Táplálkozás

Az epekövesség a leggyakoribb betegségek közé tartozik: minden ötödik nőt és minden tizedik férfit érint. Legtöbbször a 30. életév után jelenik meg, és az esetek felében nem okoz panaszt.

Mindhárom vegyület a B-vitamincsoport tagja. Közös jellemzőjük, hogy a sejtek anyagcseréjében, a szénhidrátok, zsírok átalakításában és a szervezet energiatermelésének és -felhasználásának folyamatában vesznek részt.

Az egészségmegőrzés folyamatában a korszerű, kiegyensúlyozott táplálkozás, a munka és a pihenés optimális aránya, a megfelelő fizikai aktivitás mellett fontos szerepe van a testi-lelki egyensúly megteremtésének is...

Ember legyen a talpán, aki a hasfájásból azonnal megállapítja, mi lehet a baj. Erre egyetlen cikk keretében nem is vállalkozhatunk, a leggyakoribb fájdalmas emésztőrendszeri betegségek vázlatos áttekintése mégis segíthet abban, hogy komolyan vegyük.

Szervezetünk működéséhez és egészségünk megőrzéséhez a helyesen összeállított étrend mellett rendkívül fontos a megfelelő mennyiségű és minőségű folyadékfogyasztás is. Testünk kb. 70 százalékát víz képezi. A vizet az élet alapjaként is szokták említeni.

A kenyér fontos szerepet játszik az életünkben. A lisztérzékenyeknek ugyanakkor nem szabad a hagyományos kenyeret fogyasztania.

A gyomor-bélrendszerre vonatkozó panaszokkal orvoshoz fordulók nagy része székrekedés miatt kér tanácsot. A felmérések szerint az egyébként egészséges nők 30, a férfiak kb. 20%-a szorulásos, a kor előrehaladtával ez a panasz még gyakoribbá válik.

A szervezet legnagyobb mennyiségű összetevője a víz. Minél fiatalabb az egyén, testének víztartalma annál nagyobb.

Sok csecsemő szervezete a táplálkozás után megszabadul a fölöslegtől: a kicsi bukik. Legtöbb esetben a dolog ártalmatlan, és nem is kell nagy ügyet csinálni belőle. Ám ha a bukást egyéb tünetek is kísérik, nem árt az óvatosság és a szakorvosi vizsgálat.

A Heim Pál Gyermekkórháznak egész arzenálja van a gyermeki szervezetbe jutott idegen testekből, talált tárgyakból. De a még sokat látott orvosokat is éri meglepetés, nem beszélve a szülőről, aki sokszor nem is tudja, mi az oka a gyerek furcsa tüneteinek.

Mit igyunk az érzékeny nyálkahártyák védelmében? A szörpöktől a gyógyteákig finomabbnál finomabb nedűk között válogathatunk.

Mikor, miért fontos, mibe kerül? Ilyen és ehhez hasonló hasznos kérdésekre keresi cikkünk a válaszokat. Tippek és tanácsok amikről érdemes tudni a fogápolást és a fogászatot illetően.

Ha fogpótlásra kerül a sor, az már önmagában sem kellemes, nem beszélve azokról az esetekről, amikor a kész pótlás nem felel meg a beteg igényeinek. Az ilyen helyzetek elkerülése érdekében a szakember mindenképp egy próba elkészíttetését javasolja.

Miért együnk zöldséget, és mennyit? Vajon valóban puffadunk tőlük, vagy kifejezetten jobbá teszi közérzetünket? Lehet-e velük pótolni a húsféléket?

Mik az élelmi rostok? Milyen élettani hatásaik lehetnek? Melyek a rosthiányos és a rostokban gazdag ételek? Tudjon meg róluk minél többet cikkünkből!

Fogaink elvesztése a foghúzás után további fájó problémákat vet föl.

A táplálék-összetevőket szénhidrátokra, fehérjékre, zsiradékokra, vitaminokra, ásványi anyagokra és élelmi, vagy más néven diétás rostokra osztályozzuk. Az utóbbi nem tápanyag, és mégis rendkívül fontos.

Szervezetünk működéséhez energia és sok egyéb anyag is szükségeltetik. Ezeket biztosítja (néha fölös mennyiségben is) táplálkozásunk.

Szervezetünk működéséhez energia és sok egyéb anyag is szükségeltetik. Ezeket biztosítja (néha fölös mennyiségben is) táplálkozásunk. Különösen fontosak ebben a szénhidrátok.

Ismerkedjünk a B-vitamin-családdal!

A B12 - vitamin azon ritka biomolekulák közé tartozik, melyek kobaltot tartalmaznak. Jelenléte létfontosságú a sejtosztódáshoz, ezért hiányában először a gyorsan osztódó és újraképződő sejtek károsodnak, mint például a vörösvérsejtek.

A leggyakoribb gondolatok között, ami a táplálkozásról eszünkbe juthat, előkelő helyet foglal el a testsúly különböző módon való csökkentése, illetve ennek különféle változatai.