Bár a köztudatban továbbra is hipochondriaként él, napjainkban a szakemberek már betegségszorongás-zavar vagy szomatikustünet-zavar diagnózisát állítják fel az érintetteknél. Előbbi kifejezés írja le azt az állapotot, amikor valaki folyton az egészsége és potenciális betegségei miatt aggódik, dacára annak, hogy tünetei egyáltalán nincsenek vagy elhanyagolhatók – írja a Qubit. A szomatikustünet-zavar ezzel szemben azt foglalja magában, hogy a beteg ugyan valóban fájdalmat, szédülést vagy egyéb szomatikus tüneteket észlel, de azokra aránytalan válaszokat ad.
Svéd kutatók a közelmúltban jelentettek meg egy tanulmányt a JAMA Psychiatry, amelynek eredményei szerint e zavarok a várható élettartamot is csökkenthetik. Összesen több mint 40 ezer ember egészségügyi adatainak hosszú távú, az 1997 és 2020 közötti időszakot felölelő vizsgálatával a kutatócsoport megállapította, hogy akik túlzottan aggódnak egészségük miatt, átlagosan öt évvel rövidebb ideig élnek. Arra is fény derült, hogy a halálozás kockázata a többi között szív- és érrendszeri, valamint légzőszervi megbetegedések tekintetében is magasabb ebben a csoportban.
Emellett a befejezett öngyilkosságok száma négyszer nagyobb a hipochonderek körében. Stephen Hughes, az Anglia Ruskin Egyetem munkatársa, orvosszakértő a The Conversation oldalán megjelent cikkében azzal magyarázta a jelenséget, hogy maga a betegségszorongás-zavar is a pszichiátriai kórképek körébe tartozik. Ezeknél pedig általánosan jellemző, hogy az érintettek magasabb arányban vetnek véget önkezűleg életüknek.
Borítókép: Getty Images
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: