Így kezdődik a testi leépülés

Fodor Marcsi

A százéves ember egy generációval ezelőtt még ritkaság volt. A mostanában született gyerekeknek azonban az előrejelzések szerint akár a harmada is megérheti ezt a kort. A hosszú élet ugyanakkor nem mindig áldás - csak akkor, ha vitalitás is kapcsolódik hozzá.

Az öregedés az élet része, ezzel mindannyian tisztában vagyunk - ám az már nem mindegy, miért öregszenek egyesek gyorsabban, mások lassabban. Miért van az, hogy valaki már 60 évesen is alig tud mozogni, más pedig még 80 évesen is a kertben kapál? A tudósok szerint 120 éves korig élhetnénk a sejtjeink programja szerint - ám eddig egyetlen olyan emberről tudunk, aki megélte ezt a kort. Bennünk van a hiba? A környezeti hatás rontja le az esélyeinket? Mi csinálunk valamit rosszul? És egyáltalán: létezik jobb út?

Az öregedés kutatásában minden erőfeszítésünk ellenére még mindig több a kérdés, mint a válasz. Még abban sem vagyunk biztosak, miért öregszünk egyáltalán. Több nagy elmélet is próbálja magyarázni, idővel miért ráncosodunk, és leszünk a korral egyre gyengébbek, betegesebbek. "Vannak előre programozott folyamatok, úgymint a sejtek osztódási kapacitásának limitje és természetesen olyan hibák is, amelyek a sejteknek a genetikai információkat biztosító rendszerében jönnek létre. Ezek a nemkívánatos károsító-oxidatív állapotváltozások a sejten belüli-kívüli mikrokörnyezetben is létrejöhetnek" - magyarázza Prof. Székács Béla egyetemi tanár, geriáter szakorvos.

Meddig érdemes élni?

Jelenleg a japán emberek számíthatnak a leghosszabb életkorra a világon, a várható élettartam hetven éve folyamatosan emelkedik. A tendencia azonban várhatóan lassulni fog, vagy akár vissza is fordulhat, az orvostudomány ugyanis egyre kevésbé képes kompenzálni a civilizációs ártalmakat. A Japánból hozzánk költöző Kuragane Kei professzorral beszélgettünk - kattintson!

E rendkívül komplex, részben életkorfüggő öregbítő módosulásokhoz egy sor jobban megismerhető változás is csatlakozik, mint például a növekedési, nemi és más hormonok termelődésének csökkenése. Jól jellemzi az öregedési folyamat hátterét az a kegyetlen valóság, hogy egy 20 éveshez képest egy 75-80 éves ember adott sejtjeiben körülbelül egytizedére csökken a az élet fenntartását biztosító, sejten belüli energia (ATP) termelése. Kimutatható, hogy a hatodik évtizedtől már egyre markánsabban csökken a sejtek száma, tömege, a szervek, szervrendszerek működési kapacitása, és a normális működési kihívások megoldása is egyre jobban veszíthet hatékonyságából. Kinél hamarabb, kinél pedig sokkal később, de elkezdődik a finomabb, majd egyre határozottabb leépülés - magyarázta az egyetemi tanár.

A fiatalság szépsége

Érezhetően öregedő társadalomban élünk, és bár ennek sok ijesztő társadalmi következménye van (növekvő nyugdíjterhek, leterhelt egészségügy), titkon azért mindenki azt reméli, hogy ő és szerettei a szerencsések közé fognak tartozni, ezért hát minden évben százmilliárdokat költünk krémekre, vitaminokra és plasztikai beavatkozásokra, hogy minél tovább fiatalabbak maradhassunk, vagy legalábbis úgy tehessünk, mintha azok lennénk, hiszen a társadalom látványszinten sem tolerálja az öregedést. A sikeres ember nem öregszik, és nem gyengül a korral. Legyen akár színész, tudós vagy politikus. Bár a sejtszinten jelentkező öregedési alapfolyamatokat nem lehet megváltoztatni, a kültakaró esztétikus, feszes látványának megőrzésében óriásit fejlődött a tudomány az elmúlt évtizedekben.

Sokat segít az is, hogy ma már nemcsak a középkorú nők keresik fel az esztétikai rendelőket, hogy eltüntessék róluk az évek nyomait, hanem egyre több a fiatal páciens is, márpedig a megelőzés mindig hatékonyabb, mint amikor utólag kell eltüntetni a már kialakult károsodásokat. Bár első pillanatra sokkoló gondolatnak tűnik 18 évesen a ránctalanításra gondolni, de a szakember szerint a világban óriási változás történt az elmúlt években a plasztikai beavatkozások megítélése terén.

