A Grönlandtól északra fekvő Wandel-tenger egy részét nevezték el a tudósok "utolsó jeges térségnek". Normális esetben ezen a területen egész évben vastag, többéves jég marad meg. A jegesmedvék utolsó menedékének tartott területről korábban úgy vélték a tudósok, hogy hosszabb ideig fagyott marad, mint az Északi-sark többi része. Egy új elemzés azonban rámutatott, hogy tavaly nyáron rekordmértékű olvadás zajlott le ezen a helyen is. A tudósok szerint a váratlan hanyatlást a változó éghajlattal együtt járó erős szelek okozták.
Váratlanul eltűnt a jég
A klímamodellekben ez a térség a következő évszázadban olyan területként szerepel, ahol nyáron a legtovább marad meg a jég. A tudósok ezért úgy gondolják, hogy az Északi-sarkvidéken élő tengeri emlősök, köztük a jegesmedvék, a fókák és rozmárok számára ez a terület fontos, végső menedék lehet. A jegesmedvék a jeget arra használják, hogy fókákra vadásszanak, amik a befagyott vízen építenek odúkat, hogy felneveljék utódaikat. Tavaly augusztusban azonban a Wandel-tengeren áthajózó német kutatóhajó, a Polarstern váratlanul nyílt vízen találta magát ott, ahol elméletben vastag jégnek kellett volna lennie.
A kutatók most műholdas felvételek és tengeri jégmodellek segítségével próbálják kitalálni, hogy mi történhetett a térségben - magyarázta Axel Schweiger, a Washingtoni Egyetem munkatársa, a tanulmány vezető szerzője. A rejtélyt fokozza, hogy a műholdas mérések tavaly tavasszal még azt mutatták, hogy a Wandel-tengert borító tengeri jég vastagabb, mint a korábbi években. 2020 augusztusára azonban a felvételek szerint rekordalacsony, mindössze 50 százalékos jégkoncentráció maradt. A kutatók szerint a szokatlanul erős szelek kihajtották a tengeri jég zömét a térségből, de ez csak azért vált lehetségessé, mert az évek óta tartó felmelegedés miatt a jég elvékonyodott.
A klímaváltozás szerepe
"A térségben 2020 telén és tavaszán voltak régebbi, vastagabb jégfoltok, amik besodródtak, de volt elég vékonyabb, újabb jég is, ami elolvadt, és így előbukkant a nyílt víz. Ez beindította a hőenergia elnyelésének körforgását, ami még több jeget olvasztott el, annak ellenére, hogy a térségben volt vastagabb jég is" - mondta Axel Schweiger. A kutatók szerint a rekordmértékű olvadás 80 százalékban az időjárással kapcsolatos tényezőknek, például a szélnek, 20 százalékban pedig a klímaváltozással összefüggő elvékonyodásnak volt köszönhető.
Kanada 2019-ben egyébként tengeri természetvédelmi területté nyilvánította "az utolsó jeges térség" egy részét. A terület az ott élő emberek nyelvén a Tuvaijuittuq nevet kapta, ami azt jelenti: "a hely, ahol sohasem olvad el a jég".
