A hosszútávú és nagymértékű alkoholfogyasztás jelentős agykárosodást okoz, és gyakran olyan területek sérülnek, amelyek alapvetőek az ivászatról való leszokás szempontjából.
Catherine Brawn Fortier és a Harvard Egyetem munkatársai az agykéreg vastagságából következtettek az agy állapotára: minél többet iszunk, annál inkább károsodik agyunk. Az már régóta ismert, hogy az alkohol befolyásolja az agy működését, és károsítva egyes struktúrákat, megváltozott pszichológiai működést eredményez. Az Alcoholism: Clinical and Experimental Research online számában olvasható tanulmány újdonsága, hogy pontosan meghatározza, a kéreg mely területei vékonyodnak el.
Az alkohol mind a fehér-, mind a szürkeállományt károsítja, azonban leginkább a homloklebeny és a halántéklebeny állományát befolyásolja. Ezen területek alapvetőek a tanulás, a viselkedésszabályozás, és számos más összetett viselkedési mintázat kialakításában. Vagyis az alkohol pontosan azt a részt teszi tönkre, ami leginkább gátat vetne az ivás irányításában, ráadásul a károsodás mértéke a bevitt alkoholmennyiséggel arányos.
A vizsgálat során a kutatók 31 volt alkoholistát, és 34 absztinenst tanulmányoztak mágneses rezonancia vizsgálat (MRI) segítségével, megmérvén az agykéreg vastagságát. A módszer előnye, hogy akár tizedmilliméternyi területek is mérhetővé válnak, így az agy sokkal részletesebb feltérképezését teszi lehetővé. Megállapították, hogy egyrészt a leszokott alkoholistákban vékonyabb volt a kéreg, másrészt ez az elváltozás a bevitt alkoholmennyiségtől függött. A megfigyelés választ adhat arra a kérdésre, hogy miért olyan nehéz kezelni az alkoholistákat és fenntartani az absztinenciát.
