A Parkinson-kór egy progesszív neurológiai betegség, amely az agyi struktúrák fokozatos pusztulásával jár, és legtöbbször idősebb életkorban, 60 év felett jelentkezik. Világszerte egyre több embert érint: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint csak 2019-ben 5,8 millió fogyatékosságban eltöltött életévet eredményezett, ami több mint 80 százalékos emelkedést jelent húszéves távlatban. A Parkinson-kór okozta halálesetek száma is drasztikusan, a duplájára emelkedett 2000 és 2019 között – utóbbi évben már 329 ezren hunytak el a betegség következtében.
Okosórák segíthetnek felismerni a bajt
A kórkép ma nem gyógyítható, tünetei azonban a meglévő terápiás módszerekkel kezelhetők, enyhíthetők. A jellegzetes szimptómák közé tartozik az akaratlan remegés, a mozgás lelassulása, valamint az izmok lemerevedése. Nehézséget jelent ugyanakkor, hogy mire kialakulnak a figyelemfelhívó tünetek, illetve így megszülethet a diagnózis, addigra a betegek jellemzően az érintett agysejtjeik akár négyötödét már elveszítették.
A Cardiffi Egyetemen működő brit Demenciakutató Intézet szakemberei most azonban talán megoldást találtak a Parkinson-kór korai felismerésére. Mint azt a BBC írja, a kutatók több mint 100 ezer okosóra-felhasználó adatait elemezték ki mesterséges intelligencia segítségével. A szoftver alig egyhétnyi információ alapján az alanyok mozgássebességéről képes volt megbízhatóan előrejelezni, hogy kinél van kialakulóban Parkinson-kór. Bár azt a Nature Medicine című folyóiratban megjelent tanulmány szerzői is elismerik, hogy szükség lesz további vizsgálatokra a témában, ezzel együtt remélik, hogy felfedezésük révén a jövőben szűrési célokra is alkalmazni lehet majd az eleve egyre többek által viselt okosórákat.
Olcsó és megbízható eszköz
Dr. Cynthia Sandor, a kutatás vezetője is arra mutatott rá a BBC-nek nyilatkozva, hogy mivel a brit lakosság közel harmada hord okosórát a kezén, így egy könnyen elérhető, olcsó lehetőségről van szó a Parkinson-kór korai beazonosítására. Emellett megbízható is, tekintve, hogy a mesterséges intelligencia különbséget tudott tenni a Parkinson és egyéb olyan betegségek, állapotok között, amelyek szintén befolyással lehetnek az érintettek mozgására.
„Modellünket összehasonlítottuk több más zavarral is, beleértve egyéb típusú neurodegeneratív zavarokat, a csontritkulást és további mozgásszervi zavarokat. A Parkinson-kórral diagnosztizált alanyok eredményei elkülönültek a többitől” – húzta alá dr. Kathryn Peall, a kutatócsapat tagja. Hangsúlyozta, hogy a felfedezés különösen akkor válik majd értékessé, ha elérhetővé válnak olyan új terápiák, amelyek segítségével le lehet lassítani a betegség progresszióját.
