A megváltozott munkaképességű dolgozó foglalkoztatásának (foglalkozási rehabilitációjának) célja, az orvosi rehabilitációt követően, egészségi állapotának, szakképzettségének megfelelő munkavégzés biztosítása.
Csökkent munkaképességű személy
Csökkent munkaképességű az a személy, aki
- egészségi állapota romlásából eredő munkaképesség-változás miatt eredeti munkakörben, rehabilitációs intézkedés nélkül, teljes értékű munka végzésére tartósan alkalmatlanná vált, de öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, öregségi vagy munkaképtelenségi járadékban nem részesül;
- üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében baleseti járadékban részesül és eredeti munkakörében munkáltatójánál teljes értékű munka végzésére tartósan alkalmatlanná vált;
- gümőkóros betegség miatt munkáltatójánál, jogszabályi tilalom folytán nem foglalkoztatható;
- a fegyveres erőktől, a fegyveres testületektől és a rendészeti szervektől megváltozott munkaképessége, illetőleg egészségi okból szolgálatra való alkalmatlansága miatt leszerelt.
Csökkent munkaképességű személy foglalkoztatása
A megváltozott munkaképességű dolgozó foglalkoztatásának biztosítása annak a munkáltatónak a feladata, ahol a dolgozó a megváltozott munkaképességének megállapítása idején munkaviszonyban, valamint munkaviszony jellegű jogviszonyban áll. Ezt a feladatát a munkáltató megfelelő munkakör biztosításával, szükség esetén betanítás vagy szakképzés segítségével látja el.
A megváltozott munkaképességű dolgozót a munkáltató köteles elsősorban eredeti munkakörében és szakmájában foglalkoztatni. Ha ez nem lehetséges, a munkáltató működési körén belül olyan munkakörben kell őt alkalmazni, ahol egészsége további romlása nélkül munkaképességét hasznosítani tudja. Ennek megfelelően a dolgozó munkaszerződését módosítani kell.
A megváltozott munkaképességű dolgozót foglalkoztató munkáltató meghatározott feltételek szerint a feladat ellátásához pénzügyi támogatást igényelhet.
Ha a munkáltató működési körén belül a megváltozott munkaképességű dolgozót igazolható körülmény miatt foglalkoztatni nem tudja, a foglalkoztatást a rehabilitációs bizottságok segítik elő. A rehabilitációs feladatok ellátását a települési önkormányzat jegyzője szervezi.
Amennyiben a megváltozott munkaképességű dolgozó a munkáltató, illetve a rehabilitációs bizottság megfelelő rehabilitációs intézkedését elfogadja, jogosult meghatározott feltételek mellett kereset-, illetve jövedelem-kiegészítésre.
Csökkent munkaképességű személyek pénzbeli ellátása
Ha a megváltozott munkaképességű dolgozó foglalkoztatása nem oldható meg, úgy részére átmeneti vagy rendszeres szociális járadékot kell megállapítani és folyósítani.
Az ellátás fajtái:
- átmeneti járadék,
- rendszeres szociális járadék,
- bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka.
Rokkantsági nyugdíj
Rokkantsági nyugdíjra jogosult az, aki
- egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképességét hatvanhét százalékban elvesztette és ebben az állapotában javulás egy évig nem várható (a továbbiakban: rokkant),
- a szükséges szolgálati időt megszerezte, és
- rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti keresetnél.
A baleseti rokkantsági nyugdíj
Baleseti rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki munkaképességét hatvanhét százalékban túlnyomóan üzemi baleset következtében elvesztette, és rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti kereseténél, továbbá az is, aki munkaképességét ötven százalékban szilikózis következtében vesztette el, és nem dolgozik, vagy szilikózisveszély-mentes munkakörben, illetőleg munkahelyen nem rendszeresen dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti kereseténél.
Aki sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett, sérülése alapján baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult.
