Ezeréves élvezet

A kávé élvezete több mint ezeréves múltra tekint vissza. Ma sokan azért tartózkodnak tőle, mert károsnak vélik. Vajon tényleg így van-e ez?

Valamikor, még a X. század előtt Abesszíniában élő nomád törzsek fedezték fel élénkítő hatását. Eleinte a környéken található kávécserjék piros gyümölcsét egészben fogyasztották el, vagy összezúzva, zsírral összedolgozva golyókat formáztak belőle, s így tartósították. Jóval később jöttek csak rá arra, hogy ha a gyümölcsöt megpörkölik, az őrleményből zamatos, frissítő ital készíthető.

Több mint 60 fajta kávécserjét különböztetünk meg. Legfontosabb a Coffea arabica és a Coffea robusta. A világ kávétermésének 3/4-ét az arabica teszi ki.

A kávécserje örökzöld növény, a megérett termés tűzpiros, s belsejében lapos felükkel egymás felé fordulva található a két bab alakú kávészem.

A feldolgozás során - nedves vagy száraz eljárás segítségével - a gyümölcsből kinyerik a kávészemeket, melyek válogatás, osztályozás után, speciális pörköléssel nyerik el a kávéra jellemző különleges aromájukat. Pörkölés közben a szemek víztartalma csökken, illóolajok szabadulnak fel, a fehérjék denaturálódnak, az összetett szénhidrátokból cukrok keletkeznek. Ezek a cukrok hő hatására karamellizálódnak, jellegzetes ízt és sajátos barna színt adva a kávészemeknek. A kávét aszerint darálják durvábbra vagy finomabbra, hogy milyen módon akarják főzni. Készülhet eszpresszó-, nápolyi vagy filteres módszerrel, nyitott edényben vagy szűrődugattyúsban, de sok helyen főznek hosszú nyelű rézibrikben úgynevezett török kávét is. A kávét cukorral, tejjel, tejszínnel, csokoládéval, kakaóval, fahéjjal, kardamombogyóval, rummal, whiskyvel, konyakkal stb. ízesíthetik, sokan önmagában, általában melegen isszák, de fagylalttal, vagy egyszerűen csak jégkockával kombinálva jegeskávénak is kitűnő. A kapucsínó habosított tejjel készül, s tetejére csokoládét vagy kakaót szórnak. Az instant kávék eleinte elsősorban könnyű és gyors elkészítésük miatt terjedtek el, később kiderült, hogy élettani hatásuk is kedvezőbb.

A kávé élénkítő hatását koffeintartalmának köszönheti. Koffeint nem csak a kávé tartalmaz, több mint 63 különböző növényben megtalálható. Legismertebb koffeinforrás a tea, a kakaó, a kóla és a különböző, úgynevezett energiaitalok.

Koffeintartalom szárazsúlyra
számított %-ban kifejezve:
Kávébab (Coffea arabica) 0,9-1,4
Kávébab (Coffea robusta) 2,2-2,5
Tealevél 2,7-4,0
Kakaóbab 0,07-1,7
Kólabogyó 1,5

Egy csésze kávéban általában 100 mg koffein van; a koffeintartalom 80-175 mg között ingadozhat. A sötétebb pörkölésű kávéban kevesebb koffein van, mint a világosabban, mert pörköléskor a koffein egy része elbomlik.

Különböző élelmiszerek koffeintartalma:
1 csésze kávé 100 mg
1 csésze instant kávé 65 mg
1 pohár kóla 18 mg
1 bögre kakaó 4 mg
1 csésze koffeinmentes kávé 3 mg
1 tábla tejcsokoládé (125 g) 20 mg

A kávé enyhe serkentőszer, hatására fokozódik a szellemi teljesítőképesség. Frissítő, élénkítő hatású, viszont az is igaz, hogy álmatlanságot, feszültséget idézhet elő az arra érzékeny egyéneknél.

Kialakulhat-e koffeinfüggőség?

Sokan úgy gondolják, hogy a koffeinnel kapcsolatban is ugyanolyan hozzászokással lehet számolni, mint amilyen pl. a munkamánia, a játékszenvedély, illetve a vásárlási kényszer. A koffein nem okoz ugyan kifejezett függőséget, de a rendszeres fogyasztóknál a koffein hirtelen megvonása szubjektív panaszokat okozhat, gyengeséget, fáradtságot, álmosságot válthat ki. Ezek a tünetek 1-2 napig fokozódhatnak, de 5-6 nap alatt elmúlnak. Ha a leszokás fokozatosan történik, nem alakulnak ki kellemetlen tünetek.

Emeli-e a kávé a szérumkoleszterin-szintet?

Számos vizsgálatban kimutatták, hogy napi kb. 6 csésze kávé rendszeres fogyasztása megemelheti a szérumkoleszterin-szintet, növelve ezzel az érelmeszesedés, a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának a kockázatát. Ez a hatás azonban nem a kávé koffeintartalmának a következménye, hanem annak, hogy kávéfőzés közben a kávéőrleményből kafesztol és kaveol oldódik ki, és ez a két vegyület emeli meg a szérumkoleszterin-szintet. Ezek a vegyületek instant kávéban és papírfilterrel átszűrt kávéban nem találhatók meg.

Kávéfogyasztás és szívműködés

A koffein serkenti a szívműködést, növeli a szívfrekvenciát, az egyéni érzékenység függvényében azonban kellemetlen szívdobogásérzést, remegést is kiválthat. Állatkísérletnél ritmuszavar is kiváltható koffeinnel, humán vizsgálatok azonban ezt a hatást nem erősítették meg. Mind a szisztolés, mind a diasztolés vérnyomást - 1-3 órás időtartamra - 5-10 százalékkal emeli meg. Ha valakinek magas a vérnyomása vagy infarktust élt át, mindenképpen kérdezze meg orvosától, hogy ihat-e kávét. Válasszon-e koffeinmenteset, vagy csökkentett koffeintartalmú keveréket. Minden túlzás, pl. napi 6 csésze kávé azonban senkinek se tesz jót.

Rendszeres kávéfogyasztásnál - a kialakuló tolerancia eredményeként - ezek a hatások nem érvényesülnek.

Anyagcserét növelő hatás

Rendszeres fogyasztás mellett nem, de azoknál, akik nincsenek hozzászokva, a kávé 5-25 százalékkal növelheti azt. Ez a hatás fiataloknál, sportolóknál, elhízottaknál nem érvényesül úgy, mint idős korban, kevésbé edzetteknél vagy sovány egyéneknél. Mivel elhízott embereknél nem növeli azt, alkalmazása fogyókúránál nem jön szóba.

Minek köszönhető a kávé vízhajtó hatása?

A koffein hatására tágulnak a veseerek, növekszik a vesén átáramló vérmennyiség, csökken a víz, a Na-, a K- és a Cl-ionok visszaszívódása a vesecsatornácskákban.

A kávé fokozza a gyomornedv-elválasztást

Ez a hatás segíti az emésztést, savtúltengés esetén azonban gyomorégést okozhat. Ez ellen kávétejszín vagy tej hozzáadásával lehet védekezni. Enyhe hashajtó hatása is kimutatható.

Megnöveli-e a kávéivás a rák kialakulásának a kockázatát?

13 különböző, több mint 20 000 emberre kiterjedő vizsgálat eredményei egyértelműen bizonyítják, hogy a rendszeres kávé- vagy teafogyasztás nem növeli a rosszindulatú daganatok kialakulásának a veszélyét.

Megnöveli-e a rendszeres kávézás a csontritkulás kockázatát?

A koffein, a kalcium-anyagcserére gyakorolt hatásának megítélése az utóbbi időben megváltozott. Sokáig úgy tartották, hogy mivel a koffein fokozza a vizelettel történő kalciumürítést, ezáltal növeli a csontritkulás kialakulásának lehetőségét. Ha van is a koffeinnek kalciumürítést fokozó hatása, az olyan csekély, hogy nem befolyásolja a kalcium-anyagcserét, és nem befolyásolja a csontsűrűséget. Megfelelő mennyiségű kalciumbevitel mellett a rendszeres kávéivás nem növeli a csontritkulás kialakulásának a kockázatát.

Ihat-e kávét a várandós anya?

Mérsékelt, napi 1-2 csésze instant kávé, illetve ennek megfelelő koffeintartalmú egyéb ital fogyasztását terhesség alatt is biztonságosnak tartják. Nem egyértelműek az adatok arra nézve, hogy a túlzott kávéfogyasztás befolyásolja-e a fogamzás létrejöttét, s hogy károsíthatja-e a magzatot. Mindenesetre terhesség alatt minden túlzástól tartózkodni kell. Az USA-ban végzett két, nagyszámú terhes anyára kiterjedő vizsgálat azt bizonyítja, hogy a mérsékletes kávéfogyasztás nem növeli a spontán abortuszok számát, nem befolyásolja a terhesség kimenetelét, nem hátráltatja a magzat fejlődését stb.

A szoptató anya kávéfogyasztását is hasonlóan mérsékelni kell, hiszen a koffein "átmegy" az anyatejbe, s a csecsemőnél nyugtalanságot okozhat.

A koffein hatása a gyermekekre

Kávét, kólát, erős teát ne adjunk gyerekeknek. Csokoládé, kakaó és néhány üdítőital is tartalmaz koffeint (50 g csokoládéban 5,5-35,5 mg, 250 ml kólában 8-53 mg található). Mérsékelt koffeintartalmú italok fogyasztása csak az arra érzékeny gyermekeknél okoz izgatottságot, remegést, álmatlanságot, szorongást, verejtékezést stb.

A kávé és az oxidatív stressz

A kávéban - a koffeinen kívül - még sok száz szerves és szervetlen vegyület található, pl.: Na, K, Mg, Fe, niacin. Természetes antioxidáns-tartalma szerepet játszhat a szervezetben feleslegben képződő szabad gyökök lekötésében; ez a hatás védelmet jelenthet az érelmeszesedés, a daganatos megbetegedések, az öregedési folyamatok stb. megelőzésében. (Szabad gyököknek nevezzük azokat a molekularészecskéket, amelyeknek elektronpályáján párosítatlan elektron tartózkodik. Kóros mértékben felszaporodó szabadgyökök hozzák létre az oxidatív stressz állapotát. Az oxidatív stressz szerepet játszik az érelmeszesedésben, a gyulladások kialakulásában, a daganatképződésben, az öregedési folyamatokban stb.)

A kávé mérsékelt fogyasztásának kedvező táplálkozás-élettani hatása van. XI. évf. / 4. szám

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +24, +31 °C
Minimum: +12, +17 °C

Változékony idő lesz, a napsütés mellett többször megnövekszik a felhőzet. Ezekből helyi záporokra, zivatarokra is készülni kell. Élénk északias szél mellett 24, 31 fok közé melegszik a levegő. Pénteken front ugyan nem érkezik, de a kettősfronthoz hasonló tünetek léphetnek fel. Ingadozhat a vérnyomás, emellett fejfájás is felléphet. A fülledtebb időszakokban légszomjat, rosszullétet lehet tapasztalni, zivatarok idején romolhat az asztmások állapota. A következő napokban sem javul a helyzet. A légszennyezettség alacsony, alig változik. A légnyomás gyengén süllyed.

Egészséget befolyásoló hatások:

Fülledtség (magas páratartalom 25 fok feletti hőmérséklettel)