Idén minden gond nélkül ment le az augusztus 20-i ünnepségsorozat legnagyobb dobása, a szokásos fővárosi tűzijáték. Nem történt meg, hogy nem fújták le, pedig le kellett volna, sem az, hogy lefújták, pedig nem kellett volna. Szóval minden rendben zajlott, és a szervezők nem aprózták el: 34 ezer pirotechnikai effektet láttunk, 230 pontról indítottak rakétákat és csaknem 900 drón is bekapcsolódott a kísérő fényvetítésbe. Aki kiment, annak többnyire tetszett, aki ellenzi, talán még a tévét sem kapcsolta be.
„Vannak,
akik szeretik a tűzijátékot, vannak, akiket felháborít, hogy ilyen szűkös
időkben erre költünk. Arról azonban keveset beszélünk, hogy a tűzijáték
rendkívül környezetszennyező” – írta a nemzeti ünnepünk előtti napokban a
Facebookon Karácsony Gergely. A főpolgármester kiemelte: a látványosság óriási
stresszt okoz a városban élő állatok – a kutyák és macskák mellett a városban
élő madarak – számára, és ipari mennyiségű port, valamint egészségre veszélyes,
adott esetben konkrétan bizonyítottan rákkeltő anyagokat juttat a levegőbe.
Ideje lenne leszoknunk erről a káros szenvedélyről – vallja Karácsony, aki
szerint korszerű fénytechnikai eszközökkel kiváltható lenne az egészségre és a
környezetre is jelentős terhelést hárító pirotechnikai látványosság. Nem a
budapesti főpolgármester az egyetlen, aki felemelte a szavát a témában.
Számos kutatás igazolta már a rakéták levegőminőségre gyakorolt káros hatásait: a National Library of Medicine adatbázisában szereplő, 2014-es tanulmány szerint főként a légzőszervi alapbetegségekben, különösen az asztmában és a krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenvedők légzőrendszerére lehet negatív hatással a tűzijáték során felszabaduló szálló por. Néhány éve német tüdőorvosok hívták fel a figyelmet arra, hogy Újév napján a levegő finompor-terheltsége egész évben nem tapasztalható csúcsértéket ér el. A rakéták által kibocsátott por mennyisége számításaik szerint a közúti közlekedés okozta teljes évi mennyiség egyötödének felel meg. Mint írták, a szennyezett levegő ingerli a légutakat, és legfőképp a kisgyerekekre, az idősekre és a krónikus betegségekben (a tüdő, illetve a szív- és érrendszer betegségeiben) szenvedőkre jelenthet veszélyt.
A szálló por fokozott mértéke a nagyvárosokban, különösen Budapesten régóta komoly gondot jelent. Sokan bagatellizálják ennek a szemmel nem látható veszélyforrásnak a potenciális kockázatait, pedig igazoltan komoly veszélyt jelenthet az egészségünkre.
A magyar lakosság különösen kitett a légszennyezés-okozta veszélyeknek: a World Wildlife Fund (WWF) hazai szervezetének 2017-es adatai szerint lakosságarányosan Magyarországon követeli az egyik legtöbb halálos áldozatot a szállópor, illetve az azzal összefüggésben kialakuló betegségek. Egyedül Kína teljesít rosszabbul a globális listán a magyaroknál.
Azt sem tudni pontosan, mi kerül a levegőbe
„A Levegő Munkacsoport már több alkalommal írásban fordult a különböző minisztériumokhoz azzal a kéréssel, hogy használjanak kevésbé káros pirotechnikai eszközöket. Európa több országában is alkalmaznak már ugyanis olyan tűzijátékokat, amelyek kisebb veszélyt jelentenek a környezetre és az emberek egészségére egyaránt” – nyilatkozta a HáziPatika.com megkeresésére Szegő Judit környezetkutató, a Levegő Munkacsoport projektvezetője. Hozzátette: pontosan azt sem tudni, milyen típusú és összetételű rakétákat használnak az ünnepségekhez, ezek ugyanis nem nyilvános adatok, és a megkeresésükre sem kaptak egyértelmű választ.
Mégis fontos lenne erről tudni, a hagyományos rakéták fellövésekor ugyanis nem csupán maga a por jelenthet veszélyt, hanem azok a vegyületek is, amelyek a tűzijátékok színét kölcsönzik. Egy ilyen látványosság során leggyakrabban kadmiummal, ólommal, krómmal, vagy az egyébként radioaktívnak számító báriummal szokásos színezni, és ezekkel szennyeződik a levegő. Többnyire megtalálhatóak benne azok a perklorátok is, amelyek károsíthatják a magzati fejlődést és negatívan hatnak a pajzsmirigy működésére. A klórtartalmú anyagok égése során pedig rákkeltő dioxinok keletkezhetnek. Ha egy tűzijáték során ilyet használnak, és azt folyóvíz felett teszik, úgy a vizet is szennyezhetik ezek a vegyületek – tette hozzá a környezetkutató.
„A legtöbb olyan vegyületet, amelyik megszínezi a tűzijátékot, már lehetne helyettesíteni olyan anyagokkal, amelyeknek az égése során ártalmatlan nitrogéngáz keletkezik. Egyedül a zöld szín nem megoldható másképp, csak bárium használatával” – magyarázza Szegő Judit. A néhány évvel ezelőtti adatok szerint ezek nagyjából 20 százalékkal drágábbak a hagyományos pirotechnikai eszközöknél, ami a szakértő szerint egy nagyobb rendezvénysorozat összköltségéhez mérten nem lenne jelentős többlet.
Kevesebb szó esik a rakéták által okozott zajszennyezésről, pedig az sem elhanyagolható: felrobbanásakor a 130-140 decibelt is meghaladhatja egy rakéta keltette zaj, a tartósabb kitettség esetén pedig már a 85 decibelnél magasabb zajszint is okozhat halláskárosodást. Szegő Judit szerint különösen a kisgyerekekre jelenthet veszélyt a nagy zajterhelés, szerencsére sokan füldugót, fülvédőt használnak, ami legalább a hanghatásoktól védelmet nyújthat.
Rakéták helyett drónok?
Az intenzív zaj nem is az emberekre jelent elsődleges veszélyt, hanem az állatvilágra. A különböző állatmenhelyek minden tűzijáték előtt közleményben hívják fel a figyelmet, hogy a háziállatok a robbanások hatására megzavarodhatnak és menekülni próbálnak, ezért be kell zárni őket. Kevesebb szó esik azonban a madarakról, amelyek szintén rémülten menekülnek az éjszakai pihenőhelyükről a robbanások hatására. A tűzijáték után ezeknek az állatoknak egy része eltéved, és rengeteg el is pusztul közülük, a fővárosi madárpopulációra is veszélyt jelentenek ezek az ünnepségek – hangsúlyozta a környezetkutató.
Többek között a felsorolt problémák miatt világszerte egyre nagyobb arányban váltják fel a szokásos pirotechnikai eszközöket különféle fényfestések, illetve a drónok használata. Mint írtuk, ez utóbbiakat itt Magyarországon is használták a vasárnap esti tűzijáték lezárásakor, bizonyos országokban pedig már kimondottan ezek szolgáltatják az égi látványosságok gerincét. A fényfestést is egyre gyakrabban alkalmazzák itthon is, jelentős szerepe volt a vasárnapi ünnepség során. Ezekkel az eszközökkel nem csak a környezeti ártalmak, de hosszú távon akár a költségek is csökkenthetőek - véli Szegő Judit.
