Hogy kerül a lyuk a sajtba?

A sajtnak Magyarországon még mindig sokkal kisebb szerep jut a táplálkozásban, mint Nyugat-Európa országaiban, s ebben nyilván szerepet játszik az ára is. Nem véletlen, hiszen 1 kg sajt előállításához átlagosan 10 liter tejre van szükség...

Kezdetek

Már az ókor embere is tudta, milyen lehetőségek rejlenek a sajtban - a kor "tartós tejében", részben pont a készítés tejigénye miatt. Mivel felismerték, hogy a sajtgyártás megoldást kínál arra a problémára, hogy mi legyen a sok és lényegében nem tárolható tejjel. A nehézségből nem is akármilyen haszon lett.

Az időszámítás előtti 3-5 ezer éves mezopotámiai, babiloni és egyiptomi sajtkészítés után az ókori Rómában is előkelő helye és szerepe volt a sajtnak: fizetőeszköz és királyi ajándék lett.

Tejtől a sajtig - röviden

A sajt minősége és összetétele elsősorban a hozzá felhasznált tejtől függ. Első lépésként előkészítik a tejet: pasztőrözik és lefölözik. A későbbi sajt zsírosságát az határozza meg, hogy ennek eredményeképpen teljes tejet, részben lefölözött tejet vagy sovány tejet nyernek, netán felzsírozott tejet használnak sajtgyártásra. A tejből megfelelő - korábban borjúgyomorból származó, ma már inkább mesterségesen előállított - oltóenzimekkel, illetve tejsavbaktériumok segítségével kicsapják a meghatározó fehérjét, a kazeint. A kicsapott fehérje kocsonyás állagú anyag, ettől választják el a tej folyékonyan maradt részét, a savót. A savómentes masszához az érleléshez fontos mikroorganizmusokat, többnyire tejsavbaktériumokat adnak, ugyancsak ilyenkor adják hozzá a leendő sajthoz a nemespenészt, élesztőt is, attól függően, hogy milyen sajtot akarnak készíteni.

A kicsapódott anyagot feldarabolják, majd melegítik. A későbbi kemény sajthoz apróbbra, a lágyabbhoz durvábbra vágják a kicsapott fehérjét, majd tárolják. Minél hosszabb ideig, annál több folyadékot veszít a sajt, annál keményebb állagú lesz. Majd az ún. töreteket kiemelik, s - régen kendővel, ma inkább nagy szűrők segítségével - szűrik. A maradék savót lecsurgatják, majd a töreteket sajtolják, formába öntik, és érlelik. Közben az erjesztő baktériumok a tejcukrot elbontják, és a keletkező széndioxid-gáz helyet készít magának a masszában, lyukak keletkeznek. Ekkor alakul ki a sajt héja is. Az érlelés közben a sajtot forgatják, különböző módokon sózzák: sós vízben áztatják vagy besózzák a felszínét. A só csak lassan jut be a sajtba, és oszlik el egyenletesen. A sajtot még sokáig kell ápolni, érlelni, míg fajtájának megfelelő állagú, ízű és aromájú nem lesz. Hogy mindezen lépéseket, milyen körülmények között és hogyan teszik, attól nagymértékben függ a végtermék minősége. A legtöbb sajt gyártásának titkos receptje van.

Sajt és csontegészség

A kiegyensúlyozott táplálkozás egyik alapja a zöldségek, gyümölcsök és fehér húsok mellett a rendszeres sajtfogyasztás. A sajtok ugyanis jelentős mennyiségben, 20%-ban tartalmaznak nagyon jól emészthető fehérjéket, zsírokat, ásványi anyagokat - elsősorban káliumot, jódot, foszfort és kiemelkedően sok kalciumot -, nyomelemeket, vitaminokat. A sajt nem csak A-vitamint, hanem annak előanyagát, a karotint is tartalmazza, továbbá B1-, B2-, B12- és D-vitaminokat.

