitni a szemét, de jelentkezhet a végtagokon, lábon, és kézen is: ilyenkor felpuffad a bőr, valamint bedagadnak a végtagok.
Az ödémásodás jelentkezhet a tüdőszövetben is. Ilyenkor a sejtek közötti folyadék megül a tüdőben, és - attól függően, hogy milyen testhelyzetben van az érintett -, meghatározott nagyságú területet zár el a gázcsere útjából, így a tüdő a hörgőcskéken keresztül nem tudja jól lebonyolítani a gázcserét. Ekkor jelentkezhet vizes-, de súlyos esetben akár habos és véres köhögés is.
Agyödéma esetén a vizenyő az agyban jön létre. Az ödéma ezen fajtája azért veszélyesebb a tüdőödémánál, mert az érintett nem ismeri fel, hogy elindult nála az agy-ödémásodási folyamat. Ez a típusú ödéma nagyon komoly dezorientáltságban jelentkezik, és egyszerű mozdulatok - cipő bekötése, cipzár felhúzása - több percet is igénybe vehet, de ezt az egyén egyáltalán nem érzékeli.

Mi a teendő ödémásodás észlelésénél?

Ilyenkor a legcélszerűbb, ha nagyobb nyomású területekre szállítjuk az érintettet. Általában un. Gammow-zsákba helyezik a beteget, amelyben szelepek segítségével - állandó pumpálással - létrehozzák a kedvezőbb nyomást. (A Gammow -zsák segítségével 6000 méteren el tudjuk azt érni, mintha a beteg csak kb. 3000 méteren lenne.) Közben megkezdődhet a beteg alacsonyabb régiókba történő szállítása. Természetesen a mesterséges oxigén adagolása is segít az ödémásodás csökkentésében.

A hegyi betegségnek mik a jellemző tünetei?

Ahogy haladunk felfele a hegyen, jelentkezhet a klasszikus hegyi betegség, amelynek angol rövidítése AMS (Acute Mountain Sickness). Ennek olyan tünetei vannak, amelyre a magashegyi túrázóknak (trekking) oda kell figyelni. A hegyibetegség legklasszikusabb tünete a fejfájás, az émelygés, a fáradtság, levertség és a hányinger. Ha ezek fennállnak, akkor ne menjünk magasabb régiókba.
Ha a hegyibetegség tüneteit elhanyagoljuk, akkor bizonyos magasság felett kialakulhat a már említett tüdőödéma (HAPE - Hight Altitude Pulminary Eodema) vagy az agyödéma (HACE -Hight Altitude Cerebral Eodema).
A HAPE és a HACE rövidítések - mintegy figyelmeztető jelként - a legtöbb trekking helyen ki vannak helyezve.

Mi számít nagymagasságnak?

Általában 2400 métertől számítják a magas hegyek világát, az e fölötti magasság már veszélyességi faktor lehet az átlagemberek számára, különösen, ha egészségügyi problémákkal is küzdenek (szív- és vérkeringési betegségek). A hegyi betegség tünetei általában 3000 méter környékén jelentkezhetnek, de a tünetek megjelenése nagy egyéni eltéréseket mutathat.
Ha például valaki sílifttel jut 3000 méter fölé, akkor ott már jelentkezhetnek a hegyi betegség tünetei, mivel hírtelen került magasabb régiókba. Természetesen az is számít, hogy fogyasztunk-e megfelelő mennyiségű folyadékot, hiszen kevés folyadék esetén besűrűsödik a vér, és nehezebbé válik a keringés.

Milyen magasságba érdemes naponta feljutni?

Bizonyos magasság felett (3-5000m) általános szabály, hogy 24 óra alatt 600 métert szabadna emelkedni csupán - az alvóhelyek szintkülönbségét tekintve -, és minden harmadik nap után egy pihenőnapot kellene beiktatni ugyanazon a magasságon. De ha a magashegyi betegségek tünetei közül bármelyik is jelentkezik, akkor több napot kell tölteni az adott magasságban, illetve célszerű lejjebb ereszkedni, amíg a tünetek el nem múlnak. Fontos, hogy a magasságkülönbség, amit naponta megteszünk intenzív fizikai munkával járjon, mert így jobban alkalmazkodik a szervezet a magasságemelkedéshez, míg kocsival, vagy felvonóval történő feljutás alakalmával nincs ideje a szervezetnek az alkalmazkodáshoz.

Mit nevezünk halálzónának, és honnan kapta a nevét?

Az emberi szervezetnek vannak felépítő és lebontó folyamatai. Extrém magasságokban a táplálékbevitel, az energiatermelés rendkívül rossz hatásfokkal működik, így a lebontó folyamatok túlsúlyba kerülnek a felépítő folyamatokkal szemben. Ez egy láncolat: extrém magasságban étvágytalan vagy, kevesebbet fogsz enni, a bevitt tápanyagot sokkal rosszabb hatásfokkal emészti meg a szervezet, és a megemésztett tápanyag felszívódása, valamint elégetése is nehezebbé válik. Ezért 7-8000 méter felett csak kivételes esetekben lehet 72 óránál többet eltölteni. Azért hívják ezt a régiót halálzónának, mert ha semmilyen fizikai megterhelést nem végzel, akkor is leépül a szervezeted a fent említett okok miatt. Így érdemes minél kevesebb időt a 7-8000 méteres magasságban eltölteni.

Az akklimatizáció mechanizmusát hogyan lehet elképzelni?

A magashegyek világában számolnunk kell a megváltozott környezeti viszonnyal, amihez alkalmazkodni kell. Természetesen idősebb korban az alkalmazkodás nehezebben megy, mint fiatalon, rosszabb tűréshatárral tud működni a keringési rendszer. A 4-5000 méteres - trekking - magasságokhoz nagyon sokan tudnak jól alkalmazkodni, csak az alkalmazkodás gyorsasága eltérő az egyes embereknél.
Az akklimatizáció több lépcsőben történik. Kezdeti lépésként a vérplazma összesűrűsödik - gyakorlatilag besűrűsödik a vér -, majd idővel megnő a vér hemoglobin- és a sejtek mitokondrium száma. Az akklimatizációs folyamatok során érdemes sok folyadékot fogyasztani.

Meddig érzi az akklimatizáció hatását a jó akklimatizálódott szervezet?
Egy 6 hetes akklimatizációs periódus alatt a szervezet eléri az akklimatizációs képességének 95 %-át. Ez általában egy magashegyi expedíciónál minimális időtartama is. Az akklimatizáció, a levonulást követően még 3-4 hétig érezteti hatását, és minél gyakrabban kerül az ember magas hegyek közé, annál könnyebbé válik számára az akklimatizáció.

Te a hegyibetegségeket kutatod, milyen aspektusból?
Az oxidativ stressz hatását vizsgálom expedíciósokon. A szervezetben megfigyelhetők ún. stresszmarkerek, amiket 7-8000 méter magasságban a sejten feltehetően sokkal intenzívebben termelnek.
A vizsgálat egy invazív eljárás, izombiopsziával mintát veszünk 8000 méteren járt expedíciósok négyfejű combizomzatának középső fejéből. Mintavétel az expedíció előtt és után is történik. A mintavételben az említett stersszmarkerek mellet vizsgáljuk a mitokondriumok növekedését, és hogy milyen sérülések érték a messenger RNS-t.

Névjegy: Ács Zoltán

Kor: 38 év
Család: nős, egy gyermek
Végzettség: Testnevelési Egyetem, San Francisco Egyetem környezetgazdálkodási manager, Semmelweis Egyetem PHD (folyamatban)

Néhány fontosabb eredménye:
1998. Tirich Mir 7708 m
2000. Broad Peak 8047 m
2002. Aconcagua 6962 m
2002. Mt. Everest, 8650 m-ig jutott mesterséges oxigén használata nélkül
2003. Gasherbrum II 8035 m
2004. az Északi-sark első magyar elérése
2005. a Déli-sark első magyar elérése
2005. Cho Oyu 8201 m
2007. Mt Vinson 4897 m

Kitüntetés: Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje

Értékelje a cikket!

További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+16, +21 °C
Minimum:
0, +6 °C

Hazánkban pénteken délelőtt szinte felhő sem lesz az égen, csapadék nem alakul ki.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge, közepes

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag