Valamikor, még a X. század előtt Abesszíniában élő nomád törzsek fedezték fel élénkítő hatását. Eleinte a környéken található kávécserjék piros gyümölcsét egészben fogyasztották el, vagy összezúzva, zsírral összedolgozva golyókat formáztak belőle, s így tartósították. Jóval később jöttek csak rá arra, hogy ha a gyümölcsöt megpörkölik, az őrleményből zamatos, frissítő ital készíthető.
Több mint 60 fajta kávécserjét különböztetünk meg. Legfontosabb a Coffea arabica és a Coffea robusta. A világ kávétermésének 3/4-ét az arabica teszi ki.
A kávécserje örökzöld növény, a megérett termés tűzpiros, s belsejében lapos felükkel egymás felé fordulva található a két bab alakú kávészem.
A feldolgozás során - nedves vagy száraz eljárás segítségével - a gyümölcsből kinyerik a kávészemeket, melyek válogatás, osztályozás után, speciális pörköléssel nyerik el a kávéra jellemző különleges aromájukat. Pörkölés közben a szemek víztartalma csökken, illóolajok szabadulnak fel, a fehérjék denaturálódnak, az összetett szénhidrátokból cukrok keletkeznek. Ezek a cukrok hő hatására karamellizálódnak, jellegzetes ízt és sajátos barna színt adva a kávészemeknek. A kávét aszerint darálják durvábbra vagy finomabbra, hogy milyen módon akarják főzni. Készülhet eszpresszó-, nápolyi vagy filteres módszerrel, nyitott edényben vagy szűrődugattyúsban, de sok helyen főznek hosszú nyelű rézibrikben úgynevezett török kávét is. A kávét cukorral, tejjel, tejszínnel, csokoládéval, kakaóval, fahéjjal, kardamombogyóval, rummal, whiskyvel, konyakkal stb. ízesíthetik, sokan önmagában, általában melegen isszák, de fagylalttal, vagy egyszerűen csak jégkockával kombinálva jegeskávénak is kitűnő. A kapucsínó habosított tejjel készül, s tetejére csokoládét vagy kakaót szórnak. Az instant kávék eleinte elsősorban könnyű és gyors elkészítésük miatt terjedtek el, később kiderült, hogy élettani hatásuk is kedvezőbb.
A kávé élénkítő hatását koffeintartalmának köszönheti. Koffeint nem csak a kávé tartalmaz, több mint 63 különböző növényben megtalálható. Legismertebb koffeinforrás a tea, a kakaó, a kóla és a különböző, úgynevezett energiaitalok.
|
|||||||||||||||||||||||
Egy csésze kávéban általában 100 mg koffein van; a koffeintartalom 80-175 mg között ingadozhat. A sötétebb pörkölésű kávéban kevesebb koffein van, mint a világosabban, mert pörköléskor a koffein egy része elbomlik.
|
|||||||||||||||||||||||||||
A kávé enyhe serkentőszer, hatására fokozódik a szellemi teljesítőképesség. Frissítő, élénkítő hatású, viszont az is igaz, hogy álmatlanságot, feszültséget idézhet elő az arra érzékeny egyéneknél.
Kialakulhat-e koffeinfüggőség?
Sokan úgy gondolják, hogy a koffeinnel kapcsolatban is ugyanolyan hozzászokással lehet számolni, mint amilyen pl. a munkamánia, a játékszenvedély, illetve a vásárlási kényszer. A koffein nem okoz ugyan kifejezett függőséget, de a rendszeres fogyasztóknál a koffein hirtelen megvonása szubjektív panaszokat okozhat, gyengeséget, fáradtságot, álmosságot válthat ki. Ezek a tünetek 1-2 napig fokozódhatnak, de 5-6 nap alatt elmúlnak. Ha a leszokás fokozatosan történik, nem alakulnak ki kellemetlen tünetek.
Emeli-e a kávé a szérumkoleszterin-szintet?
Számos vizsgálatban kimutatták, hogy napi kb. 6 csésze kávé rendszeres fogyasztása megemelheti a szérumkoleszterin-szintet, növelve ezzel az érelmeszesedés, a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának a kockázatát. Ez a hatás azonban nem a kávé koffeintartalmának a következménye, hanem annak, hogy kávéfőzés közben a kávéőrleményből kafesztol és kaveol oldódik ki, és ez a két vegyület emeli meg a szérumkoleszterin-szintet. Ezek a vegyületek instant kávéban és papírfilterrel átszűrt kávéban nem találhatók meg.
Kávéfogyasztás és szívműködés
A koffein serkenti a szívműködést, növeli a szívfrekvenciát, az egyéni érzékenység függvényében azonban kellemetlen szívdobogásérzést, remegést is kiválthat. Állatkísérletnél ritmuszavar is kiváltható koffeinnel, humán vizsgálatok azonban ezt a hatást nem erősítették meg. Mind a szisztolés, mind a diasztolés vérnyomást - 1-3 órás időtartamra - 5-10 százalékkal emeli meg. Ha valakinek magas a vérnyomása vagy infarktust élt át, mindenképpen kérdezze meg orvosától, hogy ihat-e kávét. Válasszon-e koffeinmenteset, vagy csökkentett koffeintartalmú keveréket. Minden túlzás, pl. napi 6 csésze kávé azonban senkinek se tesz jót.
