Napi egészség

Áttörést hozhat a Parkinson-kór kezelésében az a közelmúltban publikált kutatás, amelyben egy gén segítségével sikerült megállítani az agysejtek pusztulását.

Az Alzheimer-kór az agy degeneratív megbetegedése, az időskori elbutulás (demencia) leggyakoribb oka. A demencia az emlékezet, a nyelvi képességek, a problémamegoldás és egyéb kognitív folyamatok hanyatlásával jár, amelyek akadályozzák az érintettet mindennapi tevékenységei elvégzésében.

Városi életmód, kevés mozgás, túlsúly, zsíros ételek, ötven feletti életkor - ezek a tényezők mind hajlamosítanak a bélrendszeri daganatok kialakulására. Ma Magyarországon a tüdőrák után ez a betegségcsoport a legpusztítóbb.

Az év első hónapjaiban sokan döntünk úgy, hogy egészségesebben akarunk élni, sportosabb életmódot akarunk folytatni - vagy éppen fogyni akarunk. Mindezen elhatározások pedig sokszor egy méregtelenítéssel kezdődnek. Mindez csak pénzkidobás?

Laktózintolerancia bármilyen életkorban kialakulhat, tejcukrot nemcsak a tejtermékek, hanem többek közt számos húskészítmény, pékáru is tartalmazhat, ugyanakkor nem mindenkinek kell örökre száműznie az étrendből a laktóz tartalmú ételeket.

A véralvadás egyensúlyának felborulása súlyos, életveszélyes következményekkel járhat, így érdemes fokozott figyelemmel kezelni. Sajnos örökletes, és szerzett formában is előfordulhatnak olyan betegségek, amelyek ezt az egyensúlyt eltolhatják egyik, vagy másik irányba.

Meddőséget és köztes, pecsételő vérzést sok betegség okozhat. Az igazán ijesztő helyzet azonban jellemzően akkor alakul ki, amikor szexuális együttlét után jelentkezik a vérzés, hiszen ilyenkor mechanikai sérülésre is gyanakodnak az emberek. Ha azonban a jelenség rendszeres, akkor nagyobb valószínűséggel polippal állunk szemben. Mit kell tudni róla?

Sokan ismerhetjük azt a kínzó érzést, amikor egy bizonyos ételt vagy ízt kívánunk kitartóan és a poklok poklát éljük meg, ha nem jutunk hozzá.

Ha az alábbi tüneteket tapasztaljuk magunkon, haladéktalanul forduljunk orvoshoz. A legjobb pedig, amit tehetünk, hogy minden évben elmegyünk rákszűrésre, hiszen a betegség gyógyítására akkor van a legnagyobb esély, ha még a korai szakaszban felismerik.

A pajzsmirigy rendellenes működéséből fakadó, szerteágazó tünetek megnehezíthetik a betegség diagnózisát. Megeshet, hogy a laborértékek nem utalnak eltérésre, de a beteg mégsem érzi jól magát, ilyenkor érdemes másfelé vizsgálódni.

Az akut májgyulladás különböző okokra vezethető vissza, egyik leggyakoribb oka a hepatitisz vírus fertőzése.

Ahogy hidegebbre fordul az idő, az sokaknál különböző egészségügyi problémákat von maga után. És itt sajnos nem csak az influenzára és a megfázásra kell gondolni, hanem az olyan betegségekre is, mint a pajzsmirigy túlműködés, miért?

A tél végéhez közeledve többségünk túl van már egy-két légúti betegségen, antibiotikum-kúrán, esetleg hányással-hasmenéssel járó fertőzésen. Ha nem múlnak a panaszok, vizsgáltassuk ki, nem áll-e súlyosabb baj a háttérben.

Nyálkahártya beültetésével javítottak egy nyelőcsőrákból felgyógyult páciens életminőségén berlini orvosok, a férfi sokkal könnyebben eszik és iszik azóta - közölte szerdán a Vivantes Klinika.

Akár demenciát is okozó agykárosodás jeleit fedezték fel kutatók egykori futballjátékosoknál, ami megerősíti azokat a félelmeket, amelyek szerint veszélyes lehet a labda rendszeres fejelése vagy a többiekkel való összeütközés a pályán.

Az eddig ismertnél milliószor nagyobb sebességgel lehet vizsgálni az agyat magyar kutatók új módszerével. Világszenzáció lehet, hogy nemcsak alvó, hanem mozgó, éber kísérleti állatok esetében is működik a technikai megoldás.

Az arthritis psoriatica (AP/PsA) a psoriasis (pikkelysömör) nevű bőrbetegség ízületi gyulladással (arthritissel, ejtsd: artritisszel) együtt járó formája.

A sokizületi gyulladás (rheumatoid arthritis, RA) elsősorban a kéz- és láb kisízületeit, csuklókat, bokákat, térdeket, esetenként egyéb ízületeket is érintő, előrehaladó gyulladással járó betegség. Leggyakrabban 30-50 éves korban kezdődik, de van időskori, 60 év felett kezdődő formája is.

A WHO adatai szerint 2014-ben 422 millió ember volt diabéteszes a Földön. Közülük - különféle becslések szerint - az érintettek 5-10 százalék az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedett. Azaz 20-40 millió embert érint a betegségnek ez a változata. Egy új kutatás rátalált, hogy az inzulin-termelő sejteket hogyan lehet úgy megváltoztatni, amivel elkerülhetik a betegséget kialakító autoimmun támadást.

Kevesen gondolunk rosszindulatú megbetegedésre, amikor láz, izzadás, megnagyobbodott nyirokcsomók jelentkeznek szervezetünkben. A sokszor elbagatellizált tünetek mögött sokféle betegség állhat, például limfóma.

Amikor a megfázásunk ahelyett, hogy elmúlna, még rosszabbra fordul, és megtámadja a felső légutainkat, akkor krákogunk, köhögünk és nehezen kapunk levegőt. Szerencsére a bronchitis néven is emlegetett állapot kezelése legtöbbször nem igényel antibiotikumot, hanem "házi" módszerekkel is kikezelhető.

Ez az aprócska, de igen kellemetlen elváltozás napjainkra népbetegséggé nőtte ki magát. A legtöbben gyógyszeres vagy műtéti kezelésben részesülnek, de megfelelő diétával és egyéb gyógymódokkal a panaszok hosszabb távon megelőzhetőek.