Elmondása szerint mindig is érdekelte, hogy milyen mikroorganizmusok élnek rajtunk, úgyhogy igencsak meglepődött azon, amikor mintát vett saját köldökéből és hónalja alól, majd pár nap elteltével megvizsgálta a mintát - és semmit sem talált. Ami igen aggasztó, mert ha az izzadásgátló hatására nemcsak a hónaljunk környékén lévő mikroorganizmusok tűnnek el, hanem a köldökünkben lévők is, az azt jelenti, hogy testünk más pontjaira is kihatással lehetnek ezek a termékek. Az ezzel kapcsolatos tanulmány a PeerJ szaklapban jelent meg.
Csak hogy mindenki képben legyen: a rossz szagot az izzadtságban gyorsan elszaporodó baktériumok bomlása okozza. Az izzadásgátlók a problémát a gyökerénél ragadják meg, alumínium-alapú sókkal leállítják az apokrin mirigyek (azaz izzadtságmirigyek) működését. Ha nem izzadunk sokat, nincs táplálék a mikrobáknak sem, így nem szaporodnak el, végeredményben a testszag sem annyira erős. A dezodor máshogy hat: a baktériumokat pusztítja el, mindemellett könnyebben is lemosható a testről, mint az izzadásgátló. Mindezek azonban jelentősen befolyásoljunk testünk baktériumfedettségét – állítja Horvath.
A kapcsolódó kísérlet során 17 embert vizsgáltak, akiket három csoportba osztottak: az elsőbe azok kerültek, akik izzadásgátlót használnak, a másodikba a dezodorpártiak, a harmadikba pedig, akik egyiket sem. A vizsgálatban részt vevő emberek nyolc napon át vettek mintát hónaljuk alól ebéd környékén úgy, hogy szokásaikat meg kellett változtatniuk. Az első napon még mindenki azt a terméket használta (vagy nem használta), amelyikhez hozzászokott, a második és a hatodik nap között viszont senki nem használt semmit. Az utolsó két nap pedig mindenki izzadásgátlóval kezelte hónalji területeit.
Az első nap az izzadásgátlót használóknál kevesebb, a dezodorhasználóknál pedig több mikrobát lehetett megfigyelni, mint azoknál, akik nem használtak ilyen termékeket. Az utolsó két napon azonban a mikrobák alaposan megritkultak mindhárom csoportnál.
A kísérlet során megfigyelt baktériumok különböztek a használt termékek függvényében. Akik nem használták a korábban említett termékeket, azoknak a hónaljánál főként úgynevezett corynebaktériumokat találtak – olyanokat, amelyek felelősek a testszagért, ugyanakkor segítenek védekezni a patogének ellen. Akik használtak valamilyen szert, azoknál több staphylococcust találtak, amelyek lehetnek jóindulatúak vagy veszélyesek is.
Mivel a hónaljbaktériumok kolóniáit kevesen kutatták eddig, ezért ebből az egy vizsgálatból nem lehet kideríteni, hogy milyen termék a legegészségesebb (vagy okozza a legkisebb kárt).
Horvath szerint az izzadásgátlót használóknál többféle baktériumot figyeltek meg, mint a dezodorhasználóknál – a változatosság pedig fontos és valószínűleg egészségesebb is, így az izzadásgátlónak pozitív és negatív hatása egyaránt lehet. Ő maga a kísérlet eredményeként mindenesetre abbahagyta az erős izzadásgátlók használatát és most olyan természetes dezodort használ, amelyekben nincsen alumínium – igaz, állapította meg, nem is olyan hatékonyak.
Forrás: Time