A rizsről ezért nem érdemes lemondani

Mivel a rizsnek igen magas a szénhidráttartalma, sokan tiltólistás élelmiszerként tartják számon. Mutatjuk, a szakértők szerint miért lenne érdemes mégis fogyasztani.

A világ minden táján fogyasztanak rizst az emberek. Ez talán nem is csoda, hiszen egy olyan alapanyagról van szó, amely igen változatosan felhasználható. Ehetjük köretként vagy ázsiai ételek részeként, de készíthetünk belőle édességet, rizottót, sushit vagy paellát is. Emellett tápanyagtartalma sem elhanyagolható. Bár sokan csak magas szénhidráttartalmát emlegetik, nem szabad szó nélkül hagyni azt sem, hogy a rizs – különösen a barna rizs – rostban, vasban, szelénben, mangánban, magnéziumban, rézben és B-vitaminokban is gazdag.

A szakértők nem ajánlják, hogy tiltólistára tegyük a rizst. Fotó: Getty Images
A szakértők nem ajánlják, hogy tiltólistára tegyük a rizst. Fotó: Getty Images

A rizs tehát nem olyan étel, amelytől félnünk kellene, hiszen a szénhidrát nem ördögtől való: az agyunknak és az izmainknak is szüksége van rá üzemanyagként – mutatott rá Ellis Hunnes, a Men’s Health-nek nyilatkozó klinikai dietetikus. Csak az agyunknak óránként 5 gramm szénhidrát kell a működéshez, tehát a napi szükséglete 120 gramm. Egyharmad csésze főtt rizs elfogyasztásával ennek mindössze a nyolcadát, 15 grammot visszük be.

Mi a különbség a barna és a fehér rizs között?
A fehér és a barna rizsszemek valójában ugyanarról a növényről származnak. Ha betakarítás és feldolgozás során csak a külső héjréteget távolítják el, akkor barna rizst kapunk, amelyet teljes kiőrlésűnek is nevezhetünk, ugyanis a gabona összes részét tartalmazza. A csíra és a korpa eltávolítása után pedig fehér rizst kapunk. A barna rizs előnye, hogy több rostot, tápanyagot és antioxidánst tartalmaz, mint a fehér, hátránya azonban, hogy rágósabb és tovább kell főzni. Az egészséges táplálkozásban azonban mindkettő helyet kaphat – magyarázta egy másik szakértő, Johna Burdeos.

Egycsészényi rizs ennyi makrotápanyagot tartalmaz

Egy csésze főtt rizs – a fehér és a barna fajtából egyaránt – körülbelül 200 kalóriát tesz ki és nagyjából 44 gramm szénhidrátot tartalmaz. Emellett egy kevés (4-5 gramm) fehérjét és minimális (0,4-1,7 gramm) zsírt is tartalmaz. Egycsészényi fehér rizzsel kevesebb mint egy gramm, míg a barna rizs fogyasztása esetén három-négy gramm rostot is beviszünk a szervezetünkbe.

A rostok különösen fontosak: támogatják az emésztőrendszert, javítják a koleszterinszintet, valamint tovább fenntartják a teltségérzetet, tehát a testsúlyunk kordában tartásához is hozzájárulnak. A rizsben lévő egyéb, fentebb már említett tápanyagok pedig támogatják az immunrendszer megfelelő működését is – hangsúlyozta Annelie Vogt von Heselholt dietetikus.

Egyéb rizsfajták is léteznek
A fehér és barna rizsen kívül más rizsfajták is léteznek, amelyek fogyasztása pozitív hatással lehet egészségügyi állapotunkra. A fekete rizsnek például kiemelkedő az antioxidánstartalma, de a vörös rizs is hatékony a szabad gyökök ellen, ráadásul rostokban is bővelkedik. A vadrizs pedig háromszor annyi rostot tartalmaz, mint a fehér rizs, emellett gyulladáscsökkentő hatása is van, valamint hozzájárul a vérnyomás szabályozásához és az immunrendszer egészséges működésének fenntartásához is.

Egészséges ételnek számít-e a rizs?

Egyes tanulmányok szerint a nagy mennyiségű fehér rizs fogyasztása összefüggésbe hozható a metabolikus szindrómával, illetve olyan kockázati tényezőkkel, amelyek hozzájárulhatnak a szívbetegség, a stroke vagy a cukorbetegség kialakulásához. A fehér rizs és az elhízás között azonban a tanulmányok nagy része nem talált összefüggés. De mint minden élelmiszert, a rizst is jobb mértékkel fogyasztani – figyelmeztetnek a szakemberek, hozzátéve, hogy így ez az élelmiszer akár még egy fogyókúrázó étrendjében is helyet kaphat.

A rizs az eredeti térfogatának háromszorosára tud duzzadni, tehát elég laktatónak számít. Egyébként a barna és a fekete rizst tartják a legegészségesebbnek az összes rizsfajta közül. Az előre csomagolt, ízesített rizskeverékeket viszont inkább hanyagoljuk, ezeknek ugyanis igen magas lehet a kalória- és nátriumtartalmuk – mutatott rá Vogt von Heselholt.

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +25, +31 °C
Minimum: +15, +21 °C

Változóan felhős lesz az ég, de több órára kisüt a nap. Elszórtan, nagyobb eséllyel a Dunántúlon és keleten számíthatunk záporra, zivatarra. Élénk, erős lökésekkel kísért északkeleti szél mellett 25, 31 fok között alakulnak a maximumhőmérsékletek. Kedden front nem érkezik, de a magasban zajló folyamatok hatására front jellegű tünetek léphetnek fel. Gyakori lehet a görcsös és a migrénes fejfájás, egész nap ingadozhat a vérnyomás. Egyesek alvászavarokat is tapasztalhatnak. A szabadtéri programoknak kedveznek a körülmények, de a záporok miatt az esernyőt is célszerű kéznél tartani. A légszennyezettség alacsony, alig változik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Fülledtség (magas páratartalom 25 fok feletti hőmérséklettel)