A manapság oly gyakori, a 30-60. életév között bekövetkező halálesetekért az esetek többségében az érrendszeri és a daganatos betegségek tehetők felelőssé. E két betegségcsoport azonban jórészt megelőzhető lenne bizonyos életmódszabályok betartásával, többek között antioxidánsok fogyasztásával.
Védelem a szabadgyökökkel szemben
Bizonyos fizikai ingerek, kémiai anyagok, vérellátási zavarok hatására a szervezetet felépítő óriásmolekulákból (fehérjék, nukleinsavak, stb.) atomok, kisebb atomcsoportok szakadnak le. Leválásukkal kémiailag rendkívül aktív szabad kötőhelyek, úgynevezett szabadgyökök keletkeznek. Ezek a környezetükkel azonnal reakcióba lépnek, és az óriásmolekulák károsodását, átrendeződését kiváltva több súlyos betegség kialakulásában vesznek részt.
A szervezet anyagcseréjében normálisan is sok úgynevezett szabadgyök képződik (elsősorban oxigénnel kapcsolatos gyökök, például a hidroxil-gyök vagy a peroxid-gyök), amelyek károsítják magát a szervezetet, amelyben képződtek. Többségük erősen reagáló oxigént tartalmaz, de sokfajta, például kén-, nitrogén-, klór-tartalmú gyökök is kialakulhatnak. A folyamatot elindító anyagok bekerülhetnek az emberi szervezetbe például a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a motorok kipufogó-gázai, az egyéb környezetszennyező anyagok (pl. a dioxin) révén. A stressz hatására a szervezet vérellátása megváltozik, bizonyos szervek ereiben átmeneti oxigénhiány lép fel, amely szintén elősegítheti a szabadgyökök képződését. Ezek ellen védenek az antioxidáns anyagok, amelyekhez a szervezet főleg a friss gyümölcsökből és zöldségfélékből jut hozzá. A legfontosabb antioxidánsok a C- és az E- vitamin, a nyomelemek közül pedig a szelén és a cink. A természetes antioxidánsok közül még három csoport hatóanyagait érdemes kiemelni: a karotinoidokat, a flavonoidokat és a thiol antioxidánsokat. Ezek a természetben a jellegzetes, színes zöldség- és gyümölcsfélékben találhatók.
Sárga és piros: a karotinoidok
A karotinoidok elsősorban a sárga és piros gyümölcsökben, színes zöldségekben találhatók meg. Legfontosabb köztük talán a sárgarépa - amelyet sokan gyerekkoruktól kezdve szívből utálnak, pedig szülők és gyermekorvosok egyaránt régóta egészségmegőrző csodaszernek tartják.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Mára az orvostudomány is igazolta ezt a jó véleményt: kísérletekkel bizonyították, hogy a kórokozókat elfogó és azokat szétroncsoló sejtek működése milyen mértékben gyengül a karotin-hiányban és mennyire erősíthető a karotinoidok adásával. Ezt a répán kívül sárgabarack, sütőtök, a narancs és a mandarin is tartalmazza, ez utóbbiaknak nemcsak a belső részük, hanem a héjuk is. A karotinoidoknak régóta bizonyított védő hatásuk van a daganatok ellen, sőt csökkentik az érszűkület kialakulásának veszélyét is. E-vitaminnal együtt pedig a szürkehályog kialakulásával szemben is védenek, megfelelő mennyiségű cinkkel adagolva növelik az immunrendszer védekezőképességét a fertőző és allergiás betegségekkel szemben.
A természetben sok száz karotinoid-fajta van, ezek egy részét a szervezet A-vitaminná alakítja át. Fontos, hogy az A-vitaminná át nem alakuló fajták (például a paradicsom piros színét adó színanyagok, a likopin) is rendelkeznek antioxidáns hatással, így immunitás-javító, daganatellenes, ereket védő, öregedést késleltető hatásuk is van. Kiemelkedő közülük a már említett likopin, amely elsősorban a paradicsomban és a görögdinnyében található meg. Érdekes tulajdonsága, hogy a főzéskor nem megy tönkre, így péládul a paradicsomszósz megőrzi a nyers gyümölcs minden jó hatását, sőt a kísérletek szerint a hőkezelésen átesett likopint a szervezet jobban tudja hasznosítani, mintha a nyers zöldségből vagy gyümölcsből jutna hozzá. A C-vitaminban gazdag csipkebogyó és a homoktövis is sok karotinoidot is tartalmaz.
Lila és vörös: a flavonoidok
A második nagy csoportot a flavonoidok képezik. A lila és a vörös gyümölcsök tartalmazzák nagyobb mennyiségben, de vannak más színű gyümölcsökben, zöldségekben is, sőt, a növények leveleiben is előfordulnak. Sokféle kedvező hatásuk van: bizonyították daganat elleni, immunitást javító, érszűkületet megelőző, fertőző betegségek elleni, öregedést késleltető hatásukat is. A nyers cékla, a fekete szeder, a fekete ribizli, a hagyma és a fokhagyma mellett bőven találhatók az almában, az őszibarackban és a paprikában is. Jelentős mennyiségű antioxidánst tartalmaz a curry, a kurkuma és a chili is.
A vörös bor is sok flavonoidot tartalmaz. (Természetesen ez csak az igazi, szőlőből készült, nemes borra vonatkozik, az olcsó, szintetikus hamisítványokra nem.) Ez magyarázhatja meg a "francia paradoxon" jelenséget. Francia szőlőtermelő vidékek lakóit vizsgálták ugyanis, és nem értették, hogyan lehetséges, hogy az itt élők között sokan túlsúlyosak, sok zsírt esznek, keveset mozognak, dohányoznak, az átlagos életkor mégsem alacsonyabb, sőt magasabb, mint általában Európában. Azt találták, hogy ők rendszeresen isszák a flavonoidban gazdag vörösbort, és az védi szervezetüket valamennyire a káros hatásoktól. (Jó tudni azonban, hogy a vörösbor egészségvédő hatása csak korlátozott mennyiség mellett érvényesül: napi 1,5-2 dl-nél több már egyéb károkat okozhat.)
Különösen erős antioxidáns hatású a szőlőmagból kivonható pycnogenol, amelynek a daganat-elleni hatását kísérletekkel igazolták.
A tea jó hatású flavonoidjai különösen az agysejteket védik az oxidatív károsodások ellen.
Zöld: a thiolok
A harmadik nagy csoport az un. thiol antioxidánsokat tartalmazó növényeké. Ide tartozik a káposzta, a kelkáposzta, a karfiol, a karalábé, a zeller, a petrezselyemgyökér, a torma, a retek és a brokkoli. Kifejezetten erős daganatmegelőző hatásuk van. A brokkoli azért is érdekes, mert a hatóanyaga hőálló, így főve, sülve is teljes értékű az egészségre nézve.
Számos gyógynövény hatóanyagai is antioxidánsok. Így pl. az idegrendszerben fejti ki antioxidáns hatását a ginzenggyökér kivonata, a májsejtekben a máriatövisé. A "vértisztító" néven összefoglalt növények egy része a zsírnemű anyagok oxidációját gátolja a vérben, stb.
A kevésnél is kevesebb
Sajnos, a mai kor embere igen kevés természetes antioxidánshoz jut hozzá, mert alig eszik zöldség- és gyümölcsfélét, ráadásul azok is többnyire tartósítva, fagyasztva kerülnek az asztalára. Ezen eljárások során az antioxidánsok nagy része tönkremegy. Ráadásul a modern életforma a réginél sokkal nagyobb mennyiségű szabadgyök bevitelével terheli az embereket.
A dohányzás, a városi szmog, a vegyi anyagok, a dioxin, a rovarirtó- és permetezőszerek, egyes élelmiszeradalékok, a füstölés, a penész, a zsírok és olajok túlhevítése főzés és sütés közben és még sok más civilizációs ártalom áll ennek hátterében.
Teljes paletta
Hogy a betegségek megelőzéséhez pontosan hányféle antioxidáns bevitelére van szükség és milyen adagokban, ez nehezen általánosítható, hiszen függ az egyén fizikai állapotától, életvitelétől, körülményeitől. Azonban az valószínű, hogy nem minden antioxidáns elégséges és biztosan védő bevitele fedezhető természetes forrásokból, szükség lehet vitaminkészítményekre is. Már csak azért is, mert a modern tömegtermeléssel előállított zöldségfélék nem tartalmaznak annyi értékes anyagot, mint a hagyományos, "bio" módszerekkel termeltek, így a szükséges bevitelhez olyan mennyiséget kellene elfogyasztani, ami viszont elhízáshoz vezetne.
A következő jó tanácsok senkinek nem okozhatnak bajt: ajánlatos sok salátát enni, sárgarépa, káposzta, csalamádé, cékla, paradicsom, hagyma, fokhagyma, fűszernövények felhasználásával. A főtt tésztákat friss zöldfűszerekkel, például tárkonnyal, majoránnával, rozmaringgal, curryvel megszórva nemcsak ízletessé, hanem egészségesebbé lehet tenni. A paradicsomszósz, a torma, a fokhagyma is mindenkinek tanácsolható. No és természetesen a legkülönbözőbb gyümölcsök is szerepeljenek az étlapon. Lehetőleg frissen, mert ezek tartalmazzák a legtöbb egészségvédő anyagot, hiszen a szállítás, a tartósítás, a feldolgozás, a hűtés csak ronthat az egészségvédő antioxidánsok mennyiségén és hatásfokán.
Legjobban: