Az utóbbi időben ismét fontos kérdés lett az új típusú koronavírus eredete, pontosabban az, hogy a kórokozó vajon állatról terjedt-e át az emberre, vagy esetleg a vuhani laboratóriumból szabadult-e el. Az Egyesült Államok és Kína között éleződő feszültség miatt azonban az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) egyre nehezebb lesz igazságot tenni.
Miután a napokban a G7 vezetői is a kínai vírushelyzet ismételt vizsgálatát követelték, nyugodtan állíthatjuk, hogy a SARS-CoV-2 eredete miatti vita sohasem kavart nagyobb port. Titkokkal játszó politikusok, titkosszolgálati vizsgálatok, a járvány híráradatában sodródó tudósok, kalandorok e történetet szereplői.
További vizsgálatot szorgalmazott kedden Genfben Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója arról az elméletről, amely szerint a koronavírus-világjárványt okozó vírus egy kínai laboratóriumból szabadult ki. Egyben bírálta Kínát, amiért korlátozta a nemzetközi szakértők hozzáférését az elsődleges adatokhoz.
Valószínűsíthetően Dél-Kína vadfarmjairól indult ki a koronavírus-pandémia - véli dr. Peter Daszak zoológus, betegségökológus. A szakember maga is tagja volt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azon szakértői csapatának, amely a világjárvány forrását kutatta idén év elején Kínában.
A koronavírus régóta ismert, cseppfertőzéssel terjedő kórokozó, denevérekben kifejezetten gyakori. Számos variánsa ismert, több típusa okoz emberi betegségeket is. Közülük a legismertebb a 2002 novembere és 2003 júliusa között komoly SARS-járványt kiváltó vírus volt, amely világszerte több mint 8 ezer megbetegedést okozott, aztán eltűnt. Az új koronavírus (SARS-CoV-2) 2019 decemberében jelent meg Kína egyik nagyvárosában, felső légúti betegségeket, tüdőgyulladást okozva. A megbetegedés neve COVID-19. Halálozási rátája 3,4 százalék körüli, bár ez a ráta nagyban függ a betegek életkorától, egészségi állapotától.
A fátyol- és gomolyfelhők mellett általában sok napsütésre számíthatunk, de a nyugati határhoz közel zártabb maradhat a felhőtakaró. A délnyugati határnál előfordulhat kisebb záporeső, majd estefelé délnyugaton máshol is kialakulhat zápor, zivatar. A délkeleti szelet többfelé élénk, helyenként erős lökések kísérik, de egy-egy viharos lökés is lehet. Délután az ország döntő részén 25, 26 fokig emelkedik a hőmérséklet, majd késő este 15, 20 fok közé hűl le a levegő. Fronthatással nem kell számolni, úgyhogy végre egy nap igazi pihenés jut az arra érzékenyeknek.
