A növekedő légszennyezettség több mint öt évvel csökkentheti a Dél-Ázsiában élők életkilátásait egy kedden publikált új jelentés szerint, amely a szennyezett levegő egészségügyi hatásait vizsgálta a térségben. Dél-Ázsiában találhatók a világ legrosszabb levegőminőségű országai, köztük Banglades, India, Nepál és Pakisztán. A Chicagói Egyetem Energiapolitikai Intézete (EPIC) által közzétett legújabb levegőminőségi életindex szerint ezek az országok adják a légszennyezettség miatt világszerte elvesztett életévek több mint felét.
A térség levegőminőségének romlásához a gyors ütemű iparosodás és népességnövekedés járult hozzá leginkább. A térségben jelenleg több mint 50 százalékkal magasabb a szálló por szintje, mint a század elején, és a rossz levegő egyre nagyobb kockázatot jelent az ott élők egészségére.
Banglades a világ legszennyezettebb levegőjű országa. A légszennyezettség átlagosan fejenként 6,8 évvel rövidíti meg a bangladesiek életét, míg az Egyesült Államokban az élettartam átlagosan 3,6 hónappal csökken a levegő rossz minősége miatt. A tanulmány szerzői műholdas adatok felhasználásával számolták ki, hogy milyen hatással van az életkilátásokra a szálló por mennyiségének növekedése.
A jelentés szerint 2013 óta a világ légszennyezettségének növekedéséért 59 százalékban India felelős. A levegő minősége tovább rontja az életkilátásokat az ország legszennyezettebb levegőjű régióiban. A sűrűn lakott Újdelhiben, a világ legszennyezettebb metropoliszában az átlagos élettartam több mint 10 évvel csökkent.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott szintre csökkentve a tüdőt károsító szálló por, azaz PM2,5 légszennyező részecskék globális szintjét 2,3 évvel lehetne növelni a várható átlagos élettartamot, azaz globálisan összesen 17,8 milliárd életévvel - hangsúlyozta a jelentés. A WHO ajánlásának elérésével - amely szerint az átlagos éves PM2,5-koncentrációt köbméterenként 5 mikrogrammra kellene korlátozni - egy átlagos pakisztáni 3,9 évvel tovább élhetne, egy nepáli élettartama pedig 4,6 évvel növekedhetne.
A jelentés szerint Kína 2013 és 2021 között 42,3 százalékkal csökkentette a levegőszennyezést. A tanulmány szerzői sürgették, hogy a kormányok tegyék hozzáférhetővé a levegőminőségi adatokat, mert ez segíthet a légszennyezettség elleni küzdelemben.
