Napi egészség

A látászavar mögött sok esetben a szem fénytörési hibája áll, előfordulhat azonban, hogy egy komoly betegség váltja ki a panaszokat. Milyen jelek utalnak ez utóbbira?

Legkésőbb 2021 elején, de talán már idén decemberben elkezdődhet Németországban a lakosság oltása az új típusú koronavírus ellen - mondta Jens Spahn, a szövetségi kormány egészségügyi minisztere hétfőn az IDT Biologika oltóanyag-fejlesztő és -gyártó társaság dessaui központjában tett látogatásán.

A rákbetegek szervezete mind a daganat, mind pedig az annak elpusztítását célzó kezelések miatt legyengül, így rájuk a koronavírus is sokkal nagyobb veszélyt jelent. A modern terápiák azonban az immunrendszer megerősítésével és a tumort okozó génhibák célzott támadásával sokkal kisebb mértékben terhelik meg a pácienseket.

Idővel mindenkit utolér, a folyamat természetes és sajnos nem lehet elkerülni. Az öregszeműség a korral jár, bár egyénenként eltérő lehet, hogy pontosan mikor vesszük észre először. A jó hír az, hogy ha már bekövetkezett, kezelhetjük, sőt, korrekciós lézeres látásjavító kezeléssel akár meg is szüntethetjük a látásproblémánkat.

Merthogy kiújulhat. A szakemberek szerint általában 7-10 nap alatt gyógyul meg az az afta a szánkban, de aki ettől rendszeresen szenved, annál egy évben 3-6 alkalommal is megjelenhet. Ha pedig megjelent, fáj, ég, szúr, viszket, így akár az étkezést is ellehetetlenítheti.

Egyes COVID-19-betegek esetében magasabb az olyan neurológiai szövődmények kialakulásának kockázata, mint az agyvérzés és a stroke. Egy friss tanulmány szerint különösen gyakran lehet megfigyelni a potenciálisan életveszélyes komplikációkat magasvérnyomás- és cukorbetegeknél.

Az ajakherpesz az egyik legelterjedtebb fertőzés, a herpes simplex virus 1-es típusa (HSV-1) okozza. Jellemző tünete a hólyagocskák megjelenése a fertőzött területen, amely leggyakrabban a száj környékét jelenti, de érintéssel máshol, például a szemek környékén is megjelenhet.

Hétfő reggeli friss adatok szerint mind a fertőzöttek, mind az elhunytak száma nőtt hazánkban: előbbi 3334, utóbbi 91 fővel. A kormány szerdán értékeli majd a jelenleg érvényben lévő korlátozó intézkedések hatását és szükségességét.

A betegek az új típusú koronavírus okozta COVID-19 tüneteinek jelentkezésekor, majd az ezt követő öt napban adhatják tovább a legnagyobb valószínűséggel a fertőzést másoknak - derült ki egy friss tanulmányból.

A világszerte hivatalosan nyilvántartott koronavírus-fertőzöttek száma 58 615 834-re emelkedett, a halálos áldozatok száma 1 387 179-re, a gyógyultaké pedig 37 477 986-ra nőtt a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem hétfő reggeli adatai szerint. A fertőzés 191 országban és régióban van jelen.

Már több koronavírus elleni vakcina is az engedélyeztetési folyamat harmadik, vagyis a tömeges tesztelés fázisában jár a világban - mondta a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) laborvezetője, Kis Zoltán hétfőn a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Dr. Forrai Gábor, a Duna Medical Center radiológiai részlegének vezetője, az Európai Emlődiagnosztikai Társaság elnöke összegyűjtötte a mellrákkal kapcsolatos leggyakoribb tévhiteket.

A pulzus, vagyis a szívverés rendszeres vizsgálata nagyon fontos, hiszen ez az érték képet adhat az általános egészségi állapotunkról, de akut, és a mélyben meghúzódó, krónikus panaszokról is képet adhat. A pulzus értékét ugyanis rendkívül sok dolog befolyásolhatja.

Nem alkalmas a halolaj a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésére két új kutatás szerint.

Több súlyos betegségre is utalhat, ha a széklet vérrel keveredik.

A vakbélgyulladásról a legtöbben azt gondolják, hogy könnyű felismerni, hiszen a jobb oldalon, a has alsó részén érzett erős fájdalom egyértelműen jelzi, milyen betegséggel van dolgunk. Csakhogy ez nem teljesen igaz: a fájdalom messze nem a leggyakoribb tünete a vakbélgyulladásnak.

Azt már egyre többen tudják, hogy a túlzásba vitt koffeinfogyasztás, a magas vérnyomás és a koszorúér-betegség szívritmuszavarhoz vezethet. De vajon fel tudnánk sorolni az összes rizikófaktort?

A kolorektális rák, vagyis a vastag- és végbélrák a legelterjedtebb daganattípusok közé tartozik - hazánkban például a második leggyakoribb daganatos halálok -, és általában 40-50 éves kor után jelentkezik. A sztárokat sem kíméli: mutatunk 5 hírességet, aki ebben a betegségben szenvedett.

Az új koronavírus az agyat is megtámadhatja, ez pedig magyarázatot adhat a betegséget gyakran kísérő, neurológiai tünetekre.

A DNS célzott, rendkívül pontos szerkesztését lehetővé tévő CRISPR/Cas9 "molekuláris olló" alkalmazása nagyon hatékonynak bizonyult két agresszív ráktípus kezelésében egérkísérletek során - jelentették be a Tel-avivi Egyetem kutatói.

A Coats-betegség a retinaleválás egy speciális formája, amely bár viszonylag ritka, megfelelő kezelés nélkül viszont maradandó látásromláshoz vezet, ezért fontos, hogy időben felismerjék.

A vesekövek kialakulhatnak lerakódott kalciumból, húgysavból, de lehetnek cisztin- vagy struvit kövek is. Méretük homokszemnyitől az ökölnyiig terjedhet. Mivel kialakulásuk egyáltalán nem ritka, nem árt tisztában lenni a tünetekkel.