Ahogy idősödünk, az elfogyasztott ételek emésztésének és a salakanyagok kiválasztásának és eltávolításának folyamata a szervezetből egy kissé lassabb lehet, tovább tarthat, mint korábban.
Az emésztőrendszer különböző szervek összetett rendszere, amelyek együttműködésével az élelmiszerek a bélben felszívódó tápanyagokká tudnak lebomlani. Amikor megrágjuk és lenyeljük az ételt, a szervezetben jól összehangolt cselekvések sora történik az emésztésért felelős szervekben. Az élelmiszer a belek mozgásával (perisztaltika) halad az emésztőrendszerben. A gyomorba kerülő táplálékot az emésztőnedvek és az enzimek bontják le. A táplálék ezután a vékonybélbe jut, ahol a hasnyálmirigy és a máj által termelt emésztőnedvek tovább bontják, és a teljesen lebomlott tápanyagok felszívódnak, a visszamaradt salakanyagot pedig a vastagbél továbbítja a végbélbe, melyen keresztül távozik.
Idősebb korban az emésztőrendszer lelassulhat, az izmai gyengébbek lehetnek és kevésbé hatékony lehet a tápanyagok lebontásában.
Az elfogyasztott ételek lebontásában fontos szerepe van az emésztőenzimeknek – ezek gyorsítják fel a kémiai folyamatokat, melyek a tápanyagokat olyan anyagokká alakítják, hogy azokat az emésztőrendszer képes legyen felszívni. Az enzimeket részben a szervezet állítja elő, bizonyos enzimek pedig a táplálkozás során kerülnek a szervezetbe, például gyümölcsök és zöldségek fogyasztásával.
Emésztőenzimek találhatók a nyálban, és az emésztésben részt vevő más fontos szerveink is termelik ezeket, köztük a hasnyálmirigy, az epehólyag, a máj, de a belek felszínén lévő sejtek is tudnak emésztőenzimeket tárolni. A különböző enzimek különböző tápanyagokat bontanak, így például az amiláz a szénhidrátokat és a keményítőt, a proteáz a fehérjéket, a lipáz a zsírokat.
Az életkorunk előrehaladtával az emésztésünk és a tápanyagok felszívódása gyakran már nem zavartalan. Az idősödéssel csökkenhet az emésztést segítő váladékok – a gyomorsav és a hasnyál – mennyisége is, ami kevesebb emésztőenzim termelődésével járhat együtt.
Ha nehezebben szívódik fel és hasznosul a szervezetbe bevitt tápanyag, az különböző kellemetlen emésztőrendszeri tünetekkel is együtt járhat. Ilyen lehet például a teltségérzet, a puffadás vagy a fokozott gázképződés. De megváltozhat a székletürítés minősége és gyakorisága, jelentkezhet székrekedés vagy akár hasmenés is.
Ezeknek a panaszoknak a hátterében adott esetben különböző problémák, betegségek is állhatnak.
Ha rendszeresen tapasztalunk bármilyen kellemetlen emésztőszervi panaszt, ajánlott felkeresni a kezelőorvost, hogy az esetleges háttérben húzódó problémákat, betegségeket fel tudják deríteni a megfelelő kezelés érdekében.
Idősebb korban is érdemes figyelni bizonyos életmódbeli tényezőkre is. Ilyen többek között a megfelelő folyadékbevitel és a rendszeres testmozgás, mert a csökkent folyadékbevitel és az inaktivitás is súlyosbíthatják a székrekedést. Érdemes lehet napi harminc perc mozgást beiktatni, például egy kellemes sétát a szabadban.
Az életkor előrehaladtával az étkezési szokásaink is változhatnak, de a kiegyensúlyozott, rostban, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag étrend fontos a megfelelő emésztéshez. Fogyasszunk rendszeresen nyers zöldségeket és gyümölcsöket és teljes kiőrlésű gabonát, csökkentsük a sóbevitelt és kerüljük a finomított, feldolgozott ételek túlzott fogyasztását. A fehérjék tekintetében is érdemes figyelni, hogy ezeket különböző forrásokból vigyük be, mint a sovány húsok, a tojás, a halak és a hüvelyesek. A nehezebb ételek vagy a nagyobb mennyiségű étkezések is megterhelhetik az emésztőrendszert, ezért érdemes lehet inkább gyakrabban, kisebb adagokat enni a kevesebb, de nagy mennyiségű étkezések helyett.
Források:
