Az élelmiszerek ára töretlenül emelkedett az elmúlt időszakban, a G7 saját mérése szerint minden hónapban 5 százalékkal nagyobb volt a drágulás mértéke. Az áprilisi 20 százalékról májusban már 25 százalék közelébe emelkedett a bevásárlás összköltsége alapján számított drágulás, majd júniusban durván 30, júliusban pedig már csaknem 35 százalék volt a növekedés.
120 százalékkal drágult a zsemle
A lap hónapok óta vásárolja ugyanazokat a termékeket négy boltláncban, az Aldiban, a Lidlben, a Penny Marketben és a Tescóban. A kutatáshoz a ténylegesen alaptermékeket vizsgálták, vagyis az elérhető legolcsóbb termékverziók árának változását mérték fel. A vizsgált 42 termékből csupán négy ára csökkent valamelyest (sárga- és fehérrépa, alma és vöröshagyma). A reális, azaz árstoppal nem torzított tejár változása a mérések szerint éves szinten 50-60 százalék körül van, és nem meglepő módon a tejtermékek (vaj, tejföl, kefir, joghurt, sajt) is rendre ezt a mértéket hozzák. A húsoknál 30 százalék körüli a piaci alapú emelkedés, ebből lehet következtetni arra, hogy árstop nélkül a csirkemell 1500 forint helyett már a kilónkénti 2000 forintos szintet ostromolná.
A rekorder zsemle és kifli csaknem 120 százalékkal drágult egyetlen év alatt, de a félbarna kenyér ára is 107 százalékkal emelkedett meg. A spagetti tésztáért is több mint kétszer annyi pénzt kell kifizetni most, mint egy évvel ezelőtt, ennél a terméknél 102 százalékos emelkedést mértek. A lap mérése szerint a nagy bevásárlás összköltsége egy év alatt 34,3 százalékkal emelkedett meg, a tavaly mért 16 324 forinthoz képest most 21 930 forintotot fizettek az üzletben.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: