Fogszabályozás és állcsontortopédia

Talán nem vagyunk igazán tudatában, hogy a fogazat milyen fontos szerepet játszik életünkben. Pedig befolyásolja az arc harmóniáját, a beszéd és az artikuláció módját, mimikánkat, evvel személyiségünk egyéni kisugárzását.

Voltaképp a fogazat az életminőség része, önértékelésünk szimbólikus jelzője. A szép, szabályos, atraktív fogazat a társadalmi kommunikációban egészséget és életörömöt sugároz.

Széles körben elterjedt tévhit a fogszabályozást magát "kozmetológiának" tekinteni. A fogtorlódások, a fogak közötti rések, valamint az állcsontok egymáshoz képest rendellenes helyzete valóban megzavarják az arc egészének harmóniáját, pontosabban annak esztétikáját. A kozmetika azonban "szépítőszerekkel" végzett arcbőr kezelési eljárás, amely megdőlt fogak helyzetén vagy hibás állcsontpozíciókon nem tud változtatni. Másrészt az esztétika semmiképp nem kozmetika, annál több és bonyolultabb dolog. Az archarmónia az esztétikus fogsorokkal physiognomiai funkciót tölt be, amely nem csak az egyén pszihéjére van hatással, hanem embertársaira is. A fogszabályozás javallatára azonban orvosi indokok alapján kerül sor. Az állcsontorthopediai beavatkozásokat is medicinális aspektusok indokolják. A fogszabályozó vagy állcsontorthopediai kezelés végeredménye úgyszólván mindíg, járulékosan a paciens arcának esztétikai javulásávát is eredményezi. Ez utóbbi sajátosság miatt hajlamosak számosan a fogszabályozást a kozmetológiához hasonlítani.

Mi is akkor a fogszabályozás valójában? A fogszabályozás mindenekelött megelőzés, a fogmegtartás egyik módja. Csak a szabályos fogsor teszi igazából lehetővé a fogazat könnyű tisztulását és az egyszerű szájhigénét. A rendezetlen fogazatban a lepedék megtapadása fokozott, így a normális rágás hiányában a fogak ún. öntisztuló képessége szenved súlyos zavart, ami a fogszuvasodás és a fogágybetegségek kialakulása szempontjából úgyszólván elháríthatatlan rizikó tényező. A kiálló, előreálló metszők (ún. "kapafogak") baleseti sérülése, letöréséne hússzor nagyobb kockázati tényezőt jelent 10-14 éves korban, a normális tengelyállású frontfogakhoz képest. Kizárólag az egymáshoz képest megfelelően álló fogak és az így korrekt módon záródó fogsor teszi lehetővé az egyes fogak túlterhelődésének elkerülését, a fájdalmas állkapocsizületi problémák megjelenését. A harapási komfort hiányára bizonyítottan visszavezethető a fejfájások számottevő része. A kielégítetlen metsző- és örlőmozgások az inkoplett falatképzés következtében atípusos nyelési- és tápfelvételi kényszert és szokásokat alakítanak ki. A rágási zavarok közismerten az emésztőrendszeri és az általános tápláltsági -ezáltal egészségi- állapotra is kihatással lehetnek. A rágószerv kóros állapota többnyire a fonáció zavarával jár, valamint a beszédkészség rendellenességeit is okozhatja. Végül elkeserítő, hogy a fogazati esztétika hiánya bizonyítottan a társadalmi beilleszkedés és a szociális kommunikáció pszichés zavaraival jár.

A fogszabályozó kezelés célja a fogazat zavartalan funkciójú összerendezése és a fogak sorbarendezése által esztétikussá is váló rágószerv élethossziglani megtartása, a normális funkció létrehozása révén. A funktionálisan és ezáltal esztétikailag is optimális rágószerv egysége tehát hosszú távú. Ezen állapot eléréséért a kezelést vállaló paciens individuálisan, családja és környezete áttételesen "nagyra becsüli rágószerve értékét", annak ápolására és megtartására (tudományosan bizonyítottan) az átlagot magasan meghaladó figyelmet szentel. A fogszabályozó kezelés után a paciens tudatában a saját fog birtoklása felértékelődik. A fogpótlásokkal szemben averzió alakul ki bennük, ellentétben azoknak a "kultúrájával", akik a "sebaj, majd megcsináltatom a rossz fogaimat" alapon felmentik magukat a fogazatukkal való törődés alól. A viszonylag hosszú fogszabályozó kezelések során inkorporálódott szájhigénés öntudat tartós és erősebb, mint amit pl. szájhigénés hirdetésekkel, havi kampányokkal és divatos ún. kommunális projectekkel el lehet érni. Felmérés szerint hazánkban a csak serdülők 5.1%-ának a fogazata ép, és a fogszuvasodástól mentes, addig rögzített fogszabályzó készülékekkel kezeltek körében ez az arány nagyságrenddel kedvezőbb: 46%. Végezetül a legérdekesebb, hogy az ép és egészséges fogazat iránti igényt a fogakkal való törődést a fogszabályozó kezelésen átesett gyermekek felnőtt korukban utódaikra -amerikai többkorosztályos felmérések szerint- áttestálják, ezért a fogszabályozásra fordított erőfeszítések hatása a generációkon át követhető volt. Meglepő de ez az effektus nem volt kapcsolatban a vizsgált csoportok szociális helyzetével.

