A március elején Magyarországra ért, azóta már második hullámban támadó koronavírus újfajta kihívások elé állította az egészségügyi ellátórendszert. Az orvosokat és ápolókat nemcsak a megnövekedett betegszám terheli le, de azok a biztonsági intézkedések is, amelyek a dolgozókat és a pácienseket egyaránt védik. Az onkológiai ellátásban részesülő, daganatos betegek szervezetére különösen veszélyes lehet a koronavírus-fertőzés, ez pedig az orvosokat is nehéz helyzetbe hozza a megfelelő kezelés kiválasztásakor. A kevésbé megterhelő és enyhébb mellékhatásokkal járó, célzott molekuláris terápiák és immunterápiák szerepe komolyan felértékelődhet a következő időszakban.
A kezelés is megterheli a beteg immunrendszerét
A daganatos betegséggel küzdők szervezetét nemcsak a tumor növekedése terheli meg, de az elpusztítását célzó terápiák is. A kemoterápiás kezelések ugyanis a védekezésben kulcsszerepet játszó fehérvérsejtek számát is jelentősen lecsökkentik, ami miatt az immunrendszer legyengül és sérülékenyebb lesz a kórokozókkal szemben. Hasonló hatást vált ki a sugárterápia is, ez szintén fehérvérsejtszám-csökkenéssel és fokozott fertőzésveszéllyel járhat. Dr. Pajkos Gábor, az OncompassMedicine klinikai onkológus orvosigazgatója szerint szintén jóval nagyobb elővigyázatossággal kell használni a rákbetegeknél a műtétet követő, kiegészítő gyógyszeres és sugárkezelést. Emellett a kezelés megválasztásakor is érdemes azokat az eljárásokat alkalmazni, amely mellett a lehető legkevesebb orvos-beteg találkozóra van szükség.
Bár a kemo- és sugárterápia rengeteg beteg életét hosszabbította meg, mellékhatásaik miatt bizonyos pácienseknél csak korlátozott módon alkalmazhatóak. Szerencsére azonban már más fegyverük is van az orvosoknak a rák elleni küzdelemben. A molekuláris diagnosztikai eljárások fejlődésének köszönhetően lehetőség nyílt olyan személyre szabott kezelésekre, amelyek a daganat kialakulásáért felelős genetikai mutációkat veszik célba. Pusztító szőnyegbombázás helyett így precíziós csapást lehet mérni azokra a génekre, amelyek a hibás működésük miatt a daganat kifejlődéséhez vezettek. Egyre fejlettebbek továbbá azok az immunterápiák is, amelyek a szervezet védelmi rendszerének felerősítésével állnák útját a daganat fejlődésének.
Célzott csapás a daganatsejtekre
Ma már tudjuk, hogy a rák hátterében egy vagy több gén hibás működése áll, az orvosok nagyjából 600 olyan gént azonosítottak, amely a daganat kialakulásával összefüggésbe hozható. Ha megismerhetjük a daganatok molekuláris szerkezetét, lehetőség van az általános kezeléseknél hatékonyabb, célzott terápiákra is, amelyek közvetlenül a daganatot kiváltó folyamatokat gátolják. "Mivel a célzott kezelések kimondottan a kóros géneket veszik célba, így az immunrendszer működését befolyásoló hatásuk a szokásos kemoterápiás szerekhez képest elenyésző" - magyarázta Dr. Pajkos Gábor.
Célzott terápia csak akkor alkalmazható, hogyha sikerül kimutatni a kezelés hatékonyságát garantáló mutációk jelenlétét. Az OncompassMedicine munkatársai az újgenerációs szekvenálásnak hívott eljárással akár 5-600 gént megvizsgálva állapítják meg a daganat molekuláris profilját. Miután felállítják ezt a molekuláris profilt, felmérik azt is, milyen célzott kezelések állnak rendelkezésre, vagyis hogy létezik-e az adott génhiba ellen jól működő gyógyszer - mondta el a klinikai onkológus. A leggyakoribb ráktípusok esetén már számos célzott terápiás készítmény elérhető, amelyek nagyobb hatásfokkal és kisebb megterhelést okozva enyhíthetik a páciensek panaszait.
Az immunrendszer veheti fel a harcot a ráksejtekkel
Az onkológia egy teljesen új kezelési iránya az immunterápia , amelynek szintén fontos szerep juthat a következő években. Hogy mennyire friss területről is van szó, azt jól mutatja, hogy a rák elleni modern immunterápia kifejlesztéséért alig két éve vehette át az orvosi Nobel-díjat James P. Allison amerikai és Hondzso Taszuku japán tudós. Az immunonkológia lényege, hogy a szervezet védelmi rendszerének figyelmét hívják fel a tumorsejtekre és meggátolják, hogy azok "elbújjanak" az immunrendszer elől.
"Az immunterápia során a szervezet védelmi rendszerét aktiváljuk és úgy módosítjuk az immunválaszt, hogy a daganat ne tudja semlegesíteni az őt támadó immunsejteket. Így tulajdonképpen a saját szervezetünk pusztítja el a daganatot" - mondta el Dr. Pajkos Gábor. Az eddigi eredmények szerint az immunterápia más gyógymódokkal is kombinálható, így a hatást fokozni lehet. A klinikai onkológus szerint az immunterápia egy hosszú távon is hatékony kezelés - azoknál a betegeknél, akiknél sikerrel alkalmazták, az átlagos rákbetegeknél hosszabb ideig élhetnek és tünetmentesek maradhatnak.
A megfelelő kezelés gyors kiválasztásában nagy szerepe lehet az OncompassMedicine digitális terápiatervező szoftverének is, amely a megadott információk alapján a másodperc töredéke alatt sorba állítja a beteg számára legmegfelelőbb célzott kezeléseket. A mesterséges intelligencia nemcsak lerövidíti az orvos-beteg találkozókat (így az azzal járó fertőzésveszélyt is csökkenti), de segíthet, hogy a páciensek a lehető legrövidebb idő alatt megkapják azt a kezelést, amely a tudomány jelenlegi állása szerint a leghatékonyabb lehet számukra. "A Real Time OncologyCalculator egyedülálló magyar innováció, amely nemcsak az onkológiában, de általánosan a precíziós medicinában nagyon komoly áttörést jelenthet. Elsősorban a gyógyszerfejlesztésben hozhat nagy volumenű hatékonysági robbanást mind költségek mind a fejlesztési idő csökkentése révén, de a mindennapi terápia tervezésében is" - mondta el a klinikai onkológus.
Szerencsére a magyar betegek ugyanolyan arányban férhetnek hozzá a legújabb kezelésekhez, mint az EU bármely más tagországában élők. "Ebben a tekintetben egyáltalán nem vagyunk lemaradva, sőt azt mondhatom, hogy az ilyen típusú gyógyszerekhez való hozzáférés tekintetében a környező országoknál is jobb helyzetben vagyunk" - hangsúlyozta Dr. Pajkos Gábor.
Szponzorált tartalom. A megjelenést az Oncompass Medicine támogatta.
