Életmód

Ha dezodort vagy izzadásgátlót használunk, az meghatározza, hogy milyen mikrobák élnek a hónaljunk alatt, állítja Julie Horvath, a North Carolina Museum of Natural Sciences mikrobiológiai kutatólaboratóriumának vezetője.

Az agyunk összetettségéhez nem fér kétség, és a tudósok csak az utóbbi évtizedekben kezdik feltérképezni annak működését. Nemrég például hét új agysejttípust sikerült azonosítaniuk - ez pedig hozzásegítheti a szakembereket bizonyos betegségek jobb megértéséhez.

Hollandiában az orvosok 85 százaléka gondolja úgy, hogy halálba segítené a súlyos betegeket; közülük minden harmadik doktor a demenciában, illetve mentális betegségben szenvedőkön is alkalmazná az aktív eutanáziát.

Az Artemisinin nevű gyógyszerrel szemben ellenálló maláriakórokozók terjednek Délkelet-Ázsiában. Ez a probléma egyre nagyobb olyan országokban, mint Mianmar, Kambodzsa, Thaiföld vagy Vietnam - figyelmeztettek tudósok pénteken a The Lancet Infectious Diseases című tudományos folyóiratban.

A körülmetélt férfiak hamarosan újranöveszthetik előbőrüket egy új olasz fejlesztésnek köszönhetően.

Nem csak sírva vigad a magyar, és nem kizárólag pálinkával oltja szomját - derült ki a The Famous Grouse nagyszabású bulifelméréséből.

Egy kanadai tinédzser, Madison Devlin egyik napról a másikra lett a YouTube ünnepelt sztárja egy általa énekelt John Legend-számmal. Az előadás különlegessége, hogy a 12 éves lány Down-szindrómás.

Mikor vagyunk kreatívabbak? Emberek között? Olyan emberek között, akik bizonyosféleképpen gondolkodnak? Vagy egyedül? Ingerdús vagy puritán környezetben? Meglepő válaszaink vannak ezekre a kérdésekre.

Kutatók bizonyították, hogy minél több érzékünk kapcsolódik be a tanulásba, annál eredményesebbek vagyunk a nyelvtanulás területén.

Egy ritka betegségben szenvedő nőt spontán módon gyógyított meg az a szerencsés DNS-mutáció, amely az orvosok szerint csupán a lottóötös megnyeréséhez hasonlítható.

Aki ismeri Glenn Gloudot, az jól tudja róla, hogy zseniális zongorista, és mint olyan ember, akinek a zene tölt ki minden percét, a furcsaságai is ehhez a vonalhoz igazodtak. A különc szokások után kutató cikksorozatunk újabb része.

Sok ember hord magával határidőnaplót, hogy ne felejtse el például a megbeszélt találkozókat. Azonban van, aki nemcsak erre használja jegyzeteit, és a szükségesnél jóval több dolgot sűrít bele.

Elindult az Országos Mentőszolgálat Alapítvány nagyszabású társadalmi tudatformáló kampánya. Céljuk az, hogy minél többen tudjanak újraéleszteni.

Egy 2015 januári felmérés szerint a megkérdezett 25 és 60 év közötti 600 felnőtt 33 százaléka nem reggelizik rendszeresen, és mindössze 67 százalékuk visz be táplálékot az ébredést követően minden nap.

Tudományosan bizonyított tény, hogy a bőr megfelelő tisztítást követően könnyebben lélegzik, és több hatóanyagot képes felvenni a bőrápoló termékekből is.

A Magyar Atlétikai Szövetség közleménye szerint az összetevői miatt a doppingszerek tiltólistájára került a Béres Csepp is - írja a Sport 24.

Szemtanúk szerint egy óra elteltével, a mentőszolgálat szerint 19 perc alatt ért ki a mentő egy idős szigetszentmiklósi nőhöz, akinek a HÉV-megállóban állt meg a szíve. Az eset a helyi mentőállomástól 360 méterre történt.

A pozitív gondolkodás erejéről rengeteg cikket, tanulmányt olvashatunk: ha képesek vagyunk a jót látni egy-egy helyzetben, könnyen átvészelhetjük a nehéz pillanatokat. Időnként azonban gyors megoldásokra is szükségünk lehet.

Minden étkezéshez ugyanazokat a tányérokat és evőeszközöket használja Ön is? Mi ez a rituálé és minden rendben van azokkal, akik ezt csinálják? Igyekszünk megválaszolni ezeket a kérdéseket.

Egy új kutatás szerint a világ szinte minden részén okosabbnak bizonyultak a lányok, mint a fiúk. A PISA-mérés adataira támaszkodva a kutatók azt a megállapítást tették, hogy a világ országainak 70 százalékában, a humán tantárgyakban, matematikában és természettudományokban is jobbak a lányok, mint a fiúk.

Ha folyamatosan, megállás nélkül nézünk tévét, érdemes elgondolkodnunk rajta. A University of Texas kutatóinak új tanulmánya ugyanis azt állítja: depresszió és az egyedüllét állhat ezen viselkedés mögött.

Kutatók egy új módszer segítségével sikeresen meg tudták hosszabbítani az emberi kromoszómákat védő telomereket, amelyek egyre rövidülnek, ahogy öregszünk. Az új terápia megoldást jelenthet az életkorral összefüggő állapotra, illetve némely genetikai betegségre is.