Sokan szembesülnek azzal nap mint nap, hogy hiába jön el az éjszakai pihenés jól megérdemelt ideje, egyszerűen félnek elaludni, és ez félelem fizikai és pszichés tünetek megjelenéséhez vezet. A jelenség neve alvásfóbia (szomnifóbia), kialakulásának hátterében pedig számos ok állhat. A gyermekkorban természetes, elalvás előtti nyugtalanságot, vagy félelmet – amit leggyakrabban az ágy alá képzelt szörnyek, vagy a sötétségtől, esetleg az egyedülléttől való szorongás okoz –, a legtöbb ember kinövi.
A szomnifóbiával küzdőknél viszont az elalvás felnőtt korban is igazi tortúra: minden alkalommal rémületet okoz. “Ez a szorongás és félelem egyik speciális típusa, ami az alvásidő közeledtével egyre fokozódik” – idézte a livestrong.com Wendy Troxel alvásszakértőt, aki könyvet is írt a témáról. A szomnifóbia nem egyszerű álmatlanság, annál jóval több. Alapja az alvástól való irracionális félelem . A rettegés, hogy mi történhet velünk, ha elalszunk. Ez első hallásra ártalmatlannak tűnhet, mégsem az. Ha ugyanis az alvásfóbia tartósan fennáll, és kezeletlenül marad, súlyos hatásai lehetnek a fizikai és a mentális egészségre. Az alvásfóbia ugyanis krónikus alváshiányt okoz, ami növeli számos súlyos betegség, köztük a különféle szív- és érrendszeri megbetegedések, a magas vérnyomás, a stroke , az elhízás, bizonyos vesebetegségek, a depresszió és más kognitív problémák, zavarok kialakulásának kockázatát.
Milyen szimptómák jelzik az alvásfóbiát?
A tünetek hasonlítanak a szorongás és a pánik általános tüneteihez, a fő különbség Troxel szerint az időzítés: az alvásfóbia tünetei lefekvés előtt, az elalvásra tett kísérlet közben, vagy az alvásból felriadva, az éjszaka közepén jelentkeznek. Ezek közé tartozik az idegesség, az izgatottság, a nyugtalanság, a stressz, a szapora szívverés és/vagy légzés, az izomfeszültség, az izzadás, a remegés, a reszketés, a gyomorfájdalom és az éjszakai pánik, vagyis az alvás közben fellépő hirtelen és intenzív félelem, esetleg szorongás, ami miatt az ember rémülten ébred fel – összegzi a livestrong.com.
Mi állhat a háttérben?
A szakértők a mai napig nem tudják pontosan, mi okozza az alvástól való félelmet. Úgy tűnik, hogy nagyobb valószínűséggel alakul ki olyasvalakinél, aki eleve szorongásos zavarban vagy alvászavarban szenved, esetleg a családjában már előfordult mentális zavar, vagy valamilyen fóbia – ismertette Wendy Troxel. Tapasztalatai szerint leggyakrabban az álmatlansággal, vagy obstruktív alvási apnoéval küzdőknél fordul elő, akiknél idővel – mivel nem alszanak jól – szorongás alakul ki az éjszakai alvással kapcsolatban. Mint mondta, az alvásfóbia gyakran előfordul más mentális zavarokban szenvedőknél is, beleértve a poszttraumás stresszbetegséggel (PTSD) küzdőket. Náluk rendszerint azért, mert arra törekszenek, hogy megelőzhessék a rémálmokat, ami a PTSD egyik vezető tünete” – magyarázza.
Hogyan lehet legyőzni az alvástól való félelmet?
Sokan úgy próbálnak küzdeni a szomnifóbia ellen, hogy igyekeznek minél később lefeküdni, esetleg nagyobb mennyiségű alkohol fogyasztásával oldani a szorongást. “Ezek az elkerülési stratégiák viszont rontanak a helyzeten, mivel fokozzák az alváshiányt” – hívja fel a figyelmet az egyik súlyos következményre a szakember.
Az alvásfóbia kezelhető, ám annak módja mindig a tünetek kiváltó okától függ. Ezért fontos, hogy az érintettek első lépésként forduljanak alvászavarokkal foglalkozó- vagy mentálhigiénés szakemberhez, aki megállapíthatja, hogy nem más típusú alvászavar, esetleg mentális zavar felelős-e a tünetek kialakulásáért. Az alvásfóbia kezelésére többféle terápia is létezik a kognitív viselkedésterápiától a rémálmok kezelésére szolgáló képi próbaterápiáig (IRT).
Az érintettek maguk is sokat tehetnek a probléma leküzdéséért: a különféle relaxációs technikák elsajátítása segíthet az elalvás előtti nyugodt lelkiállapot elérésében, a pihenéshez szükséges ideális körülmények megteremtésében. A meditáció, a jóga, a különféle légzőgyakorlatok egyaránt hozzájárulhatnak a szorongás oldásához, a lefekvés előtti ellazuláshoz.
Az egészséges alvási rutin kialakítása is kulcsfontosságú: szakemberek szerint nemcsak az alvásfóbiával élőknek, hanem mindenkinek törekednie kell rá, hogy nagyjából azonos időben feküdjön és keljen. Ahogy az is, hogy elalvás előtt már ne foglalkozzunk olyan dolgokkal, amelyek stresszt generálhatnak: ne nézzünk tévét, ne mobilozzunk, ne számítógépezzünk. Az esti koffein- és alkoholfogyasztást is érdemes kerülni a nyugodt éjszakai pihenés érdekében.
Legjobban: