Ideggyógyászati megbetegedések : Alvászavarok
Az idegrendszert az agy, a gerincvelő és az egész testet behálózó idegek összessége alkotja. Bonyolultsága messze meghaladja a legnagyobb teljesítményű számítógépekét is, az agy működését évtizedek óta kutatják, de még csak pár százalékát sikerült megismerni. Az idegrendszert két nagyobb részre osztjuk: a központi idegrendszert az agy és a gerincvelő alkotja, a környéki idegrendszer pedig azon ideghálózatokat jelenti, amelyek az agy és a gerincvelő összeköttetéseit biztosítják a szervezet többi részével. Az idegrendszer bonyolultsága miatt betegségei igen gyakoriak - a lakosság nagy részét érinti valamelyik formájuk.
Alvászavarok tünetei és kezelése
Mik az alvászavarok?
Az alvás és ébrenlét egymást követő és egymást feltételező ciklusos aktivitások. Az alvás során szervezetünk takarékműködésre kapcsol, pihen, környezetünkkel való kapcsolatunk ilyenkor nagyon laza. Alvással töltjük életünk legalább 1/4-1/3 részét A felnőttek döntő többségének napi 6-9 órányi alvásra van szüksége, a túl kevés és túl sok alvás egyaránt okozhat nappali fáradtságot. Az emberek legalább 30 százalékánál fordul elő orvosi segítséget igénylő alvászavar. A kialvatlanság nappali fáradtságot és álmosságot okoz, negatívan befolyásolja a hangulatot, a memóriát, a koncentrálást, depresszióhoz vezethet, rontja a munkahelyi teljesítményt, növeli a baleset kockázatát.
Tünetek
Az alvászavarok négy nagy csoportba sorolhatók:
i) inszomniák (álmatlanság, alváselégtelenség),
ii) hiperszomniák (nappali aluszékonyság),
iii) paraszomniák (alvás alatti rendellenes mozgásjelenségek),
iiii) az alvás-ébrenlét ciklus zavarai.
Az alvászavarok diagnosztizálása és gyógyítása interdiszciplináris terület: rendszerint az ideggyógyászok (neurológusok), elmegyógyászok (pszichiáterek), geriáterek (idősek gyógyítására specializálódott orvosok) és tüdőgyógyászok (pulmonológusok) azok a szakemberek, akik a legnagyobb ismerettel és tapasztalattal rendelkeznek ezen a területen.
Az alvászavarok előfordulása
Az alvásra vonatkozó panaszok - döntően inszomniás panaszok - nagyon gyakoriak, különösen idős korban.
Az alvászavarok okai és tünetei
Az alvászavarok közül csupán a viszonylag gyakoribbak kerülnek említésre.
i) Az inszomnia (álmatlanság, alváselégtelenség) olyan állapot, amikor a páciens fáradt, kívánja az alvást, azonban mindezek ellenére nem tud elaludni, felületesen alszik, vagy túlságosan korán felébred. A tartósan fennálló inszomniák túlnyomó többsége másodlagos, hátterükben körülbelül 50 százalékban mentális betegség, 25 százalékban belgyógyászati vagy neurológiai betegség, további 25 százalékban életmódbeli, illetve alváshigiénés tényezők állnak. A mentális betegségek közül leggyakrabban a depresszió, a szorongásos zavarok és az addikciók (alkohol, drog, gyógyszer) áll az inszomnia hátterében. A primer (elsődleges, önálló) inszomniák ritkák, ezeket úgynevezett önálló alvásbetegségeknek tartják, mivel hátterükben olyan betegség vagy tényező, amely az inszomniát okozza illetve magyarázhatja, nem található.
ii) A hiperszomniás beteg arról panaszkodik, hogy nappal annak ellenére fáradt, hogy órákban mérve éjszaka elegendő ideig aludt. Ilyen panaszokat depresszió is okozhat. Az alvási apnoe szindrómában a páciens nappal álmos, könnyen elalszik, mivel a horkoló betegnek éjszaka ismétlődően légzésszünetei vannak, amely megzavarja az alvását. A narkolepszia egy ritka alvászavar, ilyenkor nappal néhány percig tartó alvásrohamok törnek a betegre. Jellemző további tünetek narkolepsziában a kataplexia (intenzív érzelmek hatására fellépő hirtelen összeesés tónusvesztés miatt), alvási paralízis (ébredéskor vagy elalváskor rövid ideig tartó teljes mozgásképtelenség) és az elalváskor jelentkező érzékcsalódások (úgynevezett hipnagóg hallucináció).
