Az omega-3 zsírsavak, amelyekből bőven van a tengeri halak húsában, az eddig feltételezettnél is jobban védenek a szív- és a keringési rendszer betegségei ellen.
Sőt az utóbbi időben az idegrendszerre és az agyra gyakorolt jótékony hatásukat is vizsgálják. Mivel az agyszövet sejtjeiben rengeteg zsír van, logikus a feltételezés, hogy a szervezetbe kerülő zsírok összetétele, különösen a magzati időszakban nagy hatással van e szervünk későbbi működésére. Ráadásul feltűnő időbeli egybeesés mutatkozik a mentális betegségek, mindenekelőtt a depresszió világszerte tapasztalható igen gyors terjedése, és az esszenciális omega-3 zsírsavak fogyasztásának hirtelen csökkenése között.
A zsír boldogít?
Nagyjából a múlt század közepétől tapasztalható elsősorban a fejlett világban a depresszió miatt kieső munkanapok számának drámai növekedése. Nagy-Britanniában a lakosság 10 százaléka depressziós élete egy vagy több időszakában, és a népesség öt százaléka krónikusan, életre szólóan szenved ettől a betegségtől. Az Egyesült Államokban a II. Világháború után született nemzedékek körében a hangulati betegségek előfordulása kétszer olyan gyakori, mint szüleik idejében volt, s ami különösen aggasztó; a mostani tizenévesek, sőt a kisebb gyerekek között még ennél is több a depressziós.
A mentális betegségekkel foglalkozók körében egyre többen keresnek valamilyen közös, esetleg környezeti vagy táplálkozási magyarázatot arra, hogy az emberiség érezhetően mind labilisabb lelkileg. A depresszió esetében is igaz, hogy feltehetően nem egy betegségről van szó, sokféle tényező, genetikai hajlam, egyéni sors, környezet által kiváltott, bizonyos fokig hasonló tünetekről.
Lusták a küldöncök az agyban
A hasonló tünetek - a hangulat kóros ingadozása, az önbecsülés, ambíciók, életkedv elvesztése, a reménytelenség érzés, valamint az alvási és táplálkozási problémák - hátterében a depressziósoknál kimutatható, képalkotó komputertomográf segítségével látható biokémiai elváltozások vannak az agyban. Az agyban szorgoskodó "küldöncök", az ingerületátvivők, a depressziósok biokémiai egyensúlyzavara miatt ellustulnak, kimerülnek, lelassulnak, ezért kelti az ilyen beteg azt a benyomást, hogy semmi nem érdekli, nincsenek érzelmei, vágyai.
A szervezetünkbe jutó zsírsavak különböző típusai közötti kényes egyensúly megbomlása, az omega-3 típusúak háttérbe szorulása az omega-6-osokkal szemben szerepet játszhat ezeknek az ingerület átvivő anyagoknak, a neurotranszmittereknek a működésében. A témával foglalkozó kutatók állatkísérletekben azt találták, hogy az egyik legfontosabb és a depresszió kialakulásában meghatározó szerepet játszó ilyen ingerületátvivő, a szerotonin szintje jelentősen változott attól függően, hogy mennyi omega-3 zsírsavat tartalmazott a táplálék. Különösen fontos ennek a zsírsavnak a bevitele a magzati fejlődés korai szakaszában, amikor az agy és az idegrendszer kialakul.
Halolaj és depresszió
Bár ezek a kutatások még csak kezdeti fázisban vannak, a depressziós betegekkel foglalkozó orvosok több országban próbálkoznak omega-3 zsírsavak gyógyító célú alkalmazásával. Az amerikai Harvard Egyetemen, az izraeli Ben Gurion Egyetemen halolajkapszulákat kapnak a legsúlyosabb depressziós betegek. Olyan páciensekkel folyik a kísérlet, akik a hagyományos antidepresszánsoktól nem lettek jobban. Minden esetben érzékelhető javulás állt be a betegek állapotában, de a kísérletek száma egyelőre túl kevés ahhoz, hogy általános érvényű következtetéseket lehessen levonni.
Mindenesetre a laikus közönség, e sorok olvasója is bátran levonhatja azt a következtetést, hogy először is ajánlatos minél többször tengeri halat enni, mert ez biztos, hogy jó a keringésünknek és lehet, hogy jó az agyműködésünknek is. Másodszor, ha az afrikai szavannákon maradtunk volna és még mindig antilopra vadásznánk, sokkal egészségesebbek lennénk. Viszont biztos nem olvasnánk internetes cikkeket a civilizáció áldásairól és árnyoldalairól...
