Oroszország február 24-én megtámadta Ukrajnát, kirobbantva egy olyan léptékű háborút, amilyenhez hasonlóra évtizedek óta nem volt példa az európai kontinensen. Az orosz offenzíva kapcsán Julian Sheather etikai és emberi jogi szakértő történelmi példákból merítve összegyűjtötte, milyen egészségügyi hatásai lehetnek egy háborúnak. Az alábbiakban a rangos British Medical Journal (BMJ) című folyóiratban február 25-én megjelent cikk főbb megállapításait mutatjuk be.
Gyermekhalandóság és fertőző járványok
"Egy forró háború első perceiben, óráiban és napjaiban a fizikai trauma az elsődleges, ahogy a modern lőszerek vadsága megcsonkítja az egyes emberek testét. Életek érnek véget vagy változnak meg örökre" - fogalmaz Sheather. Mint írja, dacára az okosfegyverekről és célzott támadásokról szóló tudósításoknak, már az első rohamok is ritkán korlátozódnak kizárólag a katonákra. A közelmúlt konfliktusai, mint például a közel-keleti harcok, megmutatták, hogy ilyen esetekben a civil lakosságot is nagy számban ragadja magával a háború vihara, méghozzá pusztító következményekkel. Az 1990-es években Ruandában és Koszovóban zajlott összetűzések során például a halálesetek 90 százaléka a civileket érintette. Ennél is megdöbbentőbb, ha belegondolunk, hogy a 20. század során feljegyzett mintegy 191 millió háborús haláleset a mai európai lakosság felével egyenértékű.
Mindazonáltal a háború egészségügyi hatásai nem állnak meg a harcokból származó traumáknál. Durva becslések szerint minden, a háború közvetlen áldozataként elhunyt személyre kilenc olyan jut, aki annak közvetett hatásai nyomán veszíti életét. A háború ugyanis az épített környezetet is pusztítja. A szíriai és jemeni konfliktusok során a harcoló felek mind általában véve az épületeket, mind kifejezetten az azokban működő egészségügyi szolgáltatókat célzottan támadták. És még ha Ukrajna esetében sikerülne is elkerülni az egészségügyi intézmények direkt pusztítását, a harcok hatása az egészségügyi ellátórendszerre még akkor is sokkoló mértéket ölthet. A civil infrastruktúra különösen sérülékeny a modern harci eszközökkel szemben. A közlekedési útvonalak elzárásával hamar ellehetetlenül az alapvető egészségügyi eszközök utánpótlása, akárcsak az egészségügyi személyzet és a betegek szabad mozgása. Mindennek egészségügyi következményei hamar éreztetik magukat, különösen a várandós nők és a fiatal gyerekek esetében. Jól ismert jelenség, hogy a katonai konfliktusok nyomán általában drasztikusan megnövekszik a gyermekhalandóság.
Amennyiben az ellenséges összecsapások nem érnek gyorsan véget, egyéb hosszú távú egészségügyi problémákkal is számolni kell. Ahol a civil infrastruktúra sérül, beleértve a friss víz és fertőtlenítés hozzáférhetőségét, valamint a stabil élelmiszer-utánpótlást, hamar felüthetik a fejüket különböző járványok. Talán nem kell részletezni, mennyire megváltozik az emberek viselkedése egy háborús környezetben, és hogy a kevésbé kockázatkerülő életvitel miként válhat fertőző betegségek terjedésének táptalajává.
A háború hatásai túlnyúlnak időn és téren
A fizikai egészségen túl a konfliktus a mentális egészségre is extrém hatást fejthet ki. Az ukrán emberek immár évek óta szorongásban élnek katonailag rendkívül erős szomszédjuk szándékai miatt. Végig kellett nézniük, ahogy Oroszország annektálja a Krím-félszigetet, majd a proxyháborúit a kelet-ukrajnai Donyeckben és Luhanszkban. "Tudják, hogy nem számíthatnak közvetlen nyugati védelemre. Most pedig, amikor beindult az inváziós háború, a lelki hatások igazán súlyossá és tartóssá válnak" - hangsúlyozza Sheather. Azok, akiket közvetlenül érint a konfliktus, a poszttraumatikus stressz szindróma ( PTSD ) azonnali kockázatával kénytelenek szembenézni, de a depresszió, a szorongás és egyéb stresszhez köthető problémák is felerősödhetnek, beleértve a túlzott alkoholfogyasztást és a kábítószer-használatot. "És még egyszer, ezeknek élethosszig tartó és akár generációkon átívelő hatásai lehetnek."
Sheather szerint a történelmi példák azt mutatják, hogy a háborúk az érintett országok határain túl is éreztetik egészségügyi hatásaikat. Mi több, a legjelentősebb egészségügyi és emberi jogi problémák éppen azon emberek szükségleteiből erednek, akik a modern konfliktusok elől menekültek el hazájukból. Azok, akik elhagyják a háborús övezeteket, a traumáikat is viszik magukkal, és a világ stabilabb részei felé vezető migránsútvonalakon is rettenetesen szenvednek. Fertőző betegségek fenyegetik őket, és nehézséget jelent számukra, hogy az egészségük megőrzése szempontjából kulcsfontosságú táplálkozási és lakhatási feltételeket megteremtsék maguknak.
"A háború a testnél és léleknél is több mindent pusztít el. Feltépi az emberi jóllét gyökereit, meggyűri az emberi közösségek szövetét, elszakítja a kötelékeket emberek és otthonuk között. És tartós örökséget hagy maga után. A háború fizikailag és pszichológiailag egyaránt beszennyezi a lakott területeket. A traumatikus emlékek lehetetlenné tehetik, hogy békére leljünk. Béke nélkül pedig nincs remény az ember egészségére és virágzására" - fogalmaz a szakember. "Ez az invázió nem csupán a mai ukránok tragédiája. Súlyosan rátelepszik majd a jövő generációinak életére is."
