Az elhízásról az jut eszünkbe, hogy fogyókúrázni kell, arról pedig a csökkentendő kalória-bevitel, kevesebb cukor, kevesebb zsír. A HáziPatika "Elhízás, fogyókúra" rovatában is többnyire a táplálkozásról szóló cikkek sorakoznak. A testmozgással kapcsolatos írásokat a "Sport, fitnessz" címszó alatt találjuk. Nos, úgy tűnik, a kettő között szorosabb kapcsolatot kellene teremteni - elsősorban a gondolkodásunkban.
Mintha a semmitől híznánk
A tavasz a fogyókúrák szezonja. Dr. Molnár Dénes, a Pécsi Orvostudományi Egyetem klinikájának orvosa, a gyermekkori elhízás és fizikai aktivitás összefüggéseit kutatva érdekes adatokat dolgozott fel, melyek kis túlzással azt sugallják: már-már hiába akarjuk majd csökkenteni a táplálékkal bevitt energiát, lassan nem lesz miből. Hogyan együnk például nulla százalékosnál soványabb joghurtot?
Az utóbbi évtizedekben jelentősen, 30 százalékkal csökkent a népesség átlagos energiabevitele. Magyar viszonylatban még elmaradunk ugyan a nyugat-európai értékektől, mindenesetre feltűnő, hogy az energiabevitel - és különösen a gyermekkori energiabevitel - jelentős visszaszorulása ugyanakkor nem jelenti azt, hogy testsúlyunk az egészséges irányba mozdult volna el. Sőt, átlagosan kövérebbek lettünk. Logikusan feltehetjük a kérdést, hogy akkor mégis mitől?
Testünk energiafelhasználása főként a következőkből tevődik össze: alapanyagcsere, az állandó testhőmérséklet fenntartása miatt szükséges és külső hőmérséklethez alkalmazkodó hőtermelés, valamint a mozgáshoz szükséges energia.
Az első kettő, az alapanyagcsere és az ún. adaptív termogenezis az utóbbi évtizedek alatt is állandó volt. Változásukat sem biológiai, sem klimatikus változások nem indokolják, mert ezek viszonylag állandóak. Nem marad tehát más, mint hogy a mozgásra fordított energiaszükségletünk csökkent le. Bár számokkal nehéz bizonyítani az amúgy nyilvánvalóan mozgásszegény életmódot és ennek egyre többeket és egyre nagyobb mértékben érintő elterjedését, azért vannak hosszú távú vizsgálatok, amelyek alátámasztják: bizony az elhízásért elsősorban a mozgáshiány okolható. Vagyis fogyókúrák helyett inkább a mozgáskúrák divatját kellene elindítanunk.
A gyerekek még másképp mozognak
Dr. Molnár Dénes elhízott gyerekekkel foglalkozik, és elsősorban az ő aktivitásukra vonatkozó megfigyeléseire alapozza megállapításait. A gyermekekre, akik a felnőttekhez képest még sokkal egészségesebb testsúlyértékeket mutatnak, nem is annyira az állandó, erőteljes mozgás, inkább a rövid ideig tartó "aktivitás-kitörések" és hosszú ideig tartó közepes, illetve alacsony aktivitásszintek jellemzőek. Még nem pontosan tisztázott, hogy pontosan mi is az egyes mozgási aktivitásszintek, ill. a különféle erőkifejtésben eltöltött idők egészségügyi jelentősége. Az azonban bizonyos, hogy a fizikai aktivitás szintje 12-14 éves kortól jelentősen csökken, mely hozzájárulhat felnőttkori elhízáshoz, különösen ma, amikor a felnőtteknek aránytalanul kevés lehetősége van a testmozgásra.
A gyerekeknél különösen fontos, hogy eleget mozogjanak. Jelentőségét fokozza, hogy az aktív gyermekekből általában hasonló felnőtt válik, és így a mozgás kedvező élettani hatásai hosszantartóak.
Annak érdekében, hogy a fizikai aktivitás szintjét eredményesen befolyásolhassuk gyermekekben és felnőttekben, sokkal pontosabban kellene ismernünk azokat a fiziológiai, környezeti, pszichoszociális faktorokat, melyek a fizikai aktivitás-viselkedés kialakulásában szerepet játszanak - fogalmaz a szakember.
Alighanem egyszerűbben is eljutunk a megoldáshoz, ha megfogadjuk: a gyerekeket kicsi koruktól kezdve arra kell nevelni, hogy sokat és szívesen mozogjanak. Ha már mindenképpen az a legcélszerűbb, hogy háztól-házig szállítsuk őket a kocsival az óvodába, iskolába, akkor legalább esténként és főleg hétvégén szánjunk időt kirándulásra, közös szabadtéri játékra.
Pótolhatatlan előnyök
A rendszeres fizikai aktivitás lényegesen javítja az elhízáshoz kapcsolódó kardiovaszkuláris rizikófaktorokat jellemző paramétereket: csökkenti a szérum triglicerid-, koleszterin-, inzulinszinteket és emeli a HDL-koleszterinszintet. A mozgás csökkenti a vérnyomást, az arthritis kialakulásának valószínűségét, fokozza a csontsűrűséget, segít megelőzni a cukorbetegség kialakulását, összességében növeli az élettartamot.
További jótékony hatásai az állóképesség, kitartás, fizikai teherbírás növelése; ügyesebb, hajlékonyabb lesz tőle az ember, ami a sportbaleseteket leszámítva csökkenti az általános sérülések veszélyét. Növeli az önbecsülést és a hormonális szabályozásra gyakorolt hatása miatt jót tesz a hangulatunknak; kiegyensúlyozottabbak, jobb kedvűek leszünk. Az ilyen-olyan méregtelenítő teákat is meg lehet spórolni a mozgással, hiszen a sportolás közben jelentkező izzadsággal nem csak jelentős mennyiségű sótól, de sok méreganyagtól is megszabadulunk.
Tippek
Annyi mindent tudunk már a BMI-ről, kalóriákról, táplálkozásról, hogy itt az ideje, hogy kitaláljuk, miként oldható meg a rendszeres mozgás gyereknél, felnőttnél egyaránt. Nem az élsport és extrém megterhelés hiányzik, ami az ízületeket túlságosan igénybe veszi, hanem olyan, ami általános jó közérzetünkhöz kell.
Hetünket átgondolva találjuk ki, melyik napokon volna lehetőségünk rendszeresen végezni valamit, nemcsak egyféle sportot. Írjuk össze, milyen sporthoz, testmozgáshoz volna kedvünk, lehetőségünk. Szóba jöhet a táncház, kirándulás is.
Keressük meg, kivel tudnánk együtt mozogni! A gyerekek is nagyon jó partnerek. Nem biztos, hogy a padon kell ücsörögnünk, amíg ők a játszótéren futkosnak. Vannak olyan játékok, amelyekbe a felnőttek is bekapcsolódhatnak, lehet velük fogócskázni, hazáig versenyt futni!
Keressük az alkalmakat, amikor a mindennapok részeként mozoghatunk: Ha nem sietünk, válasszuk a gyaloglást egy-egy megállóra a tömegközlekedés helyett, sőt, ha lehet, menjünk kerékpárral. Lift helyett használjuk a lépcsőt, autó helyett a buszt, villamost. A házimunkák közül hasznos a kertészkedés, nagytakarítás.
Tornázhatunk zuhanyzással és fogmosással egybekötve is. Vacsora utánra tévénézés helyett iktassunk be egy-egy beszélgetős esti sétát.