Rokkantsági csoportok:
A III. rokkantsági csoportba tartozik az, aki munkaképességének a hatvanhét - szilikózis miatt az ötven - százalékát elvesztette, de nem teljesen munkaképtelen. Ezen csoportba tartozók baleseti rokkantsági nyugdíjának összege a havi átlagkereset hatvan százaléka.
A II. rokkantsági csoportba tartozik az, aki teljesen munkaképtelen, de mások gondozására nem szorul. Ezen csoportba tartozók baleseti rokkantsági nyugdíjának összege a havi átlagkereset hatvanöt százaléka.
Az I. rokkantsági csoportba tartozik az, aki teljesen munkaképtelen, és mások gondozására szorul. Ezen csoportba tartozók baleseti rokkantsági nyugdíjának összege a havi átlagkereset hetven százaléka.
A nyugellátás iránti igényt az igénylő lakóhelye alapján a Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságnál, a megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóságoknál és ezek kirendeltségeinél, valamint - ha az elhunyt jogszerző korábban nyugellátásban részesült - a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál kell érvényesíteni. Az igényt a baleset bekövetkezése, foglalkozási betegség esetén a betegség megállapításának a napjától számított két éven belül lehet érvényesíteni. Amennyiben a sérült a baleset miatt táppénzben részesült, ezt a határidőt a táppénz első ízben történő megszűnésének a napjától kell számítani.
A két éven túli igény érvényesítésre akkor van lehetőség három éven belül, ha a baleset következményét csak az előbbi két év eltelte után lehetett csak megállapítani.
Baleseti járadék
Baleseti járadékra az jogosult, akinek a munkaképessége üzemi baleset következtében tizenöt százalékot meghaladó mértékben csökkent, de baleseti rokkantsági nyugdíj nem illeti meg.
Ha a munkaképesség-csökkenés mértéke a huszonöt százalékot nem haladja meg, a baleseti járadék legfeljebb két éven át, ha meghaladja, e munkaképesség-csökkenés tartamára időbeli korlátozás nélkül jár.
A baleseti járadék időbeli korlátozás nélkül jár a szilikózisból és azbesztózisból eredő és huszonöt százalékot meg nem haladó munkaképesség-csökkenés fennállása alatt.
Rendszeres szociális segély
A rendszeres szociális segély a hátrányos munkaerőpiaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott támogatás. A települési önkormányzat, 2007. január 1-jétől a jegyző rendszeres szociális segélyt állapít meg annak az aktív korú személynek, aki egészségkárosodott, vagy nem foglalkoztatott, feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított.
A nem foglalkoztatott személy esetében a rendszeres szociális segély megállapításának feltétele, hogy vállalja a beilleszkedését segítő programban való részvételt.
Egészségkárosodott személynek minősül az, aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy vakok személyi járadékában, vagy fogyatékossági támogatásban részesül.
Csökkent munkaképesség megállapítása
A keresőképtelenséget okozó megbetegedés, sérülés miatt táppénzben, betegségi segélyben részesülő dolgozót a keresőképtelensége - általában a harmadik és hatodik hónapja közötti időszakában orvosi vizsgálatban kell részesíteni foglalkoztathatósága feltételeinek, munkaképesség-változása mértékének, illetve rokkantságának előzetes elbírálása végett. Az előzetes orvosi elbírálást a keresőképtelen személy lakóhelye szerint illetékes gyógyító-megelőző intézmény Főorvosi Bizottsága végzi.
Az előzetes elbírálást a keresőképtelen személy kezdeményezheti időbeli korlátozás nélkül, míg a keresőképtelen személy körzeti, üzemi, szakrendelői, gondozói kezelőorvosa a keresőképtelenség hatodik hónapjáig köteles kezdeményezni. Az előzetes elbírálást a keresőképtelenség 180. napja után a társadalombiztosítási szerv is kezdeményezheti.
Források: 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról
1997. évi LXXXI. Törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
1997. évi LXXXIII. Törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól
1993. évi III. Törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
A megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatása és szociális ellátása tárgyában kiadott 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 12/1983. (Eü. K. 13.) EüM utasítás 2. § (1)
