Járványok
Egy orvosi tévedés, amely megváltoztatta a világot
A tudomány olykor úgy ér el komoly haladást, hogy a tudósok gondolatait rabságba ejti egy hamis elképzelés. Ezáltal pedig átlépnek kérdéseken, aztán hirtelen egy másik probléma helyes megoldásánál találják magukat. Az influenza kórokozójával kapcsolatban például évtizedekig tartotta magát egy tévedés.
Koronavírus: 4 járvány, amely felforgatta a világot
A járványok mindig is fontos hatással voltak a történelemre, hiszen teljesen új irányt adtak a társadalmi változásoknak. A fejleményekből arra lehet következtetni, hogy a COVID-19 pandémia is azok közé tartozhat, amelyekre az utókor a felforgató jelzőt illeszti majd.
Beoltják-e a vadon élő állatokat a járványok ellen?
A járványok kitörésében fontos szerepet játszanak azok az állatok, amelyekben kifejlődnek, mutálódnak vagy az emberek közelébe jutnak a veszélyes kórokozók. Nyilvánvalóan felmerül, hogy a vadon élő állatoknak adott vakcinák már az előtt megakadályozhatják a járvány kialakulását, hogy az állati kórokozóknak esélyük volna az emberekre átterjedni. De lehetséges ez?
Koronavírus: miért baj, ha endemikussá válik?
Ahogy a koronavírus-fertőzések száma világszerte tovább nő, a SARS-CoV-2 vírust, és az általa okozott COVID-19 betegséget és annak hatását egyre jobban kiteljesedő terminológiával írják le a tudósok. A szélesebb közönség is egyre több szakkifejezést ismert meg a víruskitöréstől a pandémián át az endémiáig. De kell-e félnünk, ha azt halljuk, például, hogy az új koronavírus endemikussá válik?
A járvány, amely Európa közel felét elpusztította
Az emberiség története egyben a járványok története is. Láthatjuk, hogy még ma sem vagyunk képesek magunkat teljesen megvédeni a mikrobák támadásai ellen, a középkorban pedig a társadalom szinte teljesen ki volt szolgáltatva a pandémiáknak, a pestisnek különösen. Bár kevés eszközük volt, de kezelték a helyzetet.
Gyógyszerkereső
Olvassa el aktuális cikkeinket!
Júliustól kötelezővé válik a feketedoboz az új autókban
Egy európai uniós jogszabály értelmében július 7. után kizárólag olyan autókat lehet majd forgalomba helyezni, amelyeket több új kötelező biztonsági eszközzel is felszerelnek, beleértve egy, a repülőgépeknél használthoz hasonló feketedobozt.
Madárinfluenza: oltással vennék elejét a világjárványnak
Az Egyesült Államok és az Európai Unió is tett már lépéseket annak érdekében, hogy oltóanyagokat szerezzen be a kockázati csoportok védelmére a H5N1 madárinfluenzával szemben. Szakértők szerint az oltások segíthetnek csökkenteni egy jövőbeli világjárvány kockázatát.
A felhős tiszántúli tájakon is szakadozik a felhőzet, és általában sok napsütés valószínű a fátyol- és gomolyfelhők mellett. A Nyugat-Dunántúlon lesz erőteljesebb a gomolyfelhő-képződés, ott számíthatunk a legnagyobb számban záporra, akár felhőszakadással is kísért zivatarra, míg keletebbre kevesebb csapadékgóc várható. A Dunántúlon az északnyugatira forduló szelet délutántól zivataroktól függetlenül is egyre több helyen erős, viharos széllökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 24 és 29 fok között valószínű, de a nyugati határvidéken ennél kissé hűvösebb maradhat az idő. Késő estére 15 és 21 fok közé csökken a hőmérséklet. A hét közepéig fronthatásra nem kell az előrejelzés szerint számítani.