A ma gyártott több mint háromezerféle sajtban közös, hogy rendkívül magas felvehető kalciumtartalmuknak köszönhetően sokat várnak tőlük a csontritkulás megelőzésében: az egyik legismertebb keménysajt, a Pannónia 100 grammja például a napi kalciumszükséglet 30, a foszforszükséglet 15 százalékát fedezi, valamint jelentős mennyiségű gyorsan felszívódó savófehérjét is tartalmaz, 100 gramm ementálival pedig nagyjából teljes napi kalciumszükségletünket megehetjük.

Továbbá a tejtermékek közül a sajtról bizonyosodott be, hogy a benne lévő egyes összetevők (savófehérje, kalcium, foszfor és zsír) révén védő hatással rendelkeznek a fogszuvasodással szemben is.

Ejtsünk még néhány szót a sajt zsírtartalmáról, melyet a csomagoláson "zsírtartalom a szárazanyagban" néven tüntetnek fel. Ez azonban nem a valódi zsírtartalom. A friss sajtoknál az így megadott számot 0,3-del kell szorozni, a puha sajtoknál 0,5-del, a félkeményeknél és kemény sajtoknál 0,6-0,7-del, hogy megkapjuk 100 grammra számított zsírtartalmat.

Fehérjeforrás tejcukor-érzékenyeknek

Ázsiai eredetünk folytán a tejcukor-érzékenység a magyar lakosság mintegy egynegyedét érinti. A tejcukrot tartalmazó ételek fogyasztását követően a tejcukorbontó enzim (laktáz) hiánya vagy csökkent működése miatt az embereknek kellemetlen tünetekkel - teltségérzet, puffadás, görcsök, hasmenés - kell szembenéznie. Az érzékenységben szenvedőknek sem kell lemondaniuk azokról az értékes fehérjékről és ásványi anyagokról, amelyeket a tej tartalmaz. Vannak ugyanis olyan sajtfélék, például az ementáli típusú sajtok, amelyek a hosszú érlelési időnek köszönhetően gyakorlatilag laktózmentesek, így fogyasztásuk kifejezetten ajánlott a tejcukor-érzékenyeknek.

Tárolás, fogyasztás

Nem mellékes, hogyan tároljuk a sajtot. Először is folyadéktartalmának megóvása miatt mindig becsomagolva, különben kemény és száraz lesz. A sötét megvédi az avasodástól és vitaminjainak lebomlásától.

A még nem teljesen kiérlelt sajtok tovább érnek, ha levegős, nem túl hűvös helyen tartjuk őket. Az érés annál gyorsabb, minél melegebb a hőmérséklet. A kemény sajtok fagypontig hűthetők, de 6 °C alatti hőmérséklet már nem kedvez az aromaanyagok képződésének. A tárolásra ilyenkor teljesen megfelel egy fából készült vagy kerámia sajttartó, ami a jellegzetesen erős szagú sajtok tárolására is tökéletesen alkalmas, de megengedi a természetes levegőzést.

A sajt ideális tárolási hőmérséklete 10-12 °C, vagyis a hűtőszekrényben az alsó zöldséges fiók a legideálisabb hely a számára, azaz minél távolabb a mélyhűtőtől. A sajtok akkor a legízletesebbek, ha fogyasztás előtt egy órával kiszedjük őket a hűtőből, és étkezésig szobahőmérsékleten állnak.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Dipankrin reklámvideó (X)

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +21 °C
Minimum: +6 °C

Az átmenetileg megnövekvő gomoly- és fátyolfelhőzet mellett legalább több órára kisüt a nap. Csapadék nem valószínű. A délnyugati, nyugati szelet élénk, helyenként erős, főként az Északnyugat-Dunántúlon viharos lökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 18 és 25 fok között várható. Késő estére általában 12 és 17 fok közé hűl le a levegő. Az időjárás most a hidegfrontra érzékenyeket érinti különösképpen rosszul.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra