Demenciakutatás
A demencia okai, következményei és a legújabb kutatási eredmények
Világszerte több tízmillió idős embert érint a demencia, amely ráadásul nemcsak az ő, hanem családjuk, szeretteik életére is jelentős kihatással lehet. De mit is nevezünk egyáltalán demenciának, illetve mit tudunk ma erről az állapotról? Az alábbiakban a leggyakrabban felmerülő kérdésekre adunk választ.
Alacsony vérnyomás: kiderült a titok
Az idősödő emberek egyik legnagyobb félelme, hogy fokozatosan elveszítik értelmi képességeiket, és az öregedés elkerülhetetlenül demenciához vezet. De ez nem igaz. Sok ember nem tapasztal életkorral összefüggő kognitív hanyatlást. Kutatók hosszútávú vizsgálatok alapján rájöttek e titok nyitjára.
Miért a nőket fenyegeti az Alzheimer-kór?
Sokáig úgy gondolták, hogy egyszerűen azért több a demenciától szenvedő nő, mert tovább élnek, mint a férfiak. A kutatók azonban azt állítják, hogy genetikai, anatómiai, illetve társadalmi hatások is felelősek azért, hogy a nőknél nagyobb az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata. Az ördög azonban a részletekben rejlik.
Vírusoknak köszönhetjük az emlékeinket
A mikroorganizmusokra alapvetően kórokozókként tekintenek az emberek. Mostanában a mikrobiom szerepe egyre ismertebb, de a közvélekedésen ez sem változtatott alapvetően. Pedig a vírusok és baktériumok már régóta segítik, hogy mind komplexebb fajjá fejlődjünk. Új kutatások pedig azt is ígérik, hogy kulcsszerepük lehet az agyi rendellenességek gyógyításában.
Gyógyszerkereső
Olvassa el aktuális cikkeinket!
Júliustól kötelezővé válik a feketedoboz az új autókban
Egy európai uniós jogszabály értelmében július 7. után kizárólag olyan autókat lehet majd forgalomba helyezni, amelyeket több új kötelező biztonsági eszközzel is felszerelnek, beleértve egy, a repülőgépeknél használthoz hasonló feketedobozt.
Madárinfluenza: oltással vennék elejét a világjárványnak
Az Egyesült Államok és az Európai Unió is tett már lépéseket annak érdekében, hogy oltóanyagokat szerezzen be a kockázati csoportok védelmére a H5N1 madárinfluenzával szemben. Szakértők szerint az oltások segíthetnek csökkenteni egy jövőbeli világjárvány kockázatát.
A fátyol- és gomolyfelhők mellett általában sok napsütés valószínű. A Nyugat-Dunántúlon lesz erőteljesebb a gomolyfelhő-képződés, ott számíthatunk a legnagyobb számban záporra, akár felhőszakadással kísért zivatarra, míg keletebbre kevesebb csapadékgóc várható. A Dunántúlon az északnyugatira forduló szelet délutántól zivataroktól függetlenül is egyre több helyen erős, viharos széllökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 24 és 29 fok között valószínű, de a nyugati határvidéken ennél kissé hűvösebb maradhat az idő. A hét közepéig fronthatásra nem kell az előrejelzés szerint számítani.