Táplálkozás
Alrovatok
Gyomorkímélő tippek ünnepi lakmározás után
Süteményhegyek, csirkecombok, szaloncukor-áradat: finomságok mindenütt. Nehéz ellenállni az ünnepi étkek csábításainak, és nem is mindig sikerül. Adunk pár tippet, hogyan legyen úrrá a nagy zabálások után jelentkező teltségérzeten és gyomorproblémákon.
Csirkétől a kacsáig
A húsok az emberek étrendjének természetes alapját képezik. Volt idő, amikor ez volt a legfőbb energiaforrás, manapság pedig az sem ritka, ha valaki lemond róla. Egy dolog viszont megállapítható: a baromfifélék kiemelt helyet kapnak étkezésünkben.
Egészségesebb időskor vár azokra, akik ezt az étrendet követik
Egy több mint 10 ezer nő adatait vizsgáló kutatás szerint azok, akik mediterrán étrenden élnek, 40 százalékkal nagyobb eséllyel maradnak egészségesek 70 éves koruk után is. A diéta sajátossága a sok zöldség, gyümölcs, hal és olívaolaj.
Hatásosak-e hosszabb távon a népszerű diéták?
Sokan vélik úgy a túlsúlyos vagy elhízott emberek közül, hogy valamelyik tuti diéta minden gondjukat megoldja majd, ha rászánják magukat. Rossz hír számukra, hogy egy nemrégiben készült amerikai felmérés szerint a négy legnépszerűbb fogyókúra hosszú távú jótékony hatása nem bizonyítható klinikai vizsgálatok alapján. A kutatás eredményeiről a Medical News Today készített összefoglalót.
Étrend-kiegészítők, gyógyteák, házi gyógymódok: rosszul használjuk őket?
Már korábban is népszerűek voltak hazánkban a gyógyteák, füvek és étrend-kiegészítők, de mára a "zöld hullámot" már "zöld cunami" váltotta fel. Milyen veszélyei vannak a jelenségnek? Miért kell óvatosan bánni velük? VideóRendelőnk szakértője beszél erről.
Mindent az étrend-kiegészítőkről: veszélyek, tévhitek
Táplálkozásunk gyakorta szegény bizonyos tápanyagokban, ám az első lépés az étrend dietetikus segítségével történő átalakítása kell, hogy legyen, a tabletták és kapszulák marokszámra történő bekapdosása helyett! Tudjuk, mi van bennük és mire jók?
Kezdetben fátyolfelhős idő várható, majd egyre nagyobb területen megvastagszik a felhőzet, így reggel jobbára erősen felhős vagy borult lesz az ég. Hajnaltól az ország déli, délkeleti felén növekszik a csapadék esélye, a Dél-Dunántúlon eső, míg az Alföldön észak, északkelet felé haladva egyre inkább vegyes halmazállapot, illetve havazás fordulhat elő, vékonyabb hóréteg is kialakulhat. A délnyugati szelet élénk, helyenként erős, a hegyekben néhol viharos lökések kísérhetik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában -4 és +4 fok között alakul, a kevésbé szeles, főleg hóval fedett északi, északnyugati részeken lehet ennél több fokkal hidegebb idő. Ez a nap kifejezetten megterhelőnek számít, mert több, egymást erősítő időjárási tényező is jelen lesz, amelyekre az emberi szervezet – főleg az érzékenyebb csoportoknál – reagálhat.