A PABA-ról régebben azt tartották, hogy a B-vitaminok közé tartozik. Ma már tudjuk, hogy közvetlenül nem életfontosságú tápanyag, de bizonyos mikroorganizmusok (bélbaktériumok) számára nélkülözhetetlen. Ezek a baktériumok hozzátartoznak a szervezet ún. normál flórájához, sőt, mint fentebb említettük, hasznot is hajtanak, pl. vitaminokat termelnek és visszaszorítják a kórokozó baktériumokat. A PABA e jótékony baktériumokon keresztül hat előnyösen a szervezetre.
A B2-vitamin vízben oldódó vitamin, riboflavin névvel is illetik. A szervezetben betöltött szerepe sokrétű, főleg az aminosavak (a fehérjék építőelemei) és a zsírsavak lebontásában, ezen kívül a szöveti légzésben, az oxidatív funkciókban és a méregtelenítésben töltenek be fontos szerepet. Az emberi bélflóra is termel B2-vitamint, ezért hiányállapotai is ritka. Szintén előfordulhat, hogy egy hosszantartó úgynevezett széles spektrumú antibiotikumokkal végzett kezelés miatt hiány lép fel belőle. Bizonyos mértékig a B2-vitamin bevitele is arányos az energiafelvétellel, bár nem annyira kifejezetten, mint a B1-vitaminnál.
Az inozit egy B-vitaminfajta, melynek egyes kutatók olyan hatást tulajdonítanak, mint egy nyugtatószernek. Vannak, akik szerint kiváló altatószer, megszabadít a szorongástól és a feszültségtől, esetleg a magas vérnyomást is csökkenti. Aktív formája, a foszfatidil-inozitol szabályozza a sejtmembránok működését és hozzájárul azok épségéhez, továbbá szerepe van az idegek ingerület-továbbításában és a zsírok szervezeten belüli transzportjában. Szöveteinkben, például a májban, a vesében glükózból, hétköznapi nevén szőlőcukorból (szénhidrátból) keletkezik. Nagy mennyiségben tárolja a gerincvelő, az agy és az agyfolyadék, innen erős leterheltség mellett felhasználásra kerül.
A K-vitamin zsírban oldódó vitamin, gyakran használt másik neve a fillokinon, amely egyben előfordulására is utal (filum = levél). A D-vitaminhoz hasonlóan két fő formátumát különböztetjük meg, a K1 és a K2 vitamint. A K1 vitamint a zöld növények, a K2 vitamint a baktériumok szintetizálják. Néhány mesterségesen előállított K-vitamin vízben is oldódik. Szintén van provitaminja is, amit menadion-nak neveznek.
A biotin vízben oldódó vitamin, legalább ennyire elterjed elnevezése a H-vitamin is. Érdekessége, hogy molekulája ként tartalmaz. A szervezetben leginkább az anyagcserében részt vevő különböző enzimek alkotórészeként szerepel. Tulajdonképpen ez a vitamin is termelődik a bélflórában, ezért szükséges mennyiségét és hiányállapotát nehéz meghatározni.
A D-vitamin szintén zsíroldékony vitamin, másik neve a kalciferol. Ez a vitamin is képződhet előanyagaiból a szervezetben, méghozzá ultraibolya sugárzás hatására. Az elővitamin képzésében viszont a koleszterinnek van fontos szerepe, tehát néha ennek a vegyületnek is van hasznos tulajdonsága. Sajnos, a napfény hatására képződő D-vitamin mennyisége az időskorra erősen csökken. Kétféle D-vitamin különböztetünk meg: a D2 és a D3 vitamint. D2 vitamint tartalmaznak inkább a növények, vegyesen mindkettőt pedig az állati eredetű élelmiszerek. A D3 vitamin sokkal aktívabb, mint a D2, és ez keletkezik a napsugárzás hatására a bőrben is.
A B12-vitamin vízben oldódó vitamin, a molekulájának közepére beépülő kobaltatom miatt másik gyakran használt elnevezése a kobalamin, vagy a ciano-kobalamin. Szintén többféle létezik belőle, ezeket összefoglaló néven kobalaminoknak nevezzük. Érdekessége, hogy növényi eredetű élelmiszereinkben nem, csak állati eredetűekben található meg, és hogy a gyomor-bélrendszerből történő felszívódásához egy belső, úgynevezett intrinzik faktorra is szükség van. Így akár megfelelő B12-vitamin felvétele mellett is lehetünk vitaminhiányos állapotban - a belső faktor hiánya miatt. Különösen érdekes az is, hogy a szervezetünkben, egészen pontosan a vastagbélben élő baktériumok ezt a vitamint is képesek előállítani, de mivel a vastagbélből már nem szívódik fel tápanyag, sajnos ezt a mennyiséget nem tudjuk hasznosítani.
Magyarországon elsőként vehetnek használatba a Bethesda Gyermekkórház Országos Gyermekplasztikai és Égéssebészeti Központja orvosai egy rendkívül korszerű bőrhálósító készüléket. A 8 millió forintért vásárolt eszköz új dimenziókat nyit a nagyégett gyermekek és fiatalok gyógyításában.
Reggelig a déli tájakon és az Alföldön túlnyomóan derült lesz az ég, ugyanakkor északkeleten több lesz a felhő, és még előfordulhat néhol zápor, zivatar. Az északi országrészben és a Dunántúl nagy részén rétegfelhőzet takarja az eget, párás, foltokban ködös idő lesz, de napkeltét követően javulnak a látási viszonyok. Napközben a felhőzet szakadozik, gomolyosodik, mindenhol kisüt több órára a nap. Délután főként az északkeleti tájakon alakulhat ki kevés helyenként zápor, zivatar. A délnyugati szél olykor megélénkül, de zivatarok környezetében erős, viharos lökések is lehetnek. A hőmérséklet délután 22 és 28, késő este 15, 20 fok között változik. A változékony idő mellett a frontérzékenyek tüneteit napközben kettős fronthatás erősítheti fel.
