Egészség és gasztronómia

Az aszalt gyümölcsök, a megszárítva porrá őrölt fűszernövények, a szárított hal, hús- és tésztafélék bizonyították őseink találékonyságát, és ezek tették lehetővé a vándorlások korát, a földrészeket fölfedező hajóutakat.

Egy elegáns kísérlet eredményeként arról számoltak be, hogy a kakaópor és a keserű csokoládé csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát.

Az egészség és a jó közérzet alapja a helyes táplálkozás, melynek legfontosabb jellemzői az egyensúly, a változatosság, a mérsékletesség és a testsúlykontroll.

Az új élet lehetőségét rejtő magvak tisztelete az ősidőkig vezethető vissza. Történelmi feljegyzések bizonyítják, hogy minden jelentősebb civilizáció (kínaiak, föníciaiak, egyiptomiak) foglalkozott csíráztatással.

Mikor sok? Mikor kevés? Mikor elég? Inni is tudni kell.

Az utóbbi években sokat hallunk az egészséges életmódról, az egészséges táplálkozásról, a sok mozgás szükségességéről. Bizonyított, hogy a táplálkozás nagyon fontos szerepet játszik az egészség megőrzésében.

A sört évezredek óta ismerjük, élvezete mára az egész világon elterjedt. Kedvező táplálkozás-élettani hatását felismerve betegek roborálására, lábadozók felerősítésére, stressz-oldásra már egyiptomi és híres görög orvosok - Hippokratész - is alkalmazták.

Egészségesek-e a kenyérfélék? Melyik ajánlható inkább?

A rizs a búza után az emberiség legfontosabb növényi tápláléka, a világ összes konyhaművészetének fontos alapanyaga.

Táplálkozásunk és arcbőrünk állapota, színe között szoros az összefüggés.

Ma a világon talán mi esszük a legkevesebb halat, fejenként csak 2,5 kg-ot évente...

A csokoládé fogszuvasodást okozó hatását eltúlozzák. A problémát nem a kakaó okozza, hanem a csokoládé cukor és állományjavító segédanyag-tartalma.

Az édes íz szeretete velünk született tulajdonságunk...

Mit szól szervezetünk az üdítőitalokhoz? Összefüggés van a magas foszfortartalmú üdítőitalok és a csonttömeg-vesztés illetve a csontritkulás kialakulása között.

Az idősebb korosztály emlékezetében talán még él a másfél literes "csatos" üvegekben árusított, szénsavval dúsított Harmatvíz vagy a Margitszigeti kristályvíz. Akkor nem is nagyon volt más, ma viszont hemzsegnek a palackozott ásványvizek a polcokon.

Egyik legfontosabb táplálékunk a mindennapi kenyerünk. Gyakrabban kerüljön az asztalunkra a rostokban és B-vitaminokban gazdag korpás kenyér és a tápláló rozskenyér, mint a hófehér, felfújt, puha pékáruk.

Szervezetünk működéséhez és egészségünk megőrzéséhez a helyesen összeállított étrend mellett rendkívül fontos a megfelelő mennyiségű és minőségű folyadékfogyasztás is. Testünk kb. 70 százalékát víz képezi. A vizet az élet alapjaként is szokták említeni.

A kenyér fontos szerepet játszik az életünkben. A lisztérzékenyeknek ugyanakkor nem szabad a hagyományos kenyeret fogyasztania.

A szervezet legnagyobb mennyiségű összetevője a víz. Minél fiatalabb az egyén, testének víztartalma annál nagyobb.

Mit igyunk az érzékeny nyálkahártyák védelmében? A szörpöktől a gyógyteákig finomabbnál finomabb nedűk között válogathatunk.

A csecsemők étrendjében évszázadok óta alkalmaznak különböző eredetű gabonafélékből készült ételeket. Gyermekkorunk kedvence a tejbepapi, a kínai baba a mai napig sem veti meg a rizskását, a mexikói a kukoricamálét.

A szervezetünkben felszabaduló energia mennyisége az elfogyasztott tápláléktól függ. Ezért játszanak fontos szerepet étrendünkben a kalóriák.