Tudományos érdekességek

Az amerikai tudósok által fejlesztett kólibaktérium üvegházhatású gázokkal táplálkozik, bíznak benne, hogy ez segíthet a klímaváltozás elleni harcban.

Valina L. Dawson, az amerikai Johns Hopkins Egyetem Ideggyógyászati, Idegtudományi és Élettani Intézeteinek professzora kapta idén a Debrecen Díj a Molekuláris Orvostudományért elnevezésű elismerést.

Úgy tűnik a debreceni fizikusok felfedezték a természet ötödik kölcsönhatását. Ha ez igaz, akkor az eredmény Nobel-díjat érhet.

365 csontot - köztük egy 5,5 méteres állkapocscsontot és egy 2900 kilogrammos koponyát - hoztak felszínre Oregon partjainál. A kék bálna (Balaenoptera musculus) csontjait három évvel ezelőtt süllyesztették a tenger mélyére, tudományos célból.

Saját DNS-ének felhasználásával készült gyógyszerrel kezelnek egy ritka neurológiai betegséggel küzdő kislányt az Egyesült Államokban. Ez a világon az első ilyen eset.

A műhúsok után érkeznek a műtejek, amelyek nemhogy tehenet nem láttak, de nincs bennük semmi állati eredetű.

Mindegy, hogy ember vagy gép sérteget, mindkettő ugyanúgy negatív hatással lehet ránk.

Egy bőrtapasz segítségével a jövőben az interneten keresztül is megérinthetik egymást az emberek. A különleges fejlesztés virtuálisan kommunikálja az érintést.

A repülő, ásó, kúszó, mászó bogarak rendkívüli sokszínűségüket és elterjedésüket főként a génjeiknek köszönhetik, melyeket egykor a mikrobáktól "loptak" - állítja egy nemzetközi kutatócsoport.

Három meteorit vizsgálata során egy kutatócsoport ribóz és más cukrok jelenlétét állapította meg. Ez alapján arra következtetnek, hogy a biológiailag fontos cukrok az űrben is kialakulhatnak.

A kulturális és kreatív tevékenység jótékony hatást gyakorolhat a testi és lelki egészségre - állapította meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális irodája.

A világ elsőként alkalmaztak hibernációt emberen amerikai orvosok. Az eljárás célja, hogy lehetővé tegye olyan súlyos sérülések kezelését, amelyek másként biztosan a halálhoz vezetnének.

A gyomnövények valójában segíthetnek a terméshozam növelésében - állapították meg a pisai Szent Anna Egyetem szakemberei.

Már az 50 ezer főt is meghaladja viberes követőink száma. Csatlakozzon ön is közösségünkhöz a friss és izgalmas tartalmakért!

A bölcsességfogaknak a legtöbb ember inkább a kárát látja, mint a hasznát, így sokakban felvetődhet a kérdés: van-e egyáltalán bármi értelme a létezésüknek?

Az energiatakarékosság, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése és a környezetvédelem napjaink legfontosabb kérdései közés tartozik. Nem csoda tehát, ha a szakértők újabb és újabb módszerek kifejlesztésén dolgoznak.

Növelik a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát a késő esti étkezések - derítette ki egy új amerikai kutatás.

A legtöbbek számára valószínűleg kifejezetten gusztustalan, de egy 33 éves brit jógaoktató azt állítja, hogy mióta minden reggel megissza a vizeletét, megszűntek a krónikus fájdalmai, erősebb lett az immunrendszere, és még a bőre is szebb lett.

Igaz a gyerekkori legenda, valóban hét évig marad a gyomrunkban a lenyelt rágó?

Egy friss kutatás szerint azért műtteti meg egyre több ember az orrát, hogy jobban nézzen ki a közösségi oldalakra feltöltött szelfiken.

A közhiedelemmel ellentétben a szűzhártya állapota alapján nem lehet egyértelműen megállapítani, szűz-e az adott személy.

Elkészült Magyarország ökoszisztéma alaptérképe, amely az ország természeti rendszereinek állapotát mutatja be és értékeli - mondta Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium (AM) természetvédelemért felelős helyettes államtitkára.