A reflux egy tápcsatornai működési zavar, amelynek lényege, hogy a savas gyomortartalom visszajut a nyelőcsőbe. Ennek veszélye, hogy míg a gyomor képes ellenállni a maró hatásnak, addig a nyelőcső nyálkahártyája nem rendelkezik hasonló védelemmel. A visszaáramló gyomornedv így irritációt okoz, ami különféle tüneteket válthat ki. Időről időre szinte bárkinél előfordulhatnak hasonló panaszok, például egy-egy kiadós étkezést követően. Ha azonban rendszeresen visszatérő, krónikus problémáról van szó, akkor úgynevezett gasztroezofageális refluxbetegségről (GERD) beszélünk, amely mindenképpen kezelést igényel. Annál is inkább, mert hosszú távon komoly szövődményekhez vezet.
Milyen tünetekről ismerhető fel a reflux?
A legtipikusabb tünet a gyomorégés, amelyet általában a mellkas középvonalában, a szegycsont mögött jelentkező égő érzésként, diszkomfortként írnak le az érintettek. A kellemetlen érzés a gyomorszáj környékéről a nyak és az áll, valamint a lapockák és karok felé is kisugározhat. Szintén nagyon gyakori tünet a savas felböfögés. Ilyenkor a gyomornedv egészen a torokba vagy a szájüregbe is felszökik, ami csípős, savas szájízt eredményezhet, illetve köhögést, nyelési nehézséget, fokozott nyáltermelődést válthat ki, égetve a nyelőcső felső szakaszát. Mind a gyomorégés, mind a savas felböfögés könnyen beazonosítható, és akik átélik, legtöbbször rögtön arra asszociálnak, hogy bizonyára „túl sok a savuk”.
Az eddig felsoroltakon kívül ugyanakkor a reflux egyéb tünetekkel is járhat, amelyek nem tartoznak a típusos tünetek közé. Sőt, gyakran más betegségek gyanúját keltik először. Ha például a savas gyomornedv a légcsövet is eléri, kiválthat légzőszervi panaszokat: súlyosbodó asztmát, krónikus köhögést, vagy éppen rekedtséget. Makacs arcüreggyulladás hátterében ugyancsak meghúzódhat reflux, ahogy tartós garat- és gégegyulladás, torokfájás szintén lehet a savas irritáció következménye. Említést érdemes továbbá az akut mellkasi fájdalom, amely összekeverhető lehet az anginás fájdalommal. Kiindulópontja azonban nem a szív, hanem a nyelőcső, amelynek fájdalomreceptorait stimulálva a reflux görcsöket és túlérzékenységet provokálhat.
Összességében tehát nem ritka, hogy a betegek hamarabb fordulnak meg fül-orr-gégészeti, pulmonológiai, vagy akár kardiológiai szakrendelésen, mielőtt fény derülne panaszaik valódi – a gasztroenterológia körébe tartozó – okára. Mi több, olykor a fogorvos az első, aki felveti a reflux gyanúját, mivel a savas visszaáramlás a fogakat, illetve a fogzománcot is károsíthatja.
Így kezelhető a savas reflux
Amennyiben beigazolódik, hogy a panaszok mögött refluxbetegség áll, úgy többféle kezelési lehetőség is felmerül. Először is nagyon fontos szerep jut az életmódnak, különös tekintettel az étkezésre. Egyrészt érdemes kerülni a megterhelő, kiadós fogásokat. Inkább együnk többször egy nap, alkalmanként kisebb adagokat. Szintén lényeges, hogy mi kerül a tányérunkra, poharunkba. A magas zsírtartalmú ételek mellett csínján kell bánni a fűszerezéssel, a szénsavas és koffeines italokkal, alkohollal egyaránt. A reflux szempontjából jelentős kockázati tényező a túlsúly és az elhízás is, ezért törekedni kell az egészséges testsúly elérésére és megtartására, amihez a táplálkozás reformja mellett elengedhetetlen a rendszeres testmozgás is.
Függően a panaszok súlyosságától többféle gyógyszeres megoldás is szóba jöhet. Akut tünetekre gyors enyhülést hozhatnak a savközömbösítők, amelyek közvetlenül a gyomorsavat közömbösítik, de hatásuk csak rövid távon érvényesül. Lassabban fejtik ki hatásukat, de tartósabban mérséklik a panaszokat az úgynevezett hisztamin-2-receptor antagonisták, amelyek a gyomorsavtermelést csökkentik. Ezek általában enyhe vagy középsúlyos reflux esetén nyújthatnak segítséget. Végezetül említést érdemelnek a protonpumplagátlók, amelyek ugyancsak a gyomorsavtermelést fogják vissza, de hatásuk erőteljesebb. Kúraszerű alkalmazásuk – a kezelőorvossal egyeztetve – általában refluxbetegség kezelésére jöhet szóba. Fontos hangsúlyozni, hogy a gyógyszerek nem szüntetik meg a reflux kiváltó okát.
Feltétlenül tájékoztassa kezelőorvosát, ha tünetei 2
héten belül nem enyhülnek, vagy éppen súlyosbodnak.
