„Érzem a gyomromban” – szoktuk mondani, például amikor egy fontos döntés vagy esemény előtt állunk. Bár ezt általában az ösztöneinkkel, intuíciónkkal szoktuk összefüggésbe hozni, az biztos, hogy gyomrunknak (pontosabban az emésztőrendszerünknek) valóban hatalmas szerepe van egész testünk működésére nézve. "A bélmikrobiomra és a bélrendszer egészségére mostanában olyan sok figyelem és kutatás irányul, hogy a szakértők gyakran »második agyként« emlegetik” - mondta Kristin Kirkpatrick dietetikus a Cleveland Clinicnek.
A bélmikrobiom szerepet játszik az emésztésben, az anyagcserében, illetve az immunrendszer erősítésében is.
Agyunkra is hatással van
Furcsának tűnhet, de a bélrendszerünk élő baktériumok agyunkra is hatással vannak – nemcsak azzal kapcsolatban, hogy mit eszünk, hanem érzelmeinkre is. Emésztést érintő tünetekről gyakran számolnak be pszichiátriai betegségben szenvedők. A testsúly és az étvágy megváltozása gyakori a depresszióval küzdők körében, a serdülőkortól az idősebb korosztályig. A szorongás összefüggésbe hozható a hányinger, a gyomorégés, a hasmenés és a székrekedés fokozott kockázatával. Az ételek és a hangulat közötti kapcsolat akkor is fennáll, amikor például csokira vágyunk, hogy megnyugtassuk magunkat egy stresszes nap végén.
Ahogy a Cleveland Clinic oldalán olvasható, a bélmikrobák számos olyan kémiai neurotranszmittert termelnek vagy segítenek előállítani, amelyek üzeneteket közvetítenek a bél és az agy között. Ezen felül más olyan vegyületeket is előállítanak, amelyek a véráram útján hatással lehetnek az agyra. Az agy és az emésztőrendszer viszont hatással lehet a bélflórára azáltal, hogy megváltoztatja a környezetét.
Több tanulmány is kimutatta, hogy a bélflóra szerepet játszhat különböző neurológiai, mentális egészségügyi és funkcionális gyomor-bélrendszeri zavarok kialakulásában is. A funkcionális zavarok olyan rendellenességeket takarnak, amelyek tartós tüneteket okoznak, de nincs nyilvánvaló fizikai okuk. Jelentős átfedés van azok között, akik funkcionális gyomor-bélrendszeri rendellenességekben, például IBS-ben (irritábilis bél szindróma) szenvednek, illetve akiknek mentális egészségügyi problémáik vannak, mint például a szorongás.
A bél-agy tengely működése a fentieken kívül a többi között olyan panaszokkal függhet össze, mint a csecsemőkori kólika, a funkcionális diszpepszia és diszfágia, a gasztroparézis, a krónikus stressz, fájdalom, fáradtság, illetve olyan idegrendszeri fejlődési zavarok, mint az autizmus, vagy olyan neurodegeneratív rendellenességek, mint a Parkinson-kór.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Sok még a kérdőjel
Az emésztőrendszer vizsgálata már évszázadok óta része az agykutatásnak. Ahogy Jessica Wapner írta a The Washington Postban: egy népszerű londoni orvos, John Abernethy minden mentális zavar okaként a gyomorpanaszokat nevezte meg. Az elmúlt 20 évben viszont megnőtt az érdeklődés a bél-agy tengely tengellyel kapcsolatban, és több kutatás is kimutatta a bélmikrobiom hatását a többi között emlékeinkre, hangulatunkra és kognitív képességeinkre. Ennek pontos mechanizmusa viszont még nem teljesen ismert, mivel a legtöbb kísérletet állatokon végezték a témában, kevés zajlott emberek részvételével.
Egy 2022-ben megjelent tanulmány 16 baktériumtípust tárt fel, amelyeket a szerzők a depressziós tünetek "fontos jeleinek" neveztek. Például az Eubacterium ventriosum csökkenését vették észre a depressziósok körében. Egy baktériumról, az Eggerthelláról pedig megállapították, hogy nagy számban fordul elő a depresszióban szenvedők szervezetében. Ugyanakkor a depresszió kialakulásában szerepe van a DNS-nek, a személyes tapasztalatoknak, valamint a környezetnek is.
Azt viszont továbbra sem lehet tudni, hogy a felborult bélflóra okozza-e a depressziót, vagy fordítva. De Jack Gilbert, a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem Mikrobiom és Metagenomikai Központjának igazgatója szerint lehet nem is ez a lényeg. Szerinte a bél és az agy együtt forog. Például úgy tűnik, hogy egy megnyugtató étkezés egy stresszes esemény után megváltoztathatja beleink mikrobaközösségét, ami viszont súlyosbítja a depressziós érzéseket. Gilbert szerint egyértelmű, hogy amikor depressziósak vagyunk, a bélmikrobiomból gyakran hiányzik a jótékony flóra. "Ha ezeket az elemeket vissza tudjuk adni, talán újra beindíthatjuk ezt a ciklust."
Ha felborul a bélflóra…
Fontos még megemlíteni, hogy ha a bélflóra egyensúlya felborul, az diszbiózishoz vezethet. „Észrevettük, hogy a különböző mentális egészségügyi problémákkal vagy hangulatzavarokkal küzdő emberek diszbiózisban szenvednek, ami azt jelenti, hogy a bélmikrobiom összetétele és működése megváltozott” – magyarázza Dr. Gail Cresci emésztőrendszeri kutató és dietetikus a Cleveland Clinicnek. Ennek tünetei nem mindenkinél ugyanazok, illetve függenek attól is, hogy mely baktériumok egyensúlya borult fel. A legtöbb esetben viszont az alábbiak jellemzik:
- székrekedés,
- hasmenés,
- kimerültség,
- savas reflux, gyomorégés,
- puffadás,
- vizelési nehézségek,
- mellkasi fájdalom.
Ezeken felül ez az állapot megnehezítheti a koncentrációt, illetve depressziót és szorongást is okozhat.
Hogyan segíthetünk a bélflóránkon?
Bélflóránk egészségéhez elsősorban kiegyensúlyozott étkezéssel tudunk hozzájárulni, de sok más szokásunk is befolyásolja. „Fontos kiemelni, hogy ennek több pillére van. Az egészséges táplálkozás mellett például a rendszeres mozgás, a megfelelő alvás szintén nagy hatással van a mikroflóránkra. A bélflóra helyreállása függ attól, hogy az életmódváltás előtt milyen étrendet követtünk. Általánosságban elmondható, hogy hónapok alatt alakul ki a megfelelő mikroflóra” – mondta dr. Sárdi Krisztina belgyógyász, gasztroenterológus.
A Canadaian Digestive Health Foundation összeállításából íme a legfontosabb tennivalók ahhoz, hogy bélflóránk egészségét megőrizzük vagy helyreállítsuk. Akár tapasztalunk már valamilyen tünetet, akár nem, mindenképpen fontos, hogy ezekre figyeljünk az életünkben.
Természetesen étkezésünk az egyik legfontosabb faktor ebben a kérdésben, de korántsem az egyetlen. Az alvással kapcsolatban egyes kutatások kimutatták, hogy amennyiben rendszeresen nem aludjuk ki magunkat, akkor az rossz hatással van a bélflóránkra, illetve gyulladásos betegségekhez vezethet.
A rendszeres testmozgás is kulcsfontosságú ebben. Minél inkább aktív valaki, annál változatosabb és erősebb a bélflórája, ráadásul kiváló módja a stressz levezetésének egy hosszú és nehéz munkanap után. Már napi 30 perc gyaloglás is sokat segíthet, de minél többet mozgunk, annál jobbat teszünk egész testünk egészségéért.
Arra is ügyeljünk, hogy legyen elég időnk önmagunkra. Keressük az egyensúlyt életünkben: inkább mondjunk nemet egyes programokra, ha tehetjük, hogy ne hajtsuk túl magunkat.
A már említett antibiotikumok kerülése is szintén olyasmi, amivel nagy károkat előzhetünk meg. Természetesen ezt nem tehetjük meg minden esetben – elvégre az ilyen készítmények megakadályozhatják, hogy egy betegség súlyossá váljon. Arra viszont figyelhetünk, hogy ilyen esetben probiotikumos készítményeket is fogyasszunk a kúra mellett. „Pre- és probiotikumban gazdag ételek - fermentált zöldségek, gyümölcsök, tejtemékek - fogyasztása különösen most a téli időszakban esszenciális” – javasolja Dr. Sárdi Krisztina.
Lehetőleg kerüljük a vörös húsokat is. A húsiparban ugyanis a tenyésztők sokszor antibiotikumokat adnak a leölésre szánt állatoknak, amelyek a fogyasztás révén az ember szervezetébe is bekerülnek. Több kutatás szerint a vegetáriánusok bélflórája egészségesebb a mindenevőknél. Ugyanakkor ez nemcsak a húsfogyasztás hiánya miatt lehet, hanem azért is, mert a vegetáriánusok általában jóval több rostban gazdag ételt esznek másoknál.
A cukros ételek fogyasztását is jobb visszafogni, mivel a monoszacharidok (egyszerű cukrok, mint a glükóz vagy a fruktóz) nagyon gyorsan felszívódnak, ezért a bélben élő baktériumok számára nem jelentenek elég táplálékot, ami pedig gyulladáshoz vezethet. Ha édességre vágyunk, inkább válasszunk étcsokoládét, mézet, almát, banánt, mangót, bogyósgyümölcsöket stb.
Ami viszont minden mennyiségben jöhet, az a zöldség: a bélflórának a legjobbat a póréhagyma, a hagyma, a spárga, a brokkoli és a spenót teszi, de bármelyik másikkal jól járunk. A zöldségek ugyanis tele vannak rostokkal, amelyeket az ember nem tud megemészteni, de a bélrendszer jó baktériumai fel tudják használni.
Ha viszont a fenti változtatások bevezetése után hónapokkal sem enyhülnek a tüneteink, például rendszeresen fáj a gyomrunk, akkor érdemes orvoshoz fordulni. Könnyen lehet, hogy más probléma húzódik a háttérben (például gyulladásos bélbetegségek, kontaminált vékonybél szindróma, vastagbél rosszindulatú betegsége).
Legjobban: