Arra kérte az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a washingtoni vezetést, hogy támassza alá bizonyítékokkal egyes amerikai hírszerző szervek azon állítását, miszerint a koronavírus-világjárványt egy kínai laboratóriumból véletlenül kikerült vírus okozta.
Az elmúlt hónapokban több olyan denevér-koronavírusra bukkantak Délkelet-Ázsiában, amely az új koronavírussal áll rokonságban. Közben a kínai kutatók viszont több mint 140 olyan kórokozót azonosítottak a denevérekben, amelyeknek semmi közük a SARS-CoV-2-höz, hanem sokkal inkább a SARS-járványt okozó vírussal állnak rokonságban.
Kína nem fogadja el az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által javasolt, a koronavírus eredetvizsgálatának második szakaszára vonatkozó tervet - közölte Ceng Ji-hszin, a kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság helyettes vezetője. Indoklása szerint a vizsgálat második szakaszával kapcsolatos munkaterv olyan elemeket tartalmaz, melyek nem tartják tiszteletben a tudományt.
Rendkívüli óvatosságra intette a tagállamokat a koronavírus elleni védőoltások harmadik dózisának beadásával kapcsolatban az Egészségügyi Világszervezet (WHO). A szervezet ehelyett más megoldásokat javasol a delta variáns terjedésének megfékezése érdekében.
A koronavírus régóta ismert, cseppfertőzéssel terjedő kórokozó, denevérekben kifejezetten gyakori. Számos variánsa ismert, több típusa okoz emberi betegségeket is. Közülük a legismertebb a 2002 novembere és 2003 júliusa között komoly SARS-járványt kiváltó vírus volt, amely világszerte több mint 8 ezer megbetegedést okozott, aztán eltűnt. Az új koronavírus (SARS-CoV-2) 2019 decemberében jelent meg Kína egyik nagyvárosában, felső légúti betegségeket, tüdőgyulladást okozva. A megbetegedés neve COVID-19. Halálozási rátája 3,4 százalék körüli, bár ez a ráta nagyban függ a betegek életkorától, egészségi állapotától.
Több ezer újságíró hagyta el hazáját az utóbbi években, hogy elmeneküljön a politikai elnyomás és atrocitások elől, valamint, hogy mentse életét, csakhogy az emigrációban nagy veszélyt jelent a jogi, a netes zaklatás vagy akár a fizikai fenyegetettség - derül ki az ENSZ csütörtökön kiadott jelentéséből.
A zártabb felhőzettel együtt az összefüggőbb csapadékzóna is észak, északkelet felé vonul. Ugyanakkor mögötte erőteljessé válhat a gomolyfelhő-képződés, és újabb hullámban alakulhatnak ki záporok, akár felhőszakadással kísért zivatarok, elsősorban északkeleten heves zivatar sem kizárt. Legalább néhány órára azonban így is szinte mindenhol kisüt a nap. A légmozgás csak záporok, zivatarok környezetében lehet erős, viharos. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 21 és 27 fok között valószínű, de a tartósabban csapadékos tájakon ennél hűvösebb lehet az idő. Frontok napközben nem okoznak kellemetlenséget.
