Heves viták a pszichiátriai betegségek besorolása körül

A Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders a mentális rendellenességeket határozza meg, és keresi a határt a furcsa szokások és a betegségek között. 1952 óta feladata, hogy segítse a pszichiátereket a diagnózisok kialakításában. A DSM története során a pszichiátriai betegségek száma 268-ról 378-ra nőtt. A DSM-et az American Psychiatric Association, az APA szerkeszti. Tagjai mintegy 50 év tudásanyaga alapján próbálják meghúzni a határokat normális és beteges viselkedés között. A most megjelenő kötet az ötödik, átszerkesztett és felülvizsgálat változat, melyből több pszichiátriai zavar kikerült, másokat viszont belevettek.

A kritikusok szerint azonban a DSM nem megfelelő értelmezés esetén indokolatlanul a betegség stigmáját nyomhatja rá az egyénekre, és fölösleges gyógyszerszedésbe hajszolhatja. Ugyanez az egészségügyi ellátórendszer szempontjából sem mindegy.

A megjelenés előtt néhány héttel az amerikai egészségügyi intézet (National Institute of Mental Health - NIMH) bejelentette, hogy a továbbiakban nem kívánja finanszírozni azokat a kutatásokat, melyek a DSM tüneti leírásain alapulnak, egyszerűen azért, mert a DSM-nek nincs szerepe a pszichológiai problémák okának és kezelésének meghatározásában. Így valószínűleg más forrásból kell finanszírozni a koffeinfüggőség , az internetesjáték-függőség vagy az önvagdosás megértésére irányuló kutatásokat.

Ez is érdekelheti

pszichiátriai betegek

Új gondozóházat kaptak a pszichiátriai betegek

kórházi haláleset

20 beteg halt meg az intenzíven, mert csökkentették a gyógyszeradagjukat

gyógyszervisszahívás

Baj van egy gyógyszerrel, kivonják a forgalomból

myeloma multiplex

Könnyen reumának nézhetik ezt a daganatot

Bizonyos tünetekhez egyáltalán nem tartoznak javasolt kezelések, másoknál túl sok zavarnek tartott tünetegyüttest próbálnak ugyanazzal gyógyítani, sőt olyan betegségek is vannak, amelyeknél több bizonyított terápiát is leírnak. Szintén kritikaként fogalmazták meg, hogy a DSM nem foglalkozik a lelki zavarok kiváltó és fenntartó okaival. Egy-egy tünet - melyek ráadásul eléggé szubjektívak - több zavar leírásánál is megjelenik; például a szomorúság közel egy tucatnyi betegség tünete lehet. A kézikönyv szintén nem veszi figyelembe a társult betegségeket: bár a szorongás a depressziósok 60 százalékánál megvan, a DSM egyáltalán nem hangsúlyozza ezeket az összefüggéseket.