iii) A paraszomnia alvás közben fellépő és azt megzavaró rendellenes eseményeket jelöl. Legismertebb paraszomnia az alvajárás (szomnambulizmus), amelynek során a páciens az éjszaka folyamán járkál, különböző dolgokat cselekszik, anélkül, hogy ennek tudatában lenne, vagy később emlékezne rá. Alvási paralízis önmagában is előfordulhat, nemcsak a narkolepszia részjelenségeként. A nyugtalan láb szindróma egyes felmérések szerint a lakosság 5 százalékát is érintő jelenség. Leggyakrabban alvás közben jelentkezik, felébresztve a beteget, aki kénytelen a lábát megmozgatni, és ez az éjszaka folyamán többször ismétlődve megakadályozza a folyamatos alvást. A periodikus lábmozgás szindróma alvás közben a lábak ismétlődő rángása, amely lehet a nyugtalan láb szindróma egyik tünete, de előfordulhat önmagában is. Az alvás közbeni fogcsikorgatás az esetek nagyobb részében ártalmatlan jelenség, az esetek kisebb észében az alvást is súlyosan megzavaró esemény. Gyermekkor a szokásos előfordulása az éjszakai akaratlan bevizelésnek, míg pl. az éjszaka közben spontán fellépő fájdalmas erekció felnőttkorban gyakoribb. Az éjszakai felrettenés során a páciens az éjszaka közepén hirtelen felretten kellemetlen tartalmú álmok miatt, kiabál, hadonászik, nem veszi észre, hogy nem a valóságban van.
iiii) Az alvás-ébrenlét ciklus zavarai során a cirkadián (naponta ismétlődő) ritmusos aktivitást vezénylő agyi központok rendellenes működése miatt a pácienst nappal, nem kívánt időpontokban nyomja el az álom. Ilyen panaszokat okozhat többek között a több műszakos munka, vagy az időzónák átrepülése hosszú repülőutak alkalmával.
Az alvászavarok kezelése, gyógyulási esélyei
A nagyon gyakori álmatlanság (inszomnia) kezelése családorvosi rendelőkben, pszichiátriai és neurológiai szakrendeléseken történik. Az álmatlanság tünetei altatók adására gyorsan és jól javulnak ugyan, eredményes gyógyítás azonban csak a kiváltó ok kiküszöbölésével lehetséges (például tartós antidepresszáns kezeléssel ha a háttérben depresszió áll.) A rendszeresen szedett altatók ugyanis paradox módon súlyosbítják az alvászavart. A nem gyógyszeres beavatkozások, mint pl. az alváshigiéne rendezése, vagyis a rendszeresen azonos, nem túl késői időpontban való lefekvés, és rendszeres időpontban való felkelés rendjének kialakítása életmódváltás, stressz kezelés, pszichoterápia is hatékonyak.
A nagyon gyakori "alvási apnoé" szindróma az erős horkolást megszakító légzésleállásokról (apnoe) kapta a nevét. A légzésszünetek rendszeresen felébresztik az alvót, ami nappali fáradékonysággal, hosszú távon pedig a krónikus oxigénhiányból eredő további megbetegedések kockázatával jár. Az alvási apnoé szindróma kivizsgálása rendszerint alvás-centrumokban, poliszomnográfiás készülékekkel,történik, ezek neurológiai illetve pulmonológiai intézményekben találhatók A poliszomnográfiás készülék az alvás közbeni agykérgi elektromos tevékenységet , a légzést, a szívműködést és az izomtónust is rögzíti, és így lehetővé teszi az alvászavar mechanizmusának pontos tisztázását.
A tünetek javulása rendszerint már a testsúly, és ezzel a haskörfogat csökkentésétől is várható, továbbá az alkoholfogyasztás mellőzésétől. Súlyosabb, makacsabb esetekben egy speciális, alvás közben viselt légzés javító készüléktől várható a tünetek csökkenése.
Nyugtalan láb szindrómában hatékonyak az antidepresszívumok. Narkolepsziában a nappali alvásrohamok kivédésére pszichostimulánsokat szoktak adni. Az éjszakai fogcsikorgatást esetenként mérséklik a szorongásoldó hatással rendelkező gyógyszerek (anxiolitikumok és antidepresszívumok).
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Kettős front
Maximum:
+3 °C
Minimum:
-1 °C
Délutánig borult lesz az ég, és többfelé várható havas eső, havazás, kora délelőttig délen eső is. Délutánra lassanként megszűnik a csapadék, és észak, északkelet felől elkezdődik a felhőzet felszakadozása. Az északi szél az Alpokalján és a Zemplén térségében megélénkül, olykor megerősödik. A hőmérséklet kora délután 1 és 5, késő este -3, +4 fok között alakul. Ma is kettős fronthatásban lesz részünk.
