Egekben a lakbér, már 4 nm-es „lakást” is kiadnak

A fővárosi lakásbérletpiacon lassan már szinte minden kiadó: akad 4 négyzetméteres terrárium jellegű megoldás 45 ezer forint plusz 12 ezer rezsiért, Erzsébetvárosban pedig egy 60 négyzetméteres háromszobás csak a felébe kerül, azt 340 ezerért kínálják. A diáklányokat az agglomeráció várja 35 ezerért korrepetálási vagy más tisztességes munkalehetőséggel, egy nyugalmazott mérnöknél pedig lakhatásért cserébe napernyőket lehet összeszerelni.

Tíz évvel ezelőtt Budapesten havi 60-70 ezer forintért is lehetett garzonlakásokat bérelni. Ennyi pénzért ma legfeljebb szoba akad. A kisebb bérlemények 100-110 ezer forintnál kezdődnek – írja a Népszava. Az átlagos bérleti díj a fővárosban csak az elmúlt egy évben 170 ezerről 220-225 ezer forintra nőtt. Javulás egyelőre nem várható, a lakásvásárlások visszaestek, a piac pang, és a kínálat szűkülése állandóan magas kereslet mellett tovább veri az árakat felfelé.

A főbérlők válogatnak

A tulajdonosok még dúskálnak a keresletben, így egyre több és színesebb a kikötéseik sora. A Nagykörúton például magyar anyanyelvű fiatal fiút keresnek lakótársnak, 60 ezer plusz 15 ezer rezsiért, 9 négyzetméter jár érte. Az Újlipótvárosban 50 ezer plusz 15 ezer rezsit kérnek 7 négyzetméterért, és lányt várnak. Újbudán 6 négyzetméter kerül ugyanennyibe, ám ott 30 ezer a rezsi. A Rózsadomb és a természet szerelmesei sem maradnak lehetőség nélkül: erdőben időleges lakhatásra lakókocsi kiadó, lánynak vagy fiúnak, 35 ezerért, két hónap kaucióval. 

Még 2013 környékén, amikor a válságidőszak végén jártunk, az ingatlanárak is nyomottak voltak. Azonban a bérleti piac volt az első, amely 2015-ben elkezdett kijönni a negatív spirálból. Ezt az időszakot stabil és biztos bérletidíj-növekedési hullám követte a lakáspiacon. A világjárvány ezt ugyan megtörte, 20-30 százalékos árcsökkenést okozva, de az árszint 2022 őszére visszapattant a korábbi pályára.

A gyors visszazárkózásnak több oka is van – értékelt Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a Népszavának. Az első kulturális, és a lakhatási formákat érinti. Magyarországon jelentős, több mint 90 százalékos a saját tulajdonban élők aránya. Budapesten, a legnagyobb hazai „albérletpiacon” a bérlők aránya 20 százalék körüli. Meglehetősen szűk tehát a piac, nagy verseny nincs a kínálati oldalon. Ez pedig nem kedvez a lakásbérleményeket keresőknek, akik a fővárosban mintegy 6-8 ezer ingatlan közül válogathatnak.

Áll az ingatlanpiac

A kilátások egyelőre kedvezőtlenek a bérlők számára, a lakáspiac jelenleg pang. Az orosz–ukrán háború miatt visszaesett a vásárlók száma, és az árak is elkezdtek lefelé araszolni. Az eladó ingatlanokra indított keresések száma 18 százalékkal csökkent 2023 első négy hónapjában az egy évvel korábbihoz képest, viszont a kiadó házakra, lakásokra 11 százalékkal több keresést regisztrált az oldal. Ellentétesek tehát a trendek, ami a piac szűkösségével és a nagyjából állandó, élénk kereslettel magyarázható.

Az infláció is közrejátszott a díjnövekedésben, de nem az általános áremelkedés vagy a tulajdonosok mohósága miatt. A „gonosz bérbeadó és a szegény, szerencsétlen bérlő” klasszikus sztereotípiájának nem sok köze van a valósághoz. Ez a két csoport ugyanis szimbiózisban él egymással: ha a bérlőnek rossz, akkor a bérbeadónak is az. Ha pedig jól megy nekik, akkor a bérbeadók is bátrabban emelhetnek díjat. 2023-ban ismét nagyobb lendületre kapcsolt a díjemelkedés, lekövetve a bérek nominális növekedését. Amikor a rezsifélelmek begyűrűztek, ellentétes irányú folyamatot figyelhettünk meg, a díjak valamelyest még csökkentek is. És hogy mi lehet a megoldás a magas bérleti díjakra? A kínálat gyarapodása fékezni tudná a drágulást, a csökkenése viszont kíméletlenül árat emel. A jelenlegi helyzetben az is növeli a keresletet és a bérleti díjakat, magyarázta Balogh László, hogy az eladó lakóingatlanok pangó piacán bizonyos élethelyzet-változások miatt sokan nem vásárolnak, hanem inkább bérelnek.