Szakmai körökben régebb óta tudott, hogy a fogszuvasodás elterjedtségének lassan csökkenő trendjét -gyermekkorban- felváltani látszanak a rágószervi rendellenességek. Sajnálatos, hogy a csökkenő születésszám ellenére a harapási és állcsontrendellenességek száma és súlyossága egyre fokozódó tendenciát mutat. A széleskörű vizsgálatok azt is felfedték hogy a szájüregben valamilyen harapási rendellenesség a leggyakrabban előforduló gyermekkori probléma mind tej, mind vegyes, mind maradó fogazatban egyaránt! A szuvasodás létrejöttével ellentétben ezek kóroka nem külső eredetü, hanem bonyolult, soktényezősen meghatározott belső -genetikai, hormonális, funktionális alkati stb.- okokkal definiálható rendellenességek. Az érintett nem hibáztatható, hogy nem használt fogkefét, fogpasztát és nem "ápolta" fogait. Ezek az elváltozások orvosi beavatkozás nélkül többnyire nem kompenzálhatók, súlyos megjelenési formájuk feltartóztathatatlan. Minden korai beavatkozás, ún. amely egy rágószervi rendellenesség (szaknyelven: dysgnathia) kifejlődését megakadályozza prevenció. Az ilyen kisgyermekkori ún. inerceptív kezelések a fogszabályozás és állcsontortopédia területén rendkívüli jelentőséggel bírnak. Gyermekfogászati beutaló, vagy más jelzés esetén, ne tétovázzunk szakorvoshoz fordulni, mert a növekedés lezárulása után az elszalasztott lehetőség többnyire csak műtéti úton rendezhető. Ne feledjük, hogy a dysgnathiák olyan kóros állapotok, amelyek tartós fennállássuk révén számos és súlyos következményes megbetegedést vonnak maguk után. A rágószervi rendellenességek gyermekkóri rendezésének már vázolt elsődleges jelentősége egyben a következmények elhárítását is jelenti. Érdemes tehát gyermekeink fogszabályozásáért a generációkra kiható esetleges anyagi áladozatot is vállalnunk.

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

Befőzés: betiltották ezt a régóta használt tartósítószert – Mutatjuk, mit használhatsz helyette
A legjobb omega-3-források, ha nem szereted a halat – Íme a teljes lista
B6-vitamin
Ezzel a vitaminnal óvhatod meg a veséd egészségét az urológus szerint
Alzheimer-kór korai tünetei
Ez az Alzheimer-kór egyik első jele – Már jóval a feledékenység előtt jelentkezhet
Így kellene szedni a D-vitamint: egy fontos társáról sokan megfeledkeznek
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +32 °C
Minimum: +19 °C

A nyugat felől érkezett felhőzet a Dunántúlról kelet felé helyeződik, miközben a Dél-Alföldet is érinti, majd fokozatosan szakadozik, csökken, így ezeken a tájakon is délutánra egyre inkább naposra fordul az idő. Másutt a napsütésé lesz a főszerep a többnyire kevés fátyol- és gomolyfelhő mellett. Túlnyomóan száraz idő várható, azonban eleinte még délnyugaton előfordulhat kisebb eső, zápor. Az északi, északkeleti szél nagy területen megélénkül, északkeleten, keleten meg is erősödhet.A legmagasabb nappali hőmérséklet 28 és 34 fok között valószínű. Szombaton már nem kell fronthatásra számítani, és egyelőre a hőmérséklet is alacsonyabban alakul, mint az elmúlt időszakban.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
„Lehet hogy demiszexuális vagyok?” – Ezzel a 8 kérdéssel kiderítheted A vonzalom nem mindenkinél működik ugyanúgy. Egyeseknél csak azután jelenik meg, hogy valódi érzelmi kötelék alakult ki bennük – ők a demiszexuálisak. Vajon te is közéjük tartozol? Most kiderítheted.
depresszió
Ez az online teszt elárulja a depresszió kockázatát – Pár perc kitölteni A klinikai depresszió egy betegség, amely szakszerű kezelést igényel. Alábbi tesztünk segít a kockázatfelmérésben.