A legtöbben a szem alatti karikáktól szabadulnának
A legtöbben a szem alatti karikáktól szabadulnának

"Míg a mai negyvenesek inkább félnek tőle, a huszonévesek igenis használni akarják a tudomány legújabb felfedezéseit" - állítja Dr. Papp Ildikó esztétikai bőrgyógyász, a Körúti Orvosi Centrum vezetője. Hozzátette: a tapasztalatok szerint a fiatalok egyáltalán nem az extrém dolgokhoz vonzódnak. Elsősorban a szem alatti karikáktól akarnak megszabadulni, ami sok esetben genetikai eredetű, tehát nem tüntethető el a több alvással. A második legnépszerűbb beavatkozás az ajakfeltöltés, a harmadik pedig az orrformázás, ami harmonikusabbá teszi az arcot. A jól megőrzött fiatalság segíti őket a jobb állás elnyerésében, az előléptetésben és persze a boldogságban is. Miért is ne tennének meg mindent, amit csak kínál a modern technika?

Így őrizhetjük meg a fiatalságunkat

Jelenleg a világ népességének majdnem a negyede 60 éven felüli - és ez a szám napról napra növekszik. Éppen azért a kérdés, hogyan is őrizhetnénk meg a fizikai fittségünket, aktuálisabb, mint valaha. Persze vannak, akik szerint bele kellene törődnünk abba, hogy az öregedés és a halál az élet természetes velejárói. A kutatók szerint azonban ez ostobaság lenne. Ezzel az erővel akár a rákba is beletörődhetnénk, hiszen az emberek harmada előbb-utóbb megtapasztalja, hasonlóan a demenciához, ami az idősek felét érinti. Ha ezek ellen küzdünk, akkor miért ne esnénk neki minden gondok legnagyobbikának, az öregedésnek?

A fiatalság relatív megőrzésének kutatása persze nagyon drága mulatság, és zsákutcákkal teli. Az emberi szervezet hihetetlenül bonyolult korosodásszabályozó folyamataiba ugyanis nem könnyű beavatkozni. Hiába látszik ugyanis valami hatásosnak az igen egyszerű élőlények - legyek, egerek - esetében, a remélt hatás azután az embernél többnyire nem, vagy nem kielégítően működik. Jelenleg még nincs olyan elixír, ami elhozza az örök fiatalságot, de nem biztos, hogy soha nem is fogjuk megtalálni.

"A legtöbb, amit már ma is megtehetünk, hogy 45-50 éves korunkig tudatosan alakítjuk életmódunkat annak érdekében, hogy megőrizzük egészségünket, szerveink nagyobb kapacitástartalékát. Mégpedig azért, hogy majd a 70-80 éves kortól észlelhető hanyatlás magasabb szintről induljon, mert akkor magasabb életkorra tolódik a lejtő kritikus szakasza. Az öregedés minősége, vagyis az, hogy viszonylag sikeres, úgynevezett normális öregedés lesz-e, vagy kórosan felgyorsuló, jó néhány társbetegséggel tarkított szervezeti állapotot jelent-e majd, saját tudatos egészségmegőrző életmódunktól, fizikai, mentális aktivitásunktól is függ. Ahogy az angol mondja, "use it or loose it" − tehát amit nem használ az ember, azt elveszti" - hangsúlyozza a professzor.

Ez fizikai szinten és agyi kapacitások tekintetében is igaz, mert a legtöbb agyban őrzött komplex funkció nem véglegesen "belesütött", hanem inkább ideiglenes, de számtalanszor megerősített kapcsolatrendszeren alapul. Így amit sokáig nem csinálunk, az elfelejtődik, legyen az a rejtvényfejtés, a labdázás vagy akár bonyolultabb mozgások hibátlan végrehajtása.


Míg az örök fiatalságról álmodozunk, érdemes észben tartani azt is, hogy bár csodaszer nincs, nem kevés az sem, amit már eddig megkaptunk a tudománynak köszönhetően: a 20. század eleje óta kétszeresére növekedett az átlagéletkor, az oltásoknak köszönhetően szinte eltűnt a csecsemőhalandóság, és az időskor daganatos és keringési betegségeit is nagyon jól kordában tudjuk tartani a gyógyszerekkel. A mai negyvenévesek korántsem számítanak még öregnek, és a hatvanas, nyugdíjba készülődő nemzedék is messze van még a visszavonulástól. A jövő pedig − legalábbis orvosi értelemben − ígéretesebb, mint valaha.

A cikk a Nők Lapja Egészség Örökké fiatal különszámában jelent meg.

További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+30, +35 °C
Minimum:
+16, +21 °C

Hazánkban kedden délelőtt sok lesz a napsütés, kevés felhő jelenik meg az égen, csapadék nem várható.

Egészséget befolyásoló hatások:
erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag