Mindenekelőtt, ha még nem töltötted ki kvízünket a felső légúti fertőző megbetegedésekről, feltétlenül arra biztatunk, hogy tedd próbára tudásod most ide kattintva! Cikkünk további részében a helyes válaszok egy részét olvashatod, így mindenképpen érdemes a feladványokkal kezdened.
Az alábbiakban az eddig beérkezett megfejtések alapján vesszük sorra a leggyakrabban előforduló tévhiteket a nátháról és influenzáról. Azzal együtt ugyanis, hogy olvasóink számos területen nagyfokú tájékozottságról tettek tanúbizonyságot, bizony akadtak olyan területek is, amelyek tanulságos félreértésekről árulkodtak.
Mitől is fázunk meg valójában?
Amikor megfázásról vagy meghűlésről beszélünk, bizony az elnevezés kissé megtévesztő. Tény, hogy a náthaszezon az év hűvösebb hónapjaira esik, és ahogy véget ér a nyár, egyre többen betegszenek meg. Ezzel együtt a náthát nem a hideg, illetve a kihűlés okozza, mint ahogyan azt a kvízt kitöltők több mint harmada tippelte. Valójában a közvetlen kiváltó ok mindig egy-egy légúti fertőzés, amelyért több mint kétszáz különböző vírus lehet felelős, leggyakrabban rhinovírusok.
Ahogyan az a Johns Hopkins Egyetem orvosi kara honlapján olvasható, a hőmérséklet csökkenése kedvez e fertőzések terjedésének, hiszen télen több időt töltünk mások társaságában a négy fal között, ritkábban szellőztetünk, továbbá az óvodák, iskolák megnyitása is ideális terepet nyújt a járványok kialakulásához. Emellett egyes kutatások szerint az alacsony páratartalom és hőmérséklet az immunvédekezést is gyengíti az orrjáratokban, megnyitva az utat a kórokozók előtt. Összességében mégis a vírusok okozzák a bajt, a hideg pedig leginkább kockázati tényezőként játszik közre.
Koronavírus és koronavírus között is van különbség
Egy másik becsapósnak szánt kérdésünk szintén célba talált az eredmények alapján, hiszen a válaszadók közel 70 százaléka rosszul tippelt a megadott válaszlehetőségek közül. „Okozhat-e megfázást koronavírus-fertőzés?” – hangzott a kérdés, a helyes válasz pedig az, hogy igen, hiszen nem csak egyféle koronavírus válthat ki emberi megbetegedést.
Bár az elmúlt három év legfőbb hírtémáját kétségtelenül az új koronavírus, avagy a SARS-CoV-2 és az általa okozott COVID-19 szolgáltatta, valójában nem ez az egyetlen koronavírus, amely képes megfertőzni az embert. Mintegy két évtizeddel ezelőtt egyik rokona, a SARS-CoV terjedése vezetett világszintű járványhoz, míg a közel-keleten a MERS-CoV okozott 2012 óta számos halálesetet. Ismert továbbá a koronavírusok családjának négy olyan képviselője is, amelyek egyszerű náthás megbetegedést okoznak a fertőzötteknél. Ezek neve HCoV-229E, HCoV-NL63, HCoV-OC43 és HCoV-HKU1 – olvasható az amerikai járványügyi hivatal (CDC) honlapján.
A rejtélyes RSV
Sok kitöltőnket megtréfálta az RSV is. A válaszadók közel harmada például az influenza egy súlyos szövődményének gondolta a mozaikszó mögött megbúvó fogalmat, de voltak olyanok is, akik szerint ez a rózsahimlő elleni oltás neve. Nos, az RSV nem más, mint a légúti óriássejtes vírus, avagy angolul respiratory syncitial virus. A kórokozó legtöbbször enyhe, náthaszerű megbetegedést okoz, a kockázati csoportokba tartozóknál azonban súlyos állapotot idézhet elő. Különösen az egy évnél fiatalabb kisgyermekekre, a szív- vagy tüdőbetegséggel élő idősekre, illetve a legyengült immunrendszerű személyekre veszélyes. Az RSV átterjedhet ugyanis az alsó légutakra, tüdő- és hörgőgyulladást kiváltva. Mint azt a Melletted a Helyem - Egyesület a koraszülött ellátásért írja honlapján, a veszélyeztetett csoportba tartozó gyermekek számára passzív védőoltás is elérhető a fertőzés ellen.
Jobb a folyadékpótlás, mint izzadni
Szerinted segíthet meggyorsítani a gyógyulást a náthából, influenzából, ha a közkeletű praktikát követve jó alaposan betakarózol, és így igyekszel kiizzadni a vírusokat? A kitöltők több mint háromnegyede szerint igen, noha, mint azt a MedicalNewsToday írja, voltaképpen semmilyen tudományos kutatás nem támasztja ezt a hipotézist. Persze nyilvánvaló, hogy akit lázasan a hideg ráz, aligha vágyakozik ki a takaró alól, ha azonban csupán némi orrdugulás és torokfájás kínoz, úgy felesleges hőszabályozásunkat túlóráztatva kínozni magunkat, mert a légutakban megtapadt vírusokat ez nem fogja eltávolítani a szervezetből.
A megfázásra nincs gyógymód, ugyanakkor immunrendszerünk önmagától is képes legyőzni a fertőzést. A panaszok legtöbbször 7-10 nap alatt rendeződnek, ez idő alatt pedig a legjobb, amit tehetünk, hogy otthon maradva kerüljük az érintkezést másokkal, sokat pihenünk, sok folyadékot veszünk magunkhoz, illetve ügyelünk a megfelelő beltéri páratartalom megőrzésére – tanácsolja vonatkozó leírásában a Mayo Klinika. A fellépő tüneteket, mint az orrdugulás, köhögés, fájdalom és láz, gyógyszertárban vény nélkül kapható készítményekkel is enyhíthetjük.
Helyes megoldások fontos kérdésekre
Miközben néhány kérdés komolyan próbára tette olvasóink tudását, addig más témákban kiugróan magas arányt képviseltek a helyes válaszok. Tízből kilenc kitöltő helyesen tudta, hogy az influenza elleni védőoltást érdemes minél hamarabb beadatni, amint elérhető válik, hogy maradjon elég idő a védettség kialakulásához, mielőtt elkezdődne a szezonális járvány. Hasonlóan jó eredmény született abban a kérdésben, hogy érdemes-e az esetleg egy korábbi kúrából megmaradt antibiotikumot nátha esetén bevenni. A válasz az, hogy nem, hiszen az antibiotikumok a vírusfertőzésekkel szemben hatástalanok. Felesleges alkalmazásuk ráadásul nemcsak kellemetlen mellékhatásokat okozhat, de a világszerte egyre súlyosabb problémát jelentő antibiotikumrezisztenciát is fokozza.
