A skizofrén beteg akarata, gondolatai és érzelmei szétesnek, ez a tünetegyüttes határozza meg a kórképét. A tüneteket két nagyobb csoportra oszthatjuk: a pozitív tünetek azok, amikor az érzetekhez "többletek" adódnak (hallucinációk, érzékcsalódások), a negatív tünetek pedig azok, amikor a normál pszichés működésből hiányzik valami (érzelmi üresség). A neurológiai betegség a lakosság körülbelül egy százalékát érinti.<br/> Tudjon meg többet a skizofréniáról érdekes cikkeink, friss híreink segítségével! <br />
Hozzátartozóként nem mindig tudjuk pontosan, hogyan is nyújthatunk érdemi segítséget egy skizofrén betegnek. A támogatásnak két fontos alappillére kell, hogy legyen: segítsünk, hogy a szerettünk megkaphassa a megfelelő gyógyszeres és pszichoterápiás kezelést - ezzel párhuzamosan pedig saját magunk lelki és testi egészségéről se feledkezzünk meg.
Igen összetett és sok odafigyelést igénylő feladat a skizofrénia kezelése, amelynek sikeressége a beteggel való hatékony együttműködésben rejlik. Éppen ezért kiemelten fontos, hogy a közvetlen hozzátartozók kellő tájékozottsággal és türelemmel segítsék érintett családtagjukat.
Bár a tudomány jelenlegi állása szerint a skizofrénia egy élethosszig tartó, gyógyíthatatlan betegség, fontos tudni, hogy ma már olyan jó kezelési lehetőségek léteznek, amelyekkel az érintettek szinte teljes értékű életet élhetnek. A skizofrénia enyhébb formájával élők a megfelelő kezelés mellett ugyanúgy tanulhatnak, dolgozhatnak, mint bárki más. A következőkben egy paranoid skizofréniával diagnosztizált fiú édesanyja mesél mindennapjaikról.
Kevés betegség szerepelt olyan sokat az irodalomban és a filmművészetben, mint a skizofrénia, a társadalomban mégis - vagy talán épp emiatt - egy hamis kép él erről a kórképről. Pszichiáterrel beszélgettünk a gyakori tévhitekről, illetve arról, hogyan éli hétköznapjait egy skizofrén beteg.
Egy skizofréniával élő embernek nem csak a betegségével, de a társadalmi stigmatizációval is meg kell küzdenie, hiszen még most is rengeteg a tévhit erről az állapotról. Pszichiáter és egy érintett is beszélt a betegséggel járó kihívásokról és a kezelés lehetőségeiről.
Eleinte még képződnek gomolyfelhők, majd csökken a felhőzet, a legtöbb helyen csak fátyolfelhők lesznek az égen. Ugyanakkor főleg a Dunántúlon több lehet a felhő. Az éjszaka első feléig kezdetben keleten is, majd főként középen, és a már említett felhősebb részeken lehetnek záporok, zivatarok, majd az éjféli órák után csökken a számosságuk. A légmozgás többnyire gyenge vagy mérsékelt lesz. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet többnyire 10 és 15 fok között alakul. A hidegre hajlamos helyeken ennél hidegebb, míg a belvárosban, tópartokon melegebb is lehet. Fronthatásra ezúttal nem kell számítanunk, ugyanakkor lesz olyan elem, ami ronthat az érzékenyebbek közérzetén.
