Meglepő, de emiatt alakulhatnak ki járványok

A természeti környezet átalakítása a betegségeket terjesztő állatoknak kedvez egy új kutatás szerint.

A denevérek ökológiai szempontból igen fontos állatok, de azért is komoly figyelmet kapnak, mert sok járványhoz volt már közük, és valószínűleg a jövőben is megőrzik ezt a szerepüket. A tudósok lassan kezdik megérteni, hogy miért. Részletek itt.

Az erdők, legelők és sivatagos területek városokká és mezőgazdasági területekké alakítása nagyon sok vadon élő faj kipusztulásához vezet, miközben kedvező feltételeket teremt olyan állatoknak, amelyek nagyobb valószínűséggel hordoznak fertőző betegségeket - állapították meg brit kutatók. A Nature című tudományos folyóiratban publikált tanulmány újabb bizonyítékokkal támasztja alá, hogy a természet kizsákmányolása növeli a járványok kockázatát. A kutatók becslései szerint négy újonnan felbukkanó fertőző betegségből három állatoktól ered - írja a BBC hírportálja.

A patkányoknak és a galamboknak a legtöbb környezetben sikerül boldogulniuk, és épp ezek a "túlélők" azok, amelyek a legtöbb kórokozót hordozzák. Fotó: Getty Images
A patkányoknak és a galamboknak a legtöbb környezetben sikerül boldogulniuk, és épp ezek a "túlélők" azok, amelyek a legtöbb kórokozót hordozzák. Fotó: Getty Images

"Az eredményeink azt mutatják, hogy azok az állatok maradnak az ember lakta területek közelében, amelyek nagyobb valószínűséggel hordoznak az emberre is veszélyes fertőző betegségeket" - mondta Rory Gibb, a University College London (UCL) munkatársa. Az erdők, füves vidékek és sivatagok átalakítása városokká, peremvárosokká és mezőgazdasági területekké számos vadon élő állatot sodor a kihalás szélére. Az olyan hosszú élettartamú állatoknak, mint az orrszarvú, speciális környezetre van szükségük a túléléshez, míg rövid életű társaiknak, például a patkányoknak és a galamboknak a legtöbb környezetben sikerül boldogulniuk, és épp ezek a "túlélők" azok, amelyek a legtöbb kórokozót hordozzák.

Kétszer annyi veszélyes vírust hordoznak

A szakemberek 184 korábbi tanulmány adatait elemezték: a vizsgált csaknem 7 ezer állatfajból 376 hordoz olyan kórokozókat, amelyek az embernél is előfordulnak. A kutatók szerint nagyon sok tényező közrejátszik a kórokozók állatról emberre való átterjedésében, ami betegségek felbukkanásához és világjárványhoz vezethet. A vadállatokkal való szoros érintkezés - vadászat, kereskedelem vagy az élőhelyeik zsugorodás révén - az új betegségek felbukkanásának fokozott kockázatát hordozza magában. Az emberi tevékenységek miatt a kihalás szélére került vadállatok több mint kétszer annyi, emberre is veszélyes vírust hordoznak, mint azok a fenyegetett fajok, amelyeknek a természetvédelmi besorolása nem függ össze az emberi tevékenységekkel.

Erősíteni kellene a megfigyelést

A tanulmány szerint továbbá az ember alakította környezetben élő állatok több kórokozót hordoznak, mint az érintetlen természetben élő társaik. "Mivel a mezőgazdasági és városi területek várhatóan tovább terjeszkednek a következő évtizedekben, erősítenünk kellene a betegségmegfigyelési tevékenységeket és az egészségügyi ellátást azokon a területeken, ahol jelentős mértékű talajbolygatás zajlik, mivel ezekben a térségekben növekvő valószínűséggel fordulnak majd elő olyan állatok, amelyek veszélyes kórokozókat hordozhatnak" - mondta Kate Jones, az UCL professzora.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

Óriási változás jön az egészségügyben: íme az új miniszter, Hegedűs Zsolt tervei
Karikó Katalin az egészségügyi miniszter tanácsadója lesz – Ezzel a feltétellel vállalta
Súlyos károkat okoz a belekben, mégis sokan fogyasztják rendszeresen
koleszterin
6 koleszterincsökkentő étel: ezek legyenek mindig a kamrában – A szívroham megelőzésében is segítenek
Kétféle hantavírus is jelen van Magyarországon – ezt érdemes tudni a fertőzésről
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +16 °C
Minimum: +8 °C

Az ország középső részén nagyrészt borult idő várható ismétlődő esővel, záporral. A Nyugat-Dunántúlon, valamint a keleti harmadban hosszabb napos időszakra is lehet számítani, azonban utóbbi vidékeken az erőteljes gomolyfelhő-képződésből intenzív, felhőszakadással kísért zivatarok megjelenése valószínű. Az északnyugati, északi szél nagy területen lesz erős, a Dunántúlon és északkeleten helyenként viharos is. Emellett zivatarok környezetében is előfordulhatnak átmeneti erős, viharos széllökések.A csúcshőmérséklet a tartósan felhős, csapadékos tájakon 11 és 16, míg a nyugati tájakon és a keleti, északkeleti harmadban 17 és 25 fok között várható - 20 fok fölötti értékek utóbbi vidékeken valószínűek.Késő estére 7 és 15 fok közé hűl le a levegő. A térség felett örvénylő mediterrán ciklon, illetve annak hullámzó frontrendszere révén vasárnap is kettősfronti hatásra számíthatunk.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Kvíz: felismernéd a leggyakoribb tápanyaghiányt? – Teszteld a tudásod! A vashiány és a vérszegénység sokszor alattomosan alakul ki: a tünetek enyhék, könnyen másra fogjuk őket, mégis komoly hatással lehetnek a mindennapokra. Vajon mennyire ismered fel a figyelmeztető jeleket?
kvíz
Kvíz: felismered képről az orvosi eszközöket? – Keveseknek sikerül a 10/10 Az orvosi rendelőkben számos különleges eszköz rejtőzik. Mennyire ismered ezeket? Kvízünkben most próbára teheted a tudásod!