A dülmirigyként is ismert prosztata a belső férfi nemiszervek közé tartozik. Alakját tekintve gesztenyére hasonlít, a simaizmokból és mirigyekből álló képlet súlya felnőttkorban 15-20 gramm körüli. A húgyhólyag alatt, a végbél előtt elhelyezkedve egy rövid szakaszon körülöleli a húgycsövet. Hátulról az ondóvezeték és az ondóhólyag kivezetőcsövének egyesüléséből keletkezett ondókilövellő csatornák csatlakoznak bele, hogy aztán a szerv közepénél elérjék a húgycsövet.
Mi a prosztata feladata?
Ahhoz, hogy megértsük a prosztata szexuális aktusokban, pontosabban mondva a szaporodásban betöltött szerepét, érdemes kicsit áttekinteni az ejakuláció folyamatát. A hímvessző végét alkotó makk rendkívül érzékeny a fizikai ingerekre, ezáltal a hüvelyfalhoz dörzsölődve ritmikus összehúzódásokra készteti a hímivarsejteket tároló ondóhólyagok izmos falát. A hólyag tehát magömléskor összehúzódik, kilövellve az enyhén lúgos váladékával keveredett spermiumokat. Közvetlenül ezt megelőzően az úgynevezett Cowper-mirigyek váladéka átmossa a húgycsövet, semlegesítve az ott található vizeletmaradékot, valamint enyhítve a hüvely savasságát. Az ondóhólyagból származó keverék a prosztata szövetébe kerül, ahol annak váladékával is összevegyül. Így jön létre a sperma, amely végül a megtisztított és síkosított húgycsövön át a női hüvelybe jut.
A prosztata váladéka tehát az ondó részét képezi, felhígítja azt. Elsődleges feladata, hogy elősegítse és serkentse a spermiumok mozgását, ennek köszönhetően pedig megkönnyítse a petesejtek sikeres megtermékenyítését. A hüvelybe jutott sperma az ondóhólyag váladékában lévő fibrinogén hatására megalvad, ami megakadályozza, hogy idő előtt kicsorogjon a női nemi szervekből. Az alvadékot ezután a prosztataváladék enzimei fokozatosan feloldják, közben pedig a hímivarsejtek már megkezdik önálló útjukat a petevezetékben várakozó petesejt felé.
A vizelési gondok oka
Mind az elhelyezkedése, mind a működése okán igen szoros kapcsolatban áll a dülmirigy a húgycsővel. A szoros kifejezés többféle értelemben is megállja a helyét, mivel egyes megbetegedései esetén a prosztata tényleges fizikai akadályt állíthat a vizelet távozása elé. A többnyire bakteriális fertőzés által előidézett prosztatagyulladás, a prosztata jóindulatú megnagyobbodása és rosszindulatú daganata egyaránt eredményezhet gyakori vizelési ingert és vizeletürítési nehézségeket. Mindehhez fájdalom és égő, csípő érzés, esetenként akár hidegrázás is társulhat, valamint túlfolyásos inkontencia is felléphet az érintetteknél.
A tüneteket minden esetben komolyan kell venni, azaz elengedhetetlen orvossal konzultálni azokról. Évente több mint négyezer prosztatarákos megbetegedést diagnosztizálnak Magyarországon az Országos Onkológiai Intézet rákregisztere alapján. Ez azt jelenti, hogy a felnőttkorú férfiak körében ez a második leggyakoribb rákos megbetegedés a hörgő és a tüdő rosszindulatú daganata után. Főként az ötven év feletti korosztályra nézve magas a kockázat, így tehát az ötödik iksz betöltése után érdemes évente prosztatavizsgálatot végeztetni.
