Napi egészség

A fülre is igaz, ami a legtöbb érzékszervünkre, hogy a legfontosabb része nem látszik. A hallásra gondolva egyből a fülkagyló ugrik be, de a lényeg beljebb, a közép- és belső fülben kezdődik.

Fizikai szempontból a hang egy hullám, amelyet fülünk érzékel. A hang magassága, erőssége, valamint a hangszín alapján felismerjük azt, aki szól hozzánk, illetve meg tudjuk különböztetni az egyes tárgyak, hangszerek hangjait.

A hallásvesztés az évek múlásával gyakran bekövetkező folyamat, jellemzően az idősebb korosztályban találkozhatunk ezzel a problémával. Ezzel együtt egyre gyakrabban jelentkezik fiatalkori hallásprobléma is, ennek oka jellemzően a korai zajterhelés: a fülhallgatóval történő rendszeres és túl hangos zenehallgatás.

A hallásvesztés nem egyszerűen csak azt jelenti, hogy minden halkabbá válik, sokkal inkább a zajok elmosódásaként kell elképzelni. Már akkor is halláscsökkenésről beszélünk, amikor bizonyos szótagok és hangok csak nehezen hallhatók, miközben másokat továbbra is változatlanul jól hallunk.

Hallásunk 24 órán át szolgál minket - még alvás közben is. A fül a szem mellett a legnagyobb teljesítőképességű és egyben a legérzékenyebb érzékszervünk. Ha hallásunk rendkívül összetett rendszere sérül, a megértés nehezebbé vagy teljesen lehetetlenné válik.

Mindenkivel előfordult már, hogy pár másodpercig valamelyik fülében sípoló, csengő hangot hallott. Él közöttünk azonban közel 500 ezer ember, akinél a fülzúgás szünet nélküli, a mindennapi tevékenységeket is megnehezítő körülményként van jelen. Mik lehetnek az okai?

Bármennyire is nagy a kísértés, ne dőljünk be az interneten terjedő igencsak megkérdőjelezhető gyógymódnak!

Ha a strandolás során fülbe jutott víz nem tud távozni, akkor gondoljunk rá, hogy ennek egyik oka lehet a hallójárati fülzsír is.

Halláscsökkenés, szédülés és fülzúgás is jelezheti az otoszklerózist. A belső fül csontosodási zavarától Beethoven is szenvedett, de ma már a kezdetleges hangtölcséreknél jóval korszerűbb megoldás áll rendelkezésre. A betegség által okozott halláscsökkenés, az esetek többségében műtéttel kezelhető.

Nyolcból egy gyermek valamilyen halláskárosodással küzd, ez pedig az iskolai teljesítményükre és fejlődésükre is komoly hatással lehet. Milyen korai tünetek jelezhetik a problémát?

A hallás romlásának hátterében rengeteg ok állhat a herpesztől a daganaton át a gyakori és hangos zenehallgatásig. De van, hogy egyszerűen csak az idős kor miatt nem hallunk meg minden neszt.

Akinek tökéletes a hallása, nehezen tudja elképzelni, mit és mennyit hall egy hallókészüléket viselő ember. Vagy attól félünk, hogy alig hallanak valamit, vagy úgy kezeljük őket, mintha hibátlan lenne a hallásuk: mindkét út hibás.

A hallásvesztés nem egyszerűen csak azt jelenti, hogy minden halkabbá válik, sokkal inkább a zajok elmosódásaként kell elképzelni.

A fülzúgás tünetei gyakrabban jelentkeznek idősebbeknél, de nem a kor az egyetlen rizikótényező. A betegek úgy érzik, mintha nap huszonnégy órájában egy autó riasztójának éles hangja mellett élnének vagy épp halk, morajló hangot hallanak egész nap, szünet nélkül.

Számos dolog okozhat halláscsökkenést, és természetesen az idő is közrejátszhat abban, hogy egyre rosszabb lesz a hallásunk. Sokan azonban nem is gondolnak arra, hogy esetleg hallókészülékre lenne szükségük, csak amikor már rendkívül súlyosak a tünetek.

Hallásromlás több okból is bekövetkezhet, lehet átmeneti vagy tartós - a halláscsökkenés gyakoribb kiváltó okait szedtük csokorba.

A szervezetünkről számos tévhit olvasható, ezek közül az egyik legelterjedtebb az, hogy a külvilágról alkotott képünket az öt érzékszervünk határozza meg. A helyzet azonban közel sem ilyen egyszerű.

Egy rendeletmódosítás nyomán a siketeknek és nagyothallóknak is elég lesz a szokásos egészségi alkalmassági vizsgálaton részt venniük, amennyiben a jogosítvány meghosszabbításáért kérik.

Kutatók szerint 2060-ra az Egyesült Államokban kétszer annyi embernek lesz rosszabb a hallása, mint ma. Ennek oka egyrészt, hogy felnő a generáció, amelynek tagjait alig látni fül- vagy fejhallgató nélkül, másrészt jelentkezni fognak a mai fiatal felnőttek munkahelyi zajártalomból eredő problémái is. Dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész a megelőzés és a korai felismerés jelentőségére hívja fel a figyelmet.

A statisztikák szerint a lakosság 2-5 százaléka küzd nap mint nap a fülzúgás valamely formájával, ami nem egyszer pszichés problémát okoz az érintetteknek. A hangokkal azonban nem kell együtt élni!

Igen kellemetlen helyzetbe kerül, aki nagyothallóvá válik, hiszen ez az állapot a mindennapi életre is jelentős hatással van. Minek köszönhető a probléma kialakulása, esetleg lehet-e tenni ellene valamit?

A közhiedelem a halláskárosodást hajlamos pusztán a túl nagy hangerővel összekapcsolni, valójában azonban ennél szélesebb azon behatások skálája, amelyek maradandó kárt okozhatnak e becses érzékünkben. Mire érdemes odafigyelni?