Rendszeres kávéfogyasztásnál - a kialakuló tolerancia eredményeként - ezek a hatások nem érvényesülnek.
Anyagcserét növelő hatás
Rendszeres fogyasztás mellett nem, de azoknál, akik nincsenek hozzászokva, a kávé 5-25 százalékkal növelheti azt. Ez a hatás fiataloknál, sportolóknál, elhízottaknál nem érvényesül úgy, mint idős korban, kevésbé edzetteknél vagy sovány egyéneknél. Mivel elhízott embereknél nem növeli azt, alkalmazása fogyókúránál nem jön szóba.
Minek köszönhető a kávé vízhajtó hatása?
A koffein hatására tágulnak a veseerek, növekszik a vesén átáramló vérmennyiség, csökken a víz, a Na-, a K- és a Cl-ionok visszaszívódása a vesecsatornácskákban.
A kávé fokozza a gyomornedv-elválasztást
Ez a hatás segíti az emésztést, savtúltengés esetén azonban gyomorégést okozhat. Ez ellen kávétejszín vagy tej hozzáadásával lehet védekezni. Enyhe hashajtó hatása is kimutatható.
Megnöveli-e a kávéivás a rák kialakulásának a kockázatát?
13 különböző, több mint 20 000 emberre kiterjedő vizsgálat eredményei egyértelműen bizonyítják, hogy a rendszeres kávé- vagy teafogyasztás nem növeli a rosszindulatú daganatok kialakulásának a veszélyét.
Megnöveli-e a rendszeres kávézás a csontritkulás kockázatát?
A koffein, a kalcium-anyagcserére gyakorolt hatásának megítélése az utóbbi időben megváltozott. Sokáig úgy tartották, hogy mivel a koffein fokozza a vizelettel történő kalciumürítést, ezáltal növeli a csontritkulás kialakulásának lehetőségét. Ha van is a koffeinnek kalciumürítést fokozó hatása, az olyan csekély, hogy nem befolyásolja a kalcium-anyagcserét, és nem befolyásolja a csontsűrűséget. Megfelelő mennyiségű kalciumbevitel mellett a rendszeres kávéivás nem növeli a csontritkulás kialakulásának a kockázatát.
Ihat-e kávét a várandós anya?
Mérsékelt, napi 1-2 csésze instant kávé, illetve ennek megfelelő koffeintartalmú egyéb ital fogyasztását terhesség alatt is biztonságosnak tartják. Nem egyértelműek az adatok arra nézve, hogy a túlzott kávéfogyasztás befolyásolja-e a fogamzás létrejöttét, s hogy károsíthatja-e a magzatot. Mindenesetre terhesség alatt minden túlzástól tartózkodni kell. Az USA-ban végzett két, nagyszámú terhes anyára kiterjedő vizsgálat azt bizonyítja, hogy a mérsékletes kávéfogyasztás nem növeli a spontán abortuszok számát, nem befolyásolja a terhesség kimenetelét, nem hátráltatja a magzat fejlődését stb.
A szoptató anya kávéfogyasztását is hasonlóan mérsékelni kell, hiszen a koffein "átmegy" az anyatejbe, s a csecsemőnél nyugtalanságot okozhat.
A koffein hatása a gyermekekre
Kávét, kólát, erős teát ne adjunk gyerekeknek. Csokoládé, kakaó és néhány üdítőital is tartalmaz koffeint (50 g csokoládéban 5,5-35,5 mg, 250 ml kólában 8-53 mg található). Mérsékelt koffeintartalmú italok fogyasztása csak az arra érzékeny gyermekeknél okoz izgatottságot, remegést, álmatlanságot, szorongást, verejtékezést stb.
A kávé és az oxidatív stressz
A kávéban - a koffeinen kívül - még sok száz szerves és szervetlen vegyület található, pl.: Na, K, Mg, Fe, niacin. Természetes antioxidáns-tartalma szerepet játszhat a szervezetben feleslegben képződő szabad gyökök lekötésében; ez a hatás védelmet jelenthet az érelmeszesedés, a daganatos megbetegedések, az öregedési folyamatok stb. megelőzésében. (Szabad gyököknek nevezzük azokat a molekularészecskéket, amelyeknek elektronpályáján párosítatlan elektron tartózkodik. Kóros mértékben felszaporodó szabadgyökök hozzák létre az oxidatív stressz állapotát. Az oxidatív stressz szerepet játszik az érelmeszesedésben, a gyulladások kialakulásában, a daganatképződésben, az öregedési folyamatokban stb.)
A kávé mérsékelt fogyasztásának kedvező táplálkozás-élettani hatása van. XI. évf. / 